Itt vannak a legújabb adócsomag főbb módosításai

Megosztás Tetszik

Benyújtotta a kormány a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot.

A parlament honlapjára kedden délután felkerült törvényjavaslat indoklása szerint a módosítások célja egyes kiemelt adópolitikai célok elérésének ösztönzése, a jogharmonizáció, az adózók adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók munkaerőpiacra történő visszavezetésének elősegítése adó- és járulékkedvezményekkel.

A javaslatok továbbá az egységes jogértelmezést és az európai unió jogszabályaival való összhang megteremtését szolgálják, valamint a törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált módosításokat is tartalmaz.

A személyi jövedelemadóban a javaslat a magánszemélyeket és a kifizetőket terhelő adminisztrációs kötelezettségek további csökkentését célozza azzal, hogy az egyéni vállalkozókra is kiterjeszti annak lehetőségét, hogy az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével, javításával teljesíthessék adóbevallási kötelezettségüket. Lehetővé válik az adóelőleg megállapításához szükséges – a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmények érvényesítését és költségek figyelembevételétszolgáló – nyilatkozatok elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül történő benyújtása is.

A javaslat kezdeményezi továbbá a béren kívül adható juttatások adózásának átalakítását. 2019. január 1-jétől csak a SZÉP-kártya három alzsebébe adható kedvezményes közteher mellett béren kívüli juttatás. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót.

Egyebekben a javaslat a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslására tesz javaslatot. 2019. január 1-jétől megszűnik a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó.

Társasági adóban a javaslat több versenyképességet javító intézkedést is bevezet. E körben kedvező történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése. A beruházás-ösztönzést szolgálja, hogy az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy rendeletükben a beruházások után adóelőnyt fogalmazzanak meg.

A helyiadó-törvény módosítása rendelkezik továbbá az IFRS 16 Lízingek című nemzetközi számviteli standard hatályba lépése miatt szükséges jogharmonizációról is.

A népegészségügyi termékadóban változik az alkoholos italok adóztatása, a jövőben valamennyi alkoholtermék adóköteles terméknek minősül. Emellett a hatályos adócsökkentési lehetőséggel való esetleges visszaélések megakadályozása céljából megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége is. Ezen túlmenően az egészségtudatos táplálkozás elősegítése, továbbá a neta megalkotása óta eltelt időszak árváltozására figyelemmel változnak (emelkednek) az adóköteles termékek adótételei.

A biztosítási adótörvény és ezzel párhuzamosan a baleseti adó részletszabályait tartalmazó népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosításának eredményeként a biztosításokhoz kapcsolódó adók rendszere jelentősen egyszerűsödik. A módosítás szerint a baleseti adó megszűnik, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás adóztatása pedig – más biztosítási szolgáltatásokhoz hasonlóan – a biztosítási adó keretén belül valósul meg, az adó mértéke pedig jelentősen csökken.

Az illetéktörvény módosítása az új adóeljárási törvényekkel való összhang megteremtését célozza az egységes terminológia kialakításával.

A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját a személygépkocsik esetében 2012-től végrehajtott adómérték-csökkentéssel azonos mértékben, továbbá az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótételét nulla forintra csökkenti.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása egyrészt jogharmonizációs célú módosításokat takar, másrészt az adminisztratív terheket enyhítő, a jogalkalmazást elősegítő rendelkezéseket. A Javaslat ezen túlmenően tartalmazza a tejek adómértékének 5 százalékban történő egységesítését.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása két területet érint: egyrészt megteremti az adóhatóság kamatfizetési kötelezettségét akkor, ha döntése jogszabálysértő, és ennek okán az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, másrészt egységesíti az eltérő üzleti évet választó adózókra vonatkozó rendelkezéseket (adóbevallás, adófizetés, átmeneti rendelkezés). Emellett pontosító rendelkezéseket is tartalmaz az államháztartási számla és a bejelentendő adatok tekintetében.

A 2017/2455/EU tanácsi irányelv úgy módosította az áfairányelvet, hogy lehetővé kell tenni a közösség területén nem letelepedett adóalanyok számára az egyablakos rendszerbe történő regisztrációt abban az esetben is, ha ez az adóalany más oknál fogva a közösség valamely tagállamában már rendelkezik adószámmal. Jelen módosítás ezen jogharmonizációs kötelezettségnek is tesz eleget.

Az adóigazgatási eljárás kiegészül egyrészt a visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzéssel szembeni fellebbezés lehetőségével, másrészt felhatalmazó rendelkezések kerülnek beépítésre annak érdekében, hogy az ügygondnokra és az eljárási költségre vonatkozó részletszabályok kormányrendeletben kezelhetőek legyenek. Ezen rendelkezésekhez jogtechnikai pontosítások párosulnak.

A vámjogi módosítások a 2018. január 1-jétől hatályos új törvénnyel összefüggő visszajelzések alapján kerültek kidolgozásra. Ezek egyik eleme az eljárási bírság kivezetése.

Az eljárási bírság a Ket. hatályon kívül helyezését követően 2018. január 1-től alkalmazott bírságforma. A bevezetést követő a jogalkalmazói visszajelzések azt mutatják, hogy az eljárási bírság sok esetben átfedésben van a mulasztásos jellegű vámigazgatási bírsággal.

Következésképpen indokolt a bírságtípusok egységesítése azáltal, hogy az eljárási bírság kivezetésre kerül és a szerepét a mulasztásos jellegű vámigazgatási bírságra vonatkozó rendelkezések veszik át. Ezen kívül szabályozni szükséges a vámjogi képviselet továbbadásának esetkörét figyelemmel az egyes jogalanyok közötti felelősségi és gazdasági jogviszonyokra.

Az adóhatósági végrehajtást érintő módosítások a 2018. január 1-jétől hatályos új törvényi rendelkezések alkalmazása során különböző fórumokon összegyűjtött visszajelzések alapján kerültek kidolgozásra. Ezek egyik eleme a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülésének szabályozása és a hallgatói hiteltartozások adóhatóság általi végrehajtása tekintetében eltérő elévülési szabály előírása. Ezen kívül egyértelműsítő módosítások átvezetésére kerül sor a törvényjavaslatban.

A számviteli törvény módosítása a jogszabályi környezet változásainak a számviteli törvény előírásain történő átvezetését, valamint a könyvvezetés pénznemére, a követelések engedményezésére, a támogatások elszámolására, az üzleti vagy cégértékre, az adatkezelésre, a cash flow-kimutatásra és az IFRS-ek alkalmazására vonatkozó előírások pontosítását, kiegészítését tartalmazza, továbbá az egységes számviteli gyakorlat kialakítását segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz.

A könyvvizsgálói törvény módosítása az új általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel, a kamarai és a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatósági ügyekkel, az okleveles könyvvizsgálói képzéssel, a pártoló személlyel, pártoló szervezettel és szenior könyvvizsgálóval kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az egységes gyakorlati végrehajtást segítő, pontosító és kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény módosítása a már létrejött szabályozott ingatlanbefektetési társaságok működése és tőzsdei jelenléte során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezi. A javasolt módosítások további új ingatlanbefektetési társaságok létrejöttét és piacra lépését is segítik.

A javaslat a bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulás érdekében bevándorlási különadót vezet be, amit a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatásának értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.

A 2019-es változásokról további cikkeket itt olvashat!