Jelentéstételi kötelezettség agresszív adóstruktúrák esetén 2. – példával

Megosztás Tetszik

2020. július 1-jével élesedik az agresszív adóstruktúrák jelentéstételi kötelezettségét előíró úgynevezett DAC 6 irányelv, amely elsősorban az adótanácsadók életében fog jelentős változásokat hozni.

Cikkünk első részében ismertettük, mi az irányelv célja, milyen konstrukcióra terjed ki a hatálya, kinek kell teljesítenie az adatszolgáltatási kötelezettséget, valamint, hogy milyen adatokról kell információt szolgáltatni. 

Most folytassuk annak bemutatásával, hogy mi alapján dönthető el egy adott konstrukcióról, hogy adatszolgáltatási kötelezettség alá esik-e, mikortól kell alkalmazni az irányelvben foglaltakat, valamint, hogy milyen jogkövetkezmény fűződik a bejelentés elmulasztásához!

Milyen ismertetőjegyek alapján dönthető el egy adott konstrukcióról, hogy adatszolgáltatási kötelezettség alá esik-e? 

Az irányelv értelmében adatszolgáltatási kötelezettség alá kizárólag az a konstrukció tartozik, amely az irányelv mellékletében meghatározott ismertetőjegyek legalább egyikével rendelkezik.

A mellékletben az egyes ismertetőjegyek különböző kategóriákba vannak sorolva, így az irányelv megkülönböztet 

– fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó általános és különös ismertetőjegyeket,

– határon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó különös ismertetőjegyeket,

– automatikus információcserére és a tényleges tulajdonlásra vonatkozó különös ismertetőjegyeket, valamint

– transzferárazással kapcsolatos különös ismertetőjegyeket.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mikortól kell alkalmazni az irányelvben foglaltakat és hogy milyen jogkövetkezmény fűződik a bejelentés elmulasztásához!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.