adozona.hu
Bakik és kérdőjelek a csoportos adóalanyiság szabályaiban
//test-adozona.hu/2019_es_valtozasok/Kerdojelek_a_csoportos_adoalanyisag_korul_a_B1L7W2
Bakik és kérdőjelek a csoportos adóalanyiság szabályaiban
Az ősszel elfogadott és a 184. Magyar Közlönyben kihirdetett 2018. évi LXXXII. törvény a társasági adóalanyok között nevesíti a csoportos társaságiadó-alanyt, de a létesítéséhez kapcsolódóan rendelkezéseket tartalmaz az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) is. A rendelkezések helyenként ellentmondanak, másutt értelmezésre szorulnak. A cikk azokat a kérdéseket fogalmazza meg, ahol a végrehajtás problémásnak tűnik.
Ki lehet csoportos társasági adóalany?
Közeli hozzátartozó mint más személy
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) 2/A § (3) bekezdése szerint a csoportos társaságiadó-alany tagjai olyan adózók lehetnek, amelyek között a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő közvetlen vagy közvetett többségi befolyás áll fenn, oly módon, hogy az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik.
Kérdés azzal kapcsolatban merül fel – a Tao kapcsolt vállalkozás fogalmával összevetve –, hogy ha az adózókban szavazati joggal közeli hozzátartozók rendelkeznek, akkor milyen esetben kell, illetve kell-e ezeket a természetes személyeket más személynek tekinteni. Nem kérdéses például, hogy ha „A” és „B” társaságban is ugyanaz a magánszemély rendelkezik 75 százalékot elérő vagy meghaladó szavazati joggal, akkor „A” és „B” társaság jogosult csoportos társaságiadó-alanyt létrehozni.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen gikszerek, illetve értelmezési nehézségek vannak a csoportos adóalanyiságban!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
A 2019-es változásokról közölt korábbi cikkeinket itt olvashatja el!
Hozzászólások (1)
Milyen gáz, amikor már a minisztériumon kívül rekedve már a kutya se kérdezi meg az igazi szakértőt (és itt a szerzőre gondolok), hogy az előterjesztett szabályozás jó lesz-e. Sebaj.
Bár az Országgyűlés idén már nem ülésezik, majd 2019 során helyreteszik a részletszabályokat.
A lényeg, hogy szintet lépett a társasági adózás igazságossága, ünnepeljük meg, hogy a kormány meglépte ezt a jelentős egyszerűsítést ezen a sokszereplős társasági adóalanyos piacon.
Esetleg el lehetne gondolkodni a KIVA alanyiság és a csoportos társasági adó kombinációján is, hogy ne kelljen a KIVA-t túlnövő vállalkozáscsoportnak a beruházásaival ügyeskednie.