A NAV a szakképzési hozzájárulásról 2019-ben

Megosztás Tetszik

A 2019-es szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályokról jelentetett meg ismertetőt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A NAV által kiadott anyag szerint a szabályok a következők:

A szakképzési hozzájárulás kötelezettség teljesítését a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) szabályozza. Az Szht. határozza meg a kötelezettség teljesítésének lehetséges módjait és annak feltételeit.

A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettnek a kötelezettsége megállapítása során a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályaira is figyelemmel kell lennie.

A szakképzési hozzájárulás havi előleg bevallása és befizetése mellett éves elszámolású kötelezettség.

A kötelezettség teljesítése történhet:

• pénzbeli befizetéssel,

• tanulók, hallgatók gyakorlati képzésével,

• saját munkavállalók képzésével.

1. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett:

» a belföldi székhelyű

• gazdasági társaság,

• szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet,

• állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot –, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,

• ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,

• közjegyzői iroda,

• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

• egyéni cég,

• a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott, egyéb szerv, szervezet (a továbbiakban: Szt. szerinti egyéb szervezet), ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást 

– a szakképző iskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a felnőttoktatásban, vagy

– a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától,

» kötelezett továbbá a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató,

• külföldi székhelyű jogi személy,

• jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég,

• személyi egyesülés, egyéb szervezet is,

 ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

2. A kötelezettség teljesítése átalányadózóként, kisvállalati adóalanyként, kisadózóként, illetve evaalanyként

2.1. Átalányadózás esetén

Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget (a továbbiakban: átalányadózó), szakképzési hozzájárulás tekintetében az Szht. alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

Az átalányadózó egyéni vállalkozók a szakképzési hozzájárulás tekintetében kötelezettséget nem teljesítenek, még abban az esetben sem, ha egyébként alkalmazottakat foglalkoztatnak. Ez azonban azt is jelenti, hogy gyakorlati képzés szervezése esetén nem számolhatnak el kötelezettség csökkentő tételt és esetükben a visszaigénylés lehetősége sem jöhet szóba.

2.2. Kisvállalati adóalanyiság esetén (kiva)

A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

2.3. Kisadózóként (kata)

A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek és a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

A kata megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

2.4. Egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként (eva)

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét.

Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles.

Fontos! Ha a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködését munkaszerződés alapozza meg, a társas vállalkozásnak a tagjával összefüggésben is teljesítenie kell a szakképzési hozzájárulást.

A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka.

Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával.

Az adóalany a szakképzési hozzájárulást negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó evabevallásában bevallja.

Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az eva megfizetésére előírt határidőig fizeti meg.

3. A szakképzési hozzájárulás alóli mentesülés

Az Szht. a kötelezettség alanyai tekintetében a szakképzési hozzájárulás alóli részleges, vagy teljes mentesülésre vonatkozó szabályokat is tartalmaz.

Nem köteles szakképzési hozzájárulásra:

• a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,

• az Eü. tv. 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik – az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után,

• az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,

• az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint

• a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a Tao. tv. 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után,

• az Szt. szerinti egyéb szervezet a szociális hozzájárulási adóalapja után.

4. A kötelezettség mértéke

A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

4.1. A szakképzési hozzájárulás alapja

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;

c) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék;

d) az a)–b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy 2 ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér;

e) az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulási adó alapja.

Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

A tanulószerződéses tanulókkal összefüggésben szakképzési hozzájárulás kötelezettség nem merül fel.

4.2. A szakképzési hozzájárulás alapjának korrekciós tételei

A szociális hozzájárulásra vonatkozó szabályrendszer átalakulása miatt átmeneti szabály biztosítja annak lehetőségét, hogy azokban az esetekben, ha a kifizető a 2018. december 31-éig hatályos szabályok szerint adókedvezmény érvényesítése miatt mentesül a szociális hozzájárulási adó alól, akkor a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezet (Eat.) 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a, 462/D. §-a, 462/E. §-a és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szakhoz. tv.) 4. § (1a) bekezdése alapján 2018. december 31-én érvényesített kedvezmények az Eat. és a Szakhoz tv. 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetőek.

