Új jogszabály egyes külföldi befektetések ellenőrzéséről

Megosztás Tetszik

Október 11-én, a 2018. évi 157. számú Magyar Közlönyben jelent meg a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, mely 2019. január 1-jétől hatályos.

A jogszabály 2. § (1) bekezdése szerint "a külföldi befektető a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján –

a) közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10%-ot – meghaladó tulajdonrészt, vagy

b) a Ptk. szerinti meghatározó befolyást

a Kormány rendeletében kijelölt miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) történő bejelentést és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezhet.

Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a külföldi befektető 25%-ot el nem érő tulajdonszerzése azt eredményezné, hogy a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a külföldi befektetők együttes tulajdonrésze összességében meghaladná a 25%-ot.

A 2. § (3) bekezdés szerint külföldi befektető által a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységre Magyarországon fióktelep akkor létesíthető, ha a külföldi befektető

a) megfelel a Magyarországon fióktelep létesítéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott feltételeknek, és

b) a fióktelep létesítése előtt teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét és a miniszter a bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységek a következők:

a) fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása,

b) kettős felhasználású termék előállítása,

c) a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása,

d) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtása és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése,

e) a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,

f ) a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,

g) a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,

h) az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,

i) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése tevékenységi körökön belül a Kormány rendeletében meghatározott egyes tevékenységek.

A 2. § (5) szerint a (4) bekezdés e)–h) pontja alapján a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében azon tevékenységet határozhatja meg, amely közvetlenül érinti a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján meghatározott valamely nemzeti létfontosságú rendszerelemet vagy európai létfontosságú rendszerelemet.

A külföldi befektető a miniszterhez történő bejelentés és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezheti meg a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök használati vagy működtetési jogát (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog) (3. §).

Aki a fenti törvény szerinti, a bejelentéssel, illetve az 5. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatással összefüggő kötelezettségét megszegi, a miniszter – az eset összes körülményének vizsgálatával – a Kormány rendeletében meghatározott, természetes személy külföldi befektető esetén legfeljebb 1 000 000 forint, jogi személy külföldi befektető esetén legfeljebb 10 000 000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.

A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető, a bírság a központi költségvetés bevételét képezi (10. §).

A törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően

a) létrejött, 2. § (1)–(3) bekezdése és 3. § szerinti jogügyletek esetében,

b) újonnan felvett tevékenységet folytatni kívánó gazdasági társaságok tekintetében, illetve

c) megkezdett hatósági eljárásban, megindított ellenőrzés során

kell alkalmazni (13. §).

A Közlöny megtalálható itt.