adozona.hu
Áfalevonás személygépkocsi bérlésénél 2019-től – 2. rész
//test-adozona.hu/2019_es_valtozasok/Afalevonas_szemelygepkocsi_berlesenel_2019t_5G8UG2
Áfalevonás személygépkocsi bérlésénél 2019-től – 2. rész
A 2019-es év egyik legfontosabb újdonsága a bérelt személygépkocsikkal kapcsolatos adólevonási szabályok változása. Cikksorozatunk második részében ismertetjük, hogy miként kell értelmezni az adóalany adólevonással kapcsolatos választási lehetőségét, illetve milyen szabályokat kell követni rövid távú bérlés esetén.
2019. január 1-jétől a nem kizárólag üzleti célokra használt személygépkocsi bérleti szolgáltatást igénybe vevő adóalanyok választhatnak, hogy
♦ az előzetesen felszámított áfa 50 százalékát vonják le, vagy
♦ élnek az áfatörvény (Áfa tv.) 125/A §-ban biztosított választási jogukkal, azaz vagy útnyilvántartás vezetése mellett az adóköteles üzleti használat arányában vagy az ellenérték fejében teljesített hasznosításra tekintettel élnek adólevonási jogukkal a bérleti díj / lízingdíj vonatkozásában.
Abban az esetben, ha az adóalany az előzetesen felszámított áfa 50 százalékának levonását alkalmazza, az Áfa tv. 125. § (1) f) pontja szerint megilleti a teljes adólevonás joga, ha a bérleti szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás (közvetített szolgáltatás) adóalapjába épül be. Továbbá, az Áfa tv. 125. § (2) bekezdés c) pontja szerint az adóalanyt akkor is megilleti a teljes adólevonás joga, ha a személygépkocsit igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a b) pontban említett szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, tehát ha az adóalany által nyújtott bérleti szolgáltatás (bérleti díj) adóalapjába beépül (azaz (al)bérletbe adja).
Vizsgáljuk meg, hogy a fenti szabályok hogyan értelmezhetők a gyakorlatban!
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletesen leírjuk, mit jelent az adóalany választási lehetősége!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
A 2019-es változásokról közölt korábbi cikkeinket itt olvashatja el!
Hozzászólások (1)
A kiváló elméleti tájékoztatás mellett imhol egypár gyakorlati észrevétel:
1.
A biztosítási díjakat jelenleg külön és direkt szerződéssel javasolják megkötni a bérbeadók, lízingbeadók, mert a NAV nem jól alkalmazza ezen díjak áfa mentes továbbszámlázásra vonatkozó EUB ítéletet (C-224/11).
2.
A gyakorlatban a biztosítók nem fogadják el, ha egy gazdálkodó "2"-es adószám mellett közli, hogy nem jogosult az áfa 50%-os levonási jogra. Így komoly vita adóhathat azoknál, akik nem alklmazzák az 50%-os szabályt, mondván, hogy magáncélra szerezték be az autókat és semmilyen üzleti célú felhasználást se fognak semmilyen módon se mérni és bizonyítani. A NAV több biztosítót (pl. ALLIANZ), többször felszólított, hogy ne erőltesse az 50%-ot, ha az adózó úgy nyilatkozik, hogy nem jogosult annak érvényesítésére.
3.
A NAV gyakorlata zavaros a 10% körüli maradványértéken - látszólag más adózó által - megszerzett személygépkocsi esetén. Egyes revizorok képesek egyéni juttatásként - bérként - megadóztatni az ilyen olcsón megszerzett jármű esetét. Más revizoroknak meg fogalmuk sincs...
4.
A személygépkocsi magáncélú használata - tekintet nélkül a körülményekre - juttatás, amely mentes a jövedelemadóztatás alól (Szja tv. 1. sz. mell. 8.37), mert cégautóadót kell fizetni. Ezért az üzemanyagot is személyi jellegű juttatásként kellene elszámolni, nem anyagköltségként. Ezt néhány önkormányzati adóellenőr tudja...
5.
Levonási tiltással nem lehet levonási jogot garantálni. Így a sluszpoén az, hogy a NAV az 50%-os levonási joghoz is "valamennyi" üzleti célú használat bizonyítását követelheti meg. Van olyan revizor, aki ezt tudja, más revizorok vakon elfogadják az 50%-os levonási hányadot.