Az érvényesítésre nyitva álló határidőig változatlan szabályokkal tovább érvényesíthető kedvezmények:

A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya

a) a pályakezdő munkavállalók után az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerint,

b) a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint,

c) a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerint,

d) a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (3) bekezdése szerint, vagy

e) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után

a foglalkoztatás első két évében, a d) pont szerinti esetben a foglalkoztatás első három évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén – kivéve a c) és d) pont szerinti esetet – legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. Az előbbiek alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

2019. január 1-jétől

Nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a munkáltató a munkaerőpiacra lépő munkavállaló, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállaló után 19,5 százalékos mértékű adókedvezményt érvényesít a szociális hozzájárulási adó terhére, akkor a kedvezményezett adóalap figyelembevételével a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie (Szocho tv. 11. §., 12. §., 13. §).

Az egyéni vállalkozó saját maga után, illetve a társas vállalkozás a tagja után akkor érvényesíthet 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adókedvezményt, ha az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja megváltozott munkaképességűnek minősül  (Szocho tv. 13. §).

Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a doktori vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel, ha a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben 19,5 százalékos adókedvezményt érvényesít (Szocho tv. 15. §).

A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1538/2018. (X. 29. Korm. határozat alapján elbocsátott 60. életévét betöltött személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény.

Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér négyszerese után, ha a munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya 19,5 százalék mértékű adókedvezményt érvényesít (az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 250. §).

A szakképzési hozzájárulás kiszámításához

a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában,

b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában,

c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből az Szht. 2. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában

kell megosztania.

Például:

Az egészségügyi szolgáltató árbevétele 52 000 ezer Ft. Ebből az egészségbiztosítótól származó bevétel 29 900 ezer Ft, a vállalkozási tevékenység árbevétele 22 100 ezer Ft. A vállalkozásnak 6 fő alkalmazottja van, az éves bérköltség 13 875 ezer Ft. A vállalkozás szociális hozzájárulási adóalapja 12 675 ezer Ft, amely egyben a szakképzési hozzájárulás alapja is.

A teljes árbevételen belül 57,5% az egészségbiztosítótól származó bevétel (29 900 ezer Ft / 52 000 ezer Ft), míg 42,5%-ot képvisel a vállalkozásból származó bevétele.

A gazdálkodó szakképzési hozzájárulás kötelezettsége a vállalkozási tevékenységből származó bevétel arányában keletkezik, ezért a szociális hozzájárulási adóalapot is ennek megfelelően kell megosztani. (12 675 ezer Ft x 42.5%), azaz 5 386 875 Ft alap után kell a bruttó kötelezettséget megállapítani, amely 80 803 Ft kötelezettséget jelent.

5. Gyakorlati képzéssel történő teljesítés

Kapcsolódó fogalmak

Gyakorlati képzés:

1. a szakképzésről szóló törvényben meghatározott gyakorlati oktatási tevékenység,

2. a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül, a munkavégzéshez hasonló feltételek között, a szükséges eszközökön sajátítanak el, azzal, hogy a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák, és a képzés az ehhez szükséges képzési programok alapján folyik,

3. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (Nftv.) meghatározott duális képzés keretében folytatott gyakorlati képzés.

Kis- és középvállalkozás:

a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,

b) az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda,

c) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

d) az egyéni cég.

Az alapnormatíva összege:

Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 66. § (4) bekezdése szerint a gyakorlati képzéssel összefüggésben figyelembe veendő alapnormatíva összege 2019. évben 480 000 forint/fő/év.

5.1. A tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés esetén az alapcsökkentő tétel megállapítása

A gyakorlati képzés szervezésével kötelezettséget teljesítők csökkentő tételei

A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét a 480 000 forint/fő/év alapnormatíva alapján a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: alapcsökkentő tétel) csökkentheti.

