hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfalevonás személygépkocsi bérlésénél 2019-től – 4. rész

  • dr. Kelemen László adószakértő, jogász
1

A bérelt személygépkocsik áfájára vonatkozó, 2019-től hatályos új szabályokat ismertető cikksorozatunk befejező részében az előírások hatályba lépésével kapcsolatos rendelkezéseket elemezzük, illetve a jövőbeli adóhatósági gyakorlatot próbáljuk előrevetíteni.

Összefoglalva a szabályokat: 2019. január 1-jétől a nem kizárólag üzleti célokra használt személygépkocsi bérleti szolgáltatást igénybe vevő adóalanyok választhatnak, hogy

♦      az előzetesen felszámított áfa 50 százalékát levonják, vagy
♦      élnek az áfatörvény (Áfa tv.) 125/A §-ában biztosított választási jogukkal, és a jelenleg hatályos szabályokat alkalmazzák, azaz vagy útnyilvántartás vezetése mellett az adóköteles üzleti használat arányában, vagy az ellenérték fejében teljesített hasznosításra tekintettel érvényesítik adólevonási jogukat.

Először célszerű az útnyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokról beszélni, majd pedig a fenti jogszabályi rendelkezésre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket vesszük górcső alá.

Az útnyilvántartásra vonatkozó szabályok

Ha tehát az adóalany nem kívánja alkalmazni az 50 százalékos levonási korlátot, akkor  az üzleti célú használat tényleges arányában történő áfalevonás alátámasztását csakis részletes kimutatás alapján teheti meg. Fontos megemlíteni, hogy a nem megfelelően vezetett, vagy hamis nyilvántartások nem biztosítják az adólevonási jogot: azaz egyáltalán nem vonható le az adó (még 50 százalékban sem).

Az útnyilvántartásra vonatkozó szabályokra egyébként az Európai Tanács derogációs határozata (a Tanács Végrehajtási Határozata - Magyarországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától, valamint 168. és 168a. cikkétől eltérő intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról) is tartalmaz utalásokat. Elsőként is a határozat rögzíti, hogy miért is kérte Magyarország a derogációt:

„A menetlevelek (értsd: útnyilvántartások) vezetése súlyos terhet ró az adóalanyokra, ellenőrzésük pedig az adóhatóságokra. Magyarország szerint gyakran nehéz meghatározni és dokumentálni a magán- és a szakmai célú felhasználást, ha a munkavállaló munka után és a nem munkával töltött napokon magánál tartja a járművet. Az ellenőrzések tanúsága szerint az adóalanyok által vezetett menetlevelek gyakran helytelenek, és nehezen ellenőrizhetők.

Az intézkedés értelmében a vállalkozások egyúttal mentesülnének a magáncélú használathoz kapcsolódó adó elszámolása alól. Ennek az az előnye, hogy valamennyi érintett fél számára egyszerűbbé válik a rendszer, ugyanakkor megakadályozható a hamis nyilvántartásokra visszavezethető adócsalás, illetve adó́kikerülés.”

A határozat preambuluma pedig a következő levezetést tartalmazza: „Gyakran igen nehéz pontosan meghatározni a nem üzleti célú felhasználást, és még ha lehetséges is, az erre szolgáló eljárás rendszerint nagy terhekkel jár. A kérelem tárgyát képező intézkedés értelmében nem szükséges nyilvántartást vezetni a bérbe vett vállalati személygépkocsik magáncélú használatáról, és ugyanakkor a hamis nyilvántartások révén történő adócsalás is megelőzhető. Ezért Magyarországot helyénvaló felhatalmazni a kért intézkedés alkalmazására.”

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük, hogy a gyakorlatban hogyan milyen számláknál érvényesíthető az új áfalevonási leheség!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2019-es változásokról közölt korábbi cikkeinket itt olvashatja el!
.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

A kiváló elméleti tájékoztatás mellett imhol egypár gyakorlati észrevétel:

1.
A biztosítási díjakat jelenleg külön és direkt szerződéssel javasolják megkötni a bérbeadók, lízingbeadók, mert a NAV nem jól alkalmazza ezen díjak áfa mentes továbbszámlázásra vonatkozó EUB ítéletet (C-224/11).

2.
A gyakorlatban a biztosítók nem fogadják el, ha egy gazdálkodó "2"-es adószám mellett közli, hogy nem jogosult az áfa 50%-os levonási jogra. Így komoly vita adóhathat azoknál, akik nem alklmazzák az 50%-os szabályt, mondván, hogy magáncélra szerezték be az autókat és semmilyen üzleti célú felhasználást se fognak semmilyen módon se mérni és bizonyítani. A NAV több biztosítót (pl. ALLIANZ), többször felszólított, hogy ne erőltesse az 50%-ot, ha az adózó úgy nyilatkozik, hogy nem jogosult annak érvényesítésére.

3.
A NAV gyakorlata zavaros a 10% körüli maradványértéken - látszólag más adózó által - megszerzett személygépkocsi esetén. Egyes revizorok képesek egyéni juttatásként - bérként - megadóztatni az ilyen olcsón megszerzett jármű esetét. Más revizoroknak meg fogalmuk sincs...

4.
A személygépkocsi magáncélú használata - tekintet nélkül a körülményekre - juttatás, amely mentes a jövedelemadóztatás alól (Szja tv. 1. sz. mell. 8.37), mert cégautóadót kell fizetni. Ezért az üzemanyagot is személyi jellegű juttatásként kellene elszámolni, nem anyagköltségként. Ezt néhány önkormányzati adóellenőr tudja...

5.
Levonási tiltással nem lehet levonási jogot garantálni. Így a sluszpoén az, hogy a NAV az 50%-os levonási joghoz is "valamennyi" üzleti célú használat bizonyítását követelheti meg. Van olyan revizor, aki ezt tudja, más revizorok vakon elfogadják az 50%-os levonási hányadot.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink