Finomítások az EU HÉA-rendszerében

Megosztás Tetszik

Habár az EU HÉA-rendszerének korábban tervezett gyökeres reformja még nem valósult meg, köztes lépésként 2020 beköszöntével mégis újabb mérföldkőhöz érkezik az Európai Unió hozzáadottérték-adó rendszere az úgynevezett „quick fixes”, azaz gyors intézkedések hatálybalépésével. A cél a tagállamok közti ügyletek áfakezelésének egységesítése – írja hírlevelében a Mazars Kft.

Az intézkedések egy része hasonló formában, hasonló tartalommal eddig is megtalálható volt a magyar áfaszabályozásban, de az unión belüli egységesítési és finomítási törekvések a magyar társaságok részéről is felkészülést igényelnek! A cikk a 4 gyors intézkedés rejtelmeibe enged bepillantást, amelynek jogszabályi hátterét a nyári áfatörvény-módosítás, valamint a 282/2011 EU végrehajtási rendelet már tartalmazza.

1. A kiszállítás igazolása közösségi termékértékesítés esetében

A közösségi termékértékesítések adómentes kezelésének feltétele, hogy a termék igazoltan elszállításra kerüljön más tagállamba, de az igazolás pontos módjáról az áfaszabályozás nem rendelkezett. A magyar adóhatóság az aláírt, lepecsételt szállítási dokumentum (CMR) bemutatását követelte meg az adózóktól. A „quick fixes” ebben a tekintetben úgy önt tiszta vizet a pohárba, hogy meghatározza az igazolásra szolgáló dokumentumok listáját, melyek közül kettő megőrzését várja el. Az elsődleges alátámasztó dokumentumok közül az adózónak legalább egyet szükséges választania, ebbe a kategóriába került többek között, de nem kizárólagosan, az érkeztetett CMR is.

A másodlagos dokumentumok közül legfeljebb egy választható a megőrizendő kettő közül. Ezek között kapott helyet például a biztosítási kötvény, vagy a raktár által kiadott átvételi elismervény. Ha a fuvarozásról a vevő gondoskodik, a fentieken túl az eladónak egy vevői nyilatkozatot is be kell szereznie.

2. A vevő adószámára vonatkozó szigorítások

2020-tól a Közösségen belüli termékértékesítések adómentes kezeléséhez már nem lesz elegendő, ha csak a termék más tagállamba szállítását igazolják. További anyagi jogi feltételként kötelező lesz, hogy a vevő érvényes adószámmal rendelkezzen, amit közölnie kell az értékesítővel. Az érvényes adószám hiányán túl további akadály lehet, ha az adózó az ügyletet egyáltalán nem, vagy hibásan szerepelteti a Közösségen belüli összesítő nyilatkozatában (Magyarországon ez az A60-as nyomtatvány). Tehát nem lesz alkalmazható az adómentesség, ha nincs az értékesítő birtokában a vevő érvényes adószáma, vagy ha hibás vagy hiányos az összesítő nyilatkozata, kivéve, ha igazolja, hogy a hiba jóhiszemű eljárás mellett következett be. A jövő évtől tehát kiemelten fontos lesz folyamatosan ellenőrizni és nyomon követni a közösségi vevők adószámának érvényességét!

3. Vevői készlet egyszerűsítés

A vevői készlet kapcsán a változás legfontosabb eleme, hogy az egyszerűsítési szabályt minden tagállamnak egységesen be kell vezetnie. Így kiküszöbölhetővé válik az eltérő tagállami szabályozás miatti áfaregisztrációs kötelezettség! A vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítés lényegét a magyar adóalanyok már jól ismerik: a vevői készletet fenntartó társaságok Közösségen belüli értékesítést, a vevők Közösségen belüli termékbeszerzést teljesítenek, amikor a vevő terméket emel le a számára fenntartott készletből. Üzleti szempontból fontos változás, hogy a vevő helyébe, aki miatt a vevői készletet fenntartják, ezentúl akár másik vevő is léphet! Ugyanakkor a nyilvántartási szabályok szigorodnak, és mind az eladónak, mind a vevőnek a jogszabályban rögzített minimális adattartalommal kell nyilvántartásait vezetni. Bár vélhetően az európai mércével szigorúbb nyilvántartási elvárásokhoz szokott magyar adóalanyoknak ez nem jelent többlet adminisztrációt, a vevői készletben érintetteknek – legyenek akár értékesítők, akár vevők a konstrukcióban – mégis javasolt a nyilvántartások szerkezetének átvilágítása!

4. A láncértékesítést érintő változások

A láncértékesítés lényege, hogy míg a lánc szereplői közt egymás után több értékesítés megy végbe, és a számlázás is ezt követi le, az áru fizikailag nem kerül a köztes szereplők birtokába, hiszen a kiszállítás az első szereplőtől közvetlenül az utolsó vevőhöz történik. Az értékesítések sorában mindig az az ügylet esik adómentes megítélés alá, amelyikhez a fuvarozás kapcsolódik. Ha közbenső vevő fuvaroz vagy fuvaroztat, az eddigi törvényi vélelem az volt, hogy a fuvaroztatást végző vevői minőségben jár el, mely vélelem megdönthető volt. 2020-tól a főszabály változatlan, viszont, ha a közbenső szereplő közli az eladóval az indulás tagállama szerinti közösségi adószámát, úgy eladóként fogja teljesíteni a fuvarozást, vagyis az az értékesítés esik adómentes megítélés alá, amelyben értékesítőként vesz részt.

A jövőben így érdemes lesz figyelemmel lenni arra, hogy a társaság vagy partnerei milyen adószámot tüntetnek fel a számlán, hiszen ez akár az ügylet adókezelésére is hatással lehet – olvasható a Mazars hirlevelében.