adozona.hu
Ne dobja ki a dolgozók papírjait! Változnak az iratőrzési szabályok
//test-adozona.hu/2019_es_valtozasok/Ne_dobja_ki_a_munkavallalok_iratanyagait_Mo_9ALUHU
Ne dobja ki a dolgozók papírjait! Változnak az iratőrzési szabályok
Sokszor előfordul, hogy egy vállalkozás 10-20, sőt akár 30 évvel korábbi időszak vonatkozásában kap felszólítást, hogy jogviszonyt vagy bért igazoló adatokat közöljön. Ugyanakkor jelenleg nincs egyértelmű előírás arra, hogy a bér- és munkaügyi adatokat az általános elévülési időn túl is köteles a munkaadó megőrizni. Ezen változtatna egy közelmúltban benyújtott törvényjavaslat.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 46. és 47. szakaszai meglehetősen precízen meghatározzák, hogy a foglalkoztatóknak a tevékenységében személyesen közreműködő biztosítottak (egyéni vállalkozónál saját magának), illetve biztosítási jogviszonyuk milyen adatait kell nyilvántartaniuk, illetve ezen adatokból miként kell adatszolgáltatást teljesíteniük.
Az adatszolgáltatási kötelezettségének a kötelezett jellemzően az Art.-ban meghatározott módon a NAV-hoz teljesített bevallás útján tesz eleget. Ugyanakkor bizonyos esetekben a Tbj. 47. paragrafusának (4) bekezdése értelmében közvetlenül a nyugdíjbiztosításhoz kell az adatszolgáltatást benyújtani a 2010. évet megelőző, illetve az elévülési időn túli időszakok vonatkozásában. Ezzel összefüggésben a 2009. évi CXVI. törvény 148. paragrafusának (6) bekezdése rögzíti, hogy a 2010. január 1-jét megelőző időszak tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 97. paragrafus (3) bekezdésének – 2010. december 31-én hatályos – b) pontjában foglaltak (tehát a NYENYI adatszolgáltatásra vonatkozó előírások) 2010. december 31-ét követően is alkalmazhatók. E jogszabályi helyre hivatkozással kaphat a foglalkoztató felszólítást például arra vonatkozón, hogy pótolja, vagy éppen javítsa 1993. évi adatszolgáltatását.
Mindezt a Tbj. 97. paragrafusának (1) bekezdése azzal egészíti ki, hogy nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben elemezzük az iratőzésre vonatkozó hatályos rendelkezések hiányosságait, és bemutatjuk, hogy a beterjesztett törvényjavaslat szerint hogyan változnának a vonatkozó szabályok!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (3)
A felvetés valóban életszerű. Ugyanakkor tény, hogy az ellátások túlnyomó többsége (a főszabálynak megfelelően) a nyilvántartásban szereplő adatok alapján kerül megállapításra. A foglalkoztató megkeresésére akkor kerül sor, ha az adat nem áll rendelkezésre (mert például a foglalkoztató az adott időszak vonatkozásában nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének) vagy a rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak (pl. utólagos önellenőrzésre került sor) vagy az igénylő nem ért egyet velük. Ebben az esetben az eredeti bér és munkaügyi dokumentumok alapján kell, illetve lehet tisztázni a jogviszonnyal kapcsolatos valamennyi információt. Ennek a lehetőségnek a fenntartása érdekében van/lenne szükség a bér- és munkaügyi iratok megőrzésére.
Már megint az adózónak kell mindent csinálni, minek akkor az adatszolgáltatás és a fogadó hivatalok?
Gratulálok a cikkhez Imrének !!