adozona.hu
Az őszi adócsomag volt terítéken a Parlamentben
//test-adozona.hu/2019_es_valtozasok/Az_oszi_adocsomag_volt_teriteken_a_Parlamen_PQW2D5
Az őszi adócsomag volt terítéken a Parlamentben
Az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatról is vitáztak kedden a Parlamentben az országgyűlési képviselők.
Az adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításának vitájában Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a javaslat elsősorban az uniós kötelezettségek érdekében szükséges módosításokat tartalmazza. Emellett az egyes adónemek szükségessé vált pontosításai, értelmezést segítő módosításai is fellelhetőek az indítványban – közölte.
A cafetéria-rendszer egyszerűsítésének érdekében tavasszal elfogadott szabályokat kis mértékben módosítaná a javaslat – közölte.
Az áfa esetében jövőre nyolcról 12 millió forintra nő az alanyi adómentesség értékhatára – emelte ki. Az adóadminisztrációt csökkenti az is, hogy a magánhasználatra is használt céges gépkocsik esetében a jogalkotó ötven százalékos magánhasználatot vélelmez, emiatt nem kell majd útnyilvántartást készíteni – hívta fel a figyelmet.
Az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, öt százalékos áfakulcsot a jogalkotó eredetileg csak a jövő év végéig akarta biztosítani, de a kulcsot azokra a 2019 végéig szerkezetkészre elkészült ingatlanokra is lehet majd alkalmazni, amelyek építése áthúzódik 2020-ra – közölte.
Jövedékiadó-kedvezmény jár a 7,5 tonna feletti járművek által felhasznált gázolaj után, de a kedvezmény mértéke csak az uniós adóminimum szintjéig terjedhet, ezért azt évente felül kell vizsgálni – közölte.
Az illetéktörvény kis mértékben változik, három új eljárás illetékmentes lesz, miközben pontosítják az elektronikus eljárás illetékfizetési szabályait - mondta az államtitkár.
A kormány évek óta arra törekszik, hogy csökkentse az adózók adminisztrációs terheit, miközben folyamatosan erősíteni próbálták az adóhatóságot – jelentette ki.
Az adóhatóságnak kötelezően ellenőrizni kell azokat a társaságokat, amelyeknek a nettó árbevétele két egymást követő üzleti évben is eléri a hatvan milliárd forint, de az adózott eredményük nulla vagy negatív.
A törvényjavaslat meghatározza, hogy meddig tart az ideiglenes biztosítási intézkedés és meddig lehet a zárolt számláról kifizetéseket eszközölni – emelte ki.
2019. január 1-jétől csoportos adóalanyiságot is lehet majd választani, a látványcsapatsport-támogatás keretében a 2019-2020-as időszaktól kezdődően a sportcélú ingatlanokat is lehet támogatni.
A képviselői felszólalások sorában a vezérszónokok közül elsőként Hadházy Sándor (Fidesz) emelkedett szóra, aki hangsúlyozta, hogy a javaslat három területet érint, és uniós irányelvnek való megfelelés miatt is változtatnak a szabályokon. Kiemelte még, hogy a Fidesz-kormány költségvetési politikája mindig is az egyensúly megtartását, az emberek és a vállalkozások adóterheinek csökkentését célozta, ezek az új törvények pedig elfogadásuk esetén szintén ezt garantálják.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérte a kormánypárti képviselőktől és a kormánytól, hogy a „dicshimnusz” mellett magyarázzák el, miért kellett a mobilitási célú lakhatási támogatást kivezetni és miért nem szélesítették azt ki. Közölte továbbá, hogy nem támogatják a cafeteria-rendszer „semmilyen szintű beszántását”, és értetlenül áll a kormány áfa-rendszer érintő módosítása előtt, amellyel 5-ről 27 százalékra emelik az új lakás építésének áfáját. Szerinte ezzel senki, még a költségvetés sem fog jól járni.
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka azt mondta, ő is remélte, hogy a kormány nem vezeti ki az új lakások kedvezményes áfáját, de azt egyébként is korlátozott időre vezették csak be, várható volt ez a lépés. Emellett kiemelte, hogy megszűnik a tranzakciós illeték az államkincstári számla és a magánszámla között.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka jelezte, nem tudja támogatni a javaslatot. Mint kifejtette: a megszüntetett lakástakarékot több mint egymillió család vette igénybe, míg a csokkal 90 ezer család tudott élni, ezért utóbbit jelentősen ki kell bővíteni. Emellett nehezményezte, hogy a kormány nem azzal van elfoglalva, hogy a külföldre költözött fiatalokat visszahozza Magyarországra, hanem a nyugdíjasokat akarja különböző kedvezményekkel visszavezetni a munkaerőpiacra.
Gréczy Zsolt (DK) felszólalását azzal kezdte, hogy azt mondta, a Fidesz úgy viselkedik, mintha csak a saját családjuk szolgálatát teljesítenék, a többiekét nem. Szerinte a magyar fiataloknak esélyük sincs új lakást venni, nem épülnek bérlakások és a fiatalok fele azt tervezi, hogy elhagyja az országot. Hozzátette: szégyennek tartja a sport-tao változását, mert az adófizetők pénze nem arra van, hogy haszontalan beruházásokban felépített stadionok fenntartását fizessék belőle.
Burány Sándor (Párbeszéd) kijelentette: a kormány a saját korábbi ígéreteit is megszegi, hiszen a munkaadók bérterheinek csökkentését nem tartalmazza az előterjesztés. Elsősorban a kisvállalkozásoknak lenne szükségük erre – mutatott rá.
Kifogásolta azt is, hogy sehol Európában nem kell ilyen magas adót fizetnie a legalacsonyabb jövedelműeknek. Rámutatott arra is, hogy a minimálbér vásárlóerejét tekintve már Románia is megelőzi Magyarországot.
A politikus a cafeteria korábbi rendszerének visszaállítását szorgalmazta.
Ellentmondásosnak ítélte azt az intézkedést, amely a kormány szerint kedvezőbbé tenné a nyugdíjasok foglalkoztatását. Örvendetes is lehetne, hogy bérüket csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó terhelné – mondta –, ugyanakkor eltörlik az 55 évnél idősebbek ezen kedvezményeit – mutatott rá. Mindez szerinte nem eredményez nagyobb foglalkoztatást, csupán azt, hogy a nyugdíj előtt állók helyett nyugdíjasokat alkalmaznak majd.
Ugyanígy szerinte elbocsátást eredményezhet a versenyszférában az, hogy a közszférából elküldendőket kedvezménnyel lehet majd alkalmazni.
Varga Szimeon bolgár kisebbségi szószóló a nemzetiségek bizottságának álláspontját ismertetve elmondta: a javaslatot elfogadásra javasolják.
Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár zárszavában kijelentette, a magyar adópolitikai lépések az elmúlt években kizárólag adócsökkentésekben gondolkozik, aminek köszönhetően folyamatosan csökken a magyarországi adócentralizációs ráta. A kormány képviselője szerint ezért nem állják meg a helyüket azok az ellenzéki állítások, amelyek megszorításként értelmezik a mostani javaslatot.
Az államtitkár elmondta, a cafeteria-rendszer szűkebb keretek között ugyan, de jövőre is fennmarad, emellett szólt arról is, jövőre öt adónemmel lesz kevesebb.
Izer Norbert beszélt arról is, hogy nemzetközi példák alapján lehet bővíteni a nyugdíjas korúak szabadon választható munkavégzését anélkül, hogy kiszorító hatást gyakorolnának más korú munkavállalókra.
Hozzászólások (0)