Az árbevétel elszámolásának változása. Gyakorlati alkalmazás (2. rész)

Megosztás Tetszik

Cikksorozatunk első részében részleteztük, hogy 2020. január 1-jétől milyen újdonságokra kell figyelni az árbevétel számviteli elszámolásánál, mit jelent a szerződés elszámolási egysége és hogyan kell megállapítani a készültségi fokot. A második részben példákkal a gyakorlati alkalmazást.

A szerződés számviteli egységét alkalmazó elszámolásnál a gazdálkodónak törekednie kell arra, hogy a készültségi fokot legmegbízhatóbban kifejező módszert alkalmazza. Például a felmerült költségek nem mindig állnak arányban a teljesítés előrehaladásával. Ilyen esetben a költségarányos készültségi fok helyett esetleg más módszer alkalmazása lehet indokolt.

Ha sikerül meghatározni a készültségi fok alapján az adott üzleti évben elszámolható árbevételt, akkor ezt az összeget össze kell vetni az üzleti évben ténylegesen elszámolt (jellemzően kiszámlázott) nettó árbevétel összegével.

Ha a szerződés elszámolási egységével kapcsolatos készültségi fok alapján elszámolható nettó árbevétel meghaladja a már az üzleti évben elszámolt nettó árbevétel összegét, akkor a különbözetet az aktív időbeli elhatárolások között kell elszámolni a nettó árbevételekkel szemben [számviteli törvény (Szt.) 32. § (8) bekezdés].

Ha azonban a már elszámolt árbevétel meghaladná a készültségi fok alapján elszámolható árbevétel összegét, akkor ezen különbözetet passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni, szintén az értékesítés nettó árbevételével szemben [Szt. 44. § (7) bekezdés].

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben példákkal segítjük a szerződés szerinti elszámolási egység gyakorlati értelmezését!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2020-as változásokról szóló írásainkat itt találja!

A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.