Cserélje támogatói adományra az önkéntes pénztári hozzájárulást!

Megosztás Tetszik

Jövőre megszűnik a cafeteriajuttatások egyik kedvelt eleme, az önkéntes kölcsönös pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás bérnél kedvezőbb adózása. Mivel helyettesíthető?

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) lehetőséget ad arra is, hogy természetes vagy jogi személyek eseti, illetve rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást (adományt) nyújtsanak a pénztár javára.

Támogatói adományt ellenszolgáltatás kikötése nélkül fő szabályként a szolgáltatási tartalék javára a pénztártagság egészének lehet adni, de a támogató a támogatói szerződésben meghatározhatja, hogy az adományt a pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel. Rendelkezhet arról is, hogy az adományt a pénztárnak az alapszabályában meghatározott tagsági kör egyéni támogatására kell fordítania [Öpt. 17. §].

A pénztár támogatója bármely magán- vagy jogi személy lehet, így a munkáltató is, függetlenül attól, hogy egyidejűleg a tagdíj átvállalására nyújt-e vagy sem hozzájárulást. Támogatói adomány formájában eddig jellemzően a társas vállalkozások támogatták a személyesen közreműködő tagjaikat, mivel a személyes közreműködők jogviszonya nem munkaviszony, így esetükben az Öpt. szerint nem köthető munkáltatói hozzájárulásra szerződés.

A jövő évtől viszont a munkáltatóknak is érdemes lesz a munkáltatói hozzájárulás helyett a támogatói adományt beilleszteni a cafeteria választható elemei közé, figyelembe véve a következőket:  

– a pénztárba munkáltatói hozzájárulásként befizetett összegre a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó adó- és járulékszabályokat kell alkalmazni, azaz a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 46. paragrafusának (7)–(10) bekezdéseire, a társadalombiztosításról szóló törvény (Tbj.) 50. paragrafusának (5) bekezdésére, valamint a szociális hozzájárulásról szóló új (szocho) törvényre figyelemmel kell a közterheket megfizetni;

– a támogatói adományból pénztártag egyéni számlájára jóváírt összeg a jóváíráskor az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem ugyan, amely után a pénztár igazolása alapján a jóváírt összeg 84 százaléka után a 15 százalék személyi jövedelemadót és a 19,5 százalék szociális hozzájárulást a magánszemélynek kell megfizetnie az adóbevallás benyújtására előírt határidőig [szja-törvény 28. § (1) bekezdés f) pont; 29. paragrafus], ugyanakkor a magánszemély olyan befizetésének minősül, amely után jogosult a szja-törvény 44/A paragrafusában meghatározott mértékig 20 százalék adó-visszatérítésre, vagy éppen családi kedvezmény érvényesítésére.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben táblázatokban szemléltetjük, mennyi juttatás kerül a magánszemélyekhez azok jellegétől függően, illetve mennyibe kerülnek a munkáltatóknak.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.