adozona.hu
Járulékfizetési alsó határ szeptembertől – a NAV közleménye példákkal
//test-adozona.hu/2020_as_adovaltozasok/Jarulekfizetesi_also_hatar_szeptembertol__a_5JXLUO
Járulékfizetési alsó határ szeptembertől – a NAV közleménye példákkal
Tetszik
2020. szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ – emlékeztet közleményében honlapján a NAV.
A járulékfizetési alsó határ szabálya nem vonatkozik azokra a munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, akik
- gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülnek,
- köznevelési intézményben szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerben tanulnak.
A járulékfizetési alsó határ megállapítása
Ha a munkaviszonyban álló biztosított
- biztosítotti jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnik meg,
- biztosítotti jogviszonya a hónap egészében nem áll fenn a biztosítás szünetelése miatt (Tbj. 16. § alapján) vagy
- az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor
a járulékfizetési alsó határ meghatározásakor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.
Ha az előzőekben felsorolt körülmények nem állnak fenn a teljes naptári hónapban, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét, 2020-ban 1610 forintot (48 300:30) kell alapul venni.
|
Példa Egy 2020. szeptember 20-án kezdődött munkaviszonynál a tárgyhavi járulékfizetési alsó határt nem a bérezett, hanem a biztosításban töltött 11 nap és az egy napra eső járulékfizetési alsó határ szorzatként kell meghatározni: 11x1610=17 710 forint. |
Járulékfizetés
Ha a tárgyhónapban (első alkalommal 2020 szeptemberében) a járulék fizetésére kötelezett biztosított részére nem fizettek járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet, és az elszámolt tárgyhavi járulék nem éri el a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét, akkor a foglalkoztatónak a különbözet után meg kell fizetnie a járulékot. A járulékfizetési alsó határ után a járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában megfizette a járulékot a járulékfizetési alsó határ után.
|
Példa Egy heti 2 órában foglalkoztatott biztosított munkavállaló szeptemberre számfejtett munkabére 12 000 forint. A járulékalapot képező jövedelemből (12 000 forint) a biztosítottat terhelő 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot (2220 forint) a foglalkoztató levonja, a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalap közötti különbözetre (48 300-12 000=36 300 forint) eső társadalombiztosítási járulékot (6716 forint) pedig megfizeti. A kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót is a 48 300 forint után kell megfizetni. |
Fontos!
A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem különbözete után a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető!
A társadalombiztosítási járulékot a következő számlaszámokra kell befizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.
|
10032000-06055802 |
|
406 |
|
|
10032000-06055819 |
NAV Biztosítottaktól levont társadalombiztosítási járulék beszedési számla |
407 |
A foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalapot képező jövedelem után megállapított járulékkülönbözet megtérítését a biztosított munkavállalótól nem kérheti, az őt terhelő járulék tekintetében a Tbj. 82. §-ban rögzített járulék elszámolási szabályokat nem alkalmazhatja, azaz a különbözetre eső járulék utólagos beszedését a NAV-nál nem kezdeményezheti.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Kedves Olvasó!
A Tbj. 22. § (1) j) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a személy, aki megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik.
Erre vonatkozóan a bejelentést a magánszemélynek kell megtennie az illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez. Az egyéni bejelentésre a NEAK honalapjáról letölthető EGYÉNI BEJELENTÉS ALAPJÁN EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT SZEMÉLYEK
BEJELENTŐ LAPJA szolgál.
http://www.neak.gov.hu/nyomtatvanytar?formcase=533977&formuser=522300
Üdvözlettel: az Adózóna csapata
Kérdés:
Férjem 2017.11.11-én elhunyt. Mindketten nyugdíjából éltünk, így nekem azóta SEMMILYEN JÖVEDELMEM NINCS.
Okai: 1999-ben négy csavaros gerincfixáló műtéten estem át, egyéb implantátumokkal a gerincemben. Így élek azóta. Állapotrosszabbodásom ellenére a Rehabilitációs Orvosszakértői Bizottság 49 %-os egészségkárosultnak állapított meg, de B2 csoportba sorolt, azaz rehabilitációm nem javalt. A járulékhoz nem elegendő a biztosított napjaim száma. Három felülvizsgálat, azaz kilenc éves intervallum után nem mentem el többé, mert dacára, hogy járni alig tudok, amikor tudok; a felülvizsgálat, ami nem kis tortúra eredménye ugyanaz.
Tehát a rehabilitációs munkából kizárnak, járulék nincs.
A munkanélküli segély szóba sem jöhet, mert nem dolgoztam az elmúlt "x" évben, tehát kiestem a lehetőségi körből.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat nagy nehezen, hosszú bizonyítási eljárási folyamat, levelezési téboly NYUFIG-l, peres úton elnyerve azt, 8 hónappal férjem halála után megkaptam (házastársi jogon, előtte kétséget kizáróan bizonyítottan élettársi kapcsolatban éltünk több, mint tíz évig)!
Az ún. rendes nyugdíjat már nem adta meg a NYUFIG, megkérdőjelezve ismét a már jogerős ítéletben megállapított jogosultságomat ideiglenes özvegyi nyugdíj kapcsán. Ugyanezen feltételek változatlanok, a rendes özvegyi nyugdíj jogosultsági kritériumokat is abszolválom, igazoltam. ELUTASÍTÓ HATÁROZATOKAT KAPOK.
ÉHEZEM, KOLDULOK, (2 EGYETEMI DIPLOMÁVAL),ÉS FIZETEM A TB JÁRULÉKOT, MERT ELUTASÍTOTTÁK A KÉRELMEM, HOGY AZ MÁLTÁNYOSSÁGBÓL VALAMILYEN FORMÁBAN AZT NE KELLJEN FIZETNEM, AMEDDIG EZ AZ ÁLLAPOT FENNÁL, MEGOLDÓDIK A HELYZETEM, HISZEN MINDEN SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETEM OKÁN VALAMILYEN MÓDON MEGOLDHATÓ KELL, HOGY LEGYEN.
Nagyon nehezen fizetem amelett, hogy sem gyógyszerre, sem élelemre nincs pénzem, hozzátartozóm, segítségem nincs.
Mi a módja, van-e egyáltalán, hogy mentesüljek az egészségügyi járulék fizetése alól, hiszen krónikus beteg vagyok, jövedelem nélkül.
Segítségüket köszönöm.
Tisztelettel;
bujtizsu30
bujtizsu30@gmail.com