Az alapcsökkentő tétel éves összege – ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll – tanulónként az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó,

a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében a rendelet 1. mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata.

b) Az Sztv. alapján indított

• nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a rendelet 2. vagy 3. számú mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata,

• esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a rendelet 2. vagy 3. számú mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a,

• levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a rendelet 2. vagy 3. számú mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a.

Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként az alapcsökkentő tétel éves összege az alábbiak szerint számított havi alapcsökkentő tételek összege.

A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél az alapcsökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként az éves alapcsökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része képezi.

Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, az alapcsökkentő tétel havi összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.

Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi alapcsökkentő tétel összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.

A tanulószerződés alapján gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett további három jogcímen számolhat el kötelezettség csökkentő tételt.

Beruházási kiegészítő csökkentő tétel

Ezzel a tétellel az a hozzájárulásra kötelezett számolhat, amely kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre. A kiegészítő kötelezettség csökkentő tétel a beruházás aktiválásának évében számolható el.

A beruházási kiegészítő tétel mértéke: évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege

• 1-10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ának,

• 11-50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának,

• 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ának

a szorzata.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel számításánál a tanulók éves létszámának az átlagát a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni.

Az ezen a címen elszámolt csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás – a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett – összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe. Ez azt jelenti, hogy ha a gazdálkodó által aktivált beruházás összköltsége meghaladja a foglalkoztatotti létszám, a tanulói átlaglétszám és az alapnormatíva százalékos mértékében megállapított összeget, akkor csökkentő tételként a rendelet szerint megállapított összeg számolható el.

Amennyiben a beruházás összköltsége nem éri el a beruházási kiegészítő tétel megállapított összegét, akkor a beruházás összköltsége számolható el az aktiválás évében.

Abban az esetben, ha a beruházási kiegészítő tétel megállapított összege meghaladja a 15 millió forintot és a beruházás összköltsége is magasabb ennél az összegnél, akkor 15 millió forint számolható el kiegészítő csökkentő tételként a beruházás aktiválásának évében. 

Az a gazdálkodó, amely beruházást nem hajtott végre, vagy végrehajtott, de nem aktiválta azt, beruházási kiegészítő csökkentő tételt nem érvényesíthet.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel a havi előleg bevallása során nem érvényesíthető. A csökkentő tétel érvényesítésére kizárólag az éves elszámoló bevallás keretében van mód.

Oktatói kiegészítő csökkentő tétel

Ezen a jogcímen a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató kis és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett csökkentheti bruttó kötelezettségét.

Az oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a.

Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel

A kötelezettség csökkentő tételt a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, ha a gyakorlati képzést a 9. évfolyamon tanulószerződéses tanulók tekintetében kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi.

A tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a.

5.2. Az egyéb szervekre vonatkozó csökkentő tételek

Amennyiben az egyéb szervezet nem jelenti be az adóhatósághoz azt a körülményt, hogy kötelezettségét tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével, vagy a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodással teljesíti, akkor nem válik a szakképzési hozzájárulás alanyává és nem nyílik meg annak a lehetősége sem, hogy az általa szervezett gyakorlati képzéssel összefüggésben a képzésre elszámolható normatívát érvényesíthesse. Ebben az esetben a bejelentkezés utólag nem pótolható, és mivel az Szht. 2. § (1) bekezdés h) pontja nem tartalmaz határidőt (határnapot) a bejelentkezés teljesítése tekintetében, így igazolási kérelem benyújtása sem lehetséges.

Az egyéb szervezetek tekintetében tehát az Szht. folyamatosan lehetőséget biztosít a bejelentés megtételéhez azzal, hogy csak a bejelentését követő hónap első napjától van módja az egyéb szervezetnek az általa tanulószerződés keretében folytatott gyakorlati képzés finanszírozásához a normatíva visszaigénylésére.

Főszabály szerint az egyéb szervezetek a tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével összefüggésben az alapcsökkentő és a beruházási kiegészítő csökkentő tételt érvényesíthetik.

