Szigorúbb büntetés a jogosulatlan pénzügyi közvetítőkre

Megosztás Tetszik

Januártól két év szabadságvesztést kaphatnak az engedély, bejelentés nélkül működő pénzügyi közvetítők a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére elfogadott jogszabály-módosítás szerint.

Az új büntetőeljárási törvény révén jövőre már jogosulatlan pénzügyi tevékenység és piramisjáték szervezése esetén is alkalmazhatók a bírói engedélyhez kötött leplezett felderítési eszközök – nyilatkozta az MTI-nek Barnóczki Péter, a jegybank igazgatója.

A jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók – például az illegális portfóliókezelést, devizakereskedést, betétgyűjtést végzők – egyre gyakrabban közvetítői hálózat kiépítésével működnek – mutatott rá az MNB igazgatója. A károsult ügyfelek ráadásul általában közvetlenül az ügynökökkel találkoznak. Ők ígérnek nekik mesés hozamokat vagy minden közgazdasági racionalitást nélkülöző pénzügyi szolgáltatásokat.

Barnóczki Péter szerint korábban – az MNB piacfelügyeleti, vagyis a jogosulatlan szolgáltatókat, magánszemélyeket kiszűrő fellépései ellenére – előfordulhatott az is, hogy az akkor még büntetőjogilag nem szankcionálható közvetítő hálózat fennmaradt, folytatta tevékenységét, és más, akár újabb külföldi bejegyzésű off-shore, jogosulatlan szolgáltató számára gyűjtött ügyfélpénzeket. A "külföldi" cég mögött pedig magyar magánszemélyek is állhattak – tette hozzá.

Az MNB javaslatára a büntető törvénykönyv (Btk.) januártól életbe lépő módosítása nyomán viszont ezentúl 2 év szabadságvesztéssel sújthatók az engedély vagy az MNB nyilvántartásába való bejelentés nélkül működő közvetítők. Megszűnt az az eddigi helyzet, hogy a jogosulatlan ügynökök nem feleltek önálló tettesként tevékenységükért, miközben maguk az engedély nélküli szolgáltatók vezetői már eddig is akár 3 év börtönt kockáztattak.

Az MNB azért is üdvözli a szigorítást, mert egyértelmű társadalmi-gazdasági igény érzékelhető, hogy a jogosulatlan szolgáltatókkal