Munkaviszonyban álló dolgozók minimumjáruléka – újabb kérdések

Megosztás Tetszik

Noha azt hihetnénk, hogy az új Tbj. 27. paragrafus (2)–(3) bekezdéseiben foglalt szabályokkal összefüggésben már minden lehetséges probléma terítékre került, az első éles bevallás készítése során újabb kérdések merültek fel. Cikkünkben ezeket vesszük sorba, hozzátéve, hogy olyan élethelyzetekről van szó, amelyekre sem a jogszabály, sem pedig a NAV vonatkozó tájékoztatói (például a szeptember 10-én a honlapon megjelent, munkáltatóknak szóló minimális járulékfizetéssel kapcsolatos tájékoztatója) nem térnek ki.

Az első ilyen kérdés a felmentési időre járó munkabér kifizetése.

Vegyünk például egy munkavállalót, akinek a munkaviszonya december 15-én szűnik ugyan meg, de az utolsó munkanapján (október 15-én) megkapja a végkielégítését, és a hátralévő időre járó fizetését, amelyből a társadalombiztosítási járulékot természetesen levonja és bevallja a munkáltató.

A kérdés a 10., a 11. és a 12. hóra vonatkozó minimum járulékfizetési kötelezettség alakulása, amire nincs egyértelmű előírás.

Ha logikusan közelítjük meg a kérdést, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy ha a dolgozó havi munkabére meghaladta a minimálbér 30 százalékát, akkor értelemszerűen időszakokra sem kell minimum járulékfizetést teljesíteni vele kapcsolatban. Ha minimum járulékfizetéssel érintett dolgozóról van szó (például akinek a havi munkabére csak 30 ezer forint), akkor a felmentési időre vonatkozó járulékalapját a minimumjárulékra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, kivéve az október hónapot, amikor a végkielégítés összege miatt a havi járulékalap feltételezhetően eleve meghaladja a minimum járulékalap összegét.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben két másik jogszabályi, -értelmezési hézagra hívjuk fel a figyelmet!