Kivételt képeznek azok az Szt. szerinti egyéb szervezetek, amelyek az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a halgazdálkodásért, a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre történő felkészítés keretében végzett gyakorlati képzés szervezésével teljesítik a hozzájárulási kötelezettségüket. Az említett egyéb szervek az alapnormatíva 100%-ával csökkenthetik bruttó kötelezettségüket.

Az egyéb szervek esetében az előzőek szerint megállapított csökkentő tételek egyben a visszaigényelhető összeget is jelentik.

5.3. Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés csökkentő tétele

Az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani.

A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél az alapcsökkentő tétel havi összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata alapján kell megállapítani. A kötelezettségcsökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi.

5.4. Hallgatói munkaszerződés alapján folyó gyakorlati képzés esetén elszámolható csökkentő tétel megállapítása

Gyakorlatigényes alapképzési szakon

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a felsőoktatási intézmény hallgatójával kötött hallgatói munkaszerződés keretében gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, az a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-al történő elosztásával számítja ki.

Duális képzés esetén

A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének

• szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 75-tel,

• a műszaki, informatika, agrár és természettudomány képzési területen 56-tal

történő elosztásával kell kiszámítani.

A szakképzési hozzájárulási előleg megállapításánál, illetve fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan az alapcsökkentő tétel havi összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi.

Az éves összeget hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata jelenti.

5.5. Saját munkavállaló képzése

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára

• a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy

•  a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján

megszervezett szakmai vagy nyelvi, valamint egyes – a közúti közlekedéssel összefüggő – hatósági képzéseknek a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott költségeivel.

Saját munkavállaló képzése esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre számított alapcsökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig.

A költségelszámolás feltételei: a hozzájárulásra kötelezett

• az év 1-6. és 9-12. hónapjában legalább – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner – vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen számított – 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és

• az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez a tárgyévet követő év január 12. napjáig teljesítette. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. 

6. Elszámolás, visszaigénylés

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben a tanulószerződéses tanulók vagy duális képzés keretében megszervezett gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és az alapcsökkentő valamint kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

Nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeg, de legfeljebb a tanulószerződés, duális képzés alapján számított alapcsökkentő tétel igényelhető vissza.

A visszaigénylési jogosultságot korlátozó szabályok

Az átalányadózó hozzájárulásra kötelezettnek nincs az Szht. szerinti elszámolási és bevallási kötelezettsége, és nem illeti meg a visszatérítés az általa szervezett gyakorlati képzéssel összefüggésben.

Bevallási és fizetési kötelezettség

Előleg

A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség azzal, hogy az alapcsökkentő valamint az oktatói és a tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel, illetve saját munkavállaló képzése esetén a pénzügyileg teljesített időarányos költség az előleg befizetésénél figyelembe vehető, és a törvényi feltételek szerint visszaigényelhető.

Elszámolás

A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, a csökkentő tételek és a levonás éves összegét, valamint a különbözetként mutatkozó éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak, illetve ekkor nyílik meg a visszaigénylés lehetősége is.

A kettős könyvvitelt vezető, egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett – az éves bevallásában figyelembe nem vett – változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza.

A havi előleg és az éves elszámolás bevallása a ’08-as bevallás keretében elektronikus úton történik. Az 1-11. havi előleg bevallás benyújtásának határnapja a tárgyhót követő hónap 12. napja, amely egyben a fizetési kötelezettség teljesítésének határnapja is.

Fontos szabály, hogy az előleg bevallás keretében beruházási kiegészítő csökkentő tétel nem érvényesíthető, az csak az elszámoló bevallásban számolható el.

A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell bevallani és befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

A befizetést a NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési – 10032000-06056061 számú – számlára kell teljesíteni – írja a nav.gov.hu.

A gyakran felmerülő kérdéseket itt találja.

A 2019-es változásokról további cikkeinket itt olvashatja el!