hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Negyvennyolc törvényt módosít egy új jogszabály

  • adozona.hu
1

2020. május 28-án négy Magyar Közlöny jelent meg számos új jogszabállyal, módosító rendelkezéssel. Ezekből szemezgetünk.

A 2020. évi 125. számú Magyar Közlönyben kihirdetett, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény módosítja

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt,

• a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt,

• a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényt,

• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt,

• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényt,

• a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt,

• az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényt,

• a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt,

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt,

• a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt,

• a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt,

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt,

• a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényt,

• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt,

• az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt,

• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt,

• a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt,

• a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt,

• a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényt,

• a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvényt,

• a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvényt,

• az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvényt,

• az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvényt,

• a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvényt,

• a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényt,

• a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényt,

• az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényt,

• a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt,

• a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényt,

• a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényt,

• az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényt

• az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvényt,

• az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényt

• az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvényt,

• az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényt,

• a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt,

• a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvényt,

• a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényt,

• a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt,

• a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt,

• a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényt,

• a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényt,

• a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt,

• a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvényt,

• a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvényt,

• a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt,

• az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt és

• az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvényt.

Ugyanezen közlöny hirdeti ki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvényt, amely további 37 törvényt módosít, köztük az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvényt.

A közlöny kihirdeti továbbá – többek közt –

• a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvényt,

• a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXIII. törvényt,

• a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvényt,

• az egyes törvényeknek a piacfelügyelettel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XLI. törvényt, valamint

• a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjai szerinti időtartam meghatározásával összefüggő alkotmányos követelmény megállapításáról szóló 10/2020. (V. 28.) AB határozatot.

A közlönyt ITT találja.

2020. évi 127. számú Magyar Közlöny – egyebek mellett – kihirdeti a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 249/2020. kormányrendeletet, mely a koronavírus-járványra tekintettel eltérést enged

• a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (csődtörvény) és

• a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.)

korábbi rendelkezéseitől.

Kimondja, hogy a rendelet hatálybalépését követően a veszélyhelyzet ideje alatt a hitelező akkor nyújthat be a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, ha a csődtörvény 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adósnak küldött fizetési felszólításban az adós számára a tartozása megfizetésére engedélyezett, a csődtörvény 27. § (3) bekezdése szerinti határidő és az azt követő 75 nap eredménytelenül telt el. Ebben az esetben a bíróság a csődtörvény 26. § (3) bekezdése alapján legfeljebb 15 napos határidőt határozhat meg az adós számára a tartozása megfizetésére.

A rendelet hatálybalépését követően a veszélyhelyzet ideje alatt a csődtörvény 27. § (2b) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a csődtörvény 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 400 000 forintot.

A rendelet kimondja továbbá, hogy a hatálybalépését követően a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban a cég megszűntnek nyilvánításáról nem határozhat.

Ha az állami adó- és vámhatóság a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, a Ctv. 91. § (1) bekezdése szerinti eljárás 2020. október 31-ig – külön végzés meghozatala nélkül – felfüggesztésre kerül. A rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő Ctv. 91. § (1) bekezdése szerinti eljárások a rendelet hatálybalépésének napján 2020. október 31-ig – külön végzés meghozatala nélkül – felfüggesztésre kerülnek.

A további szabályokat ITT találja.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Toller Bela

Lassan mindenkinek be kell látnia, hogy ez már nem jogrend. Ez valami más ! Értelmetlen katyvasz !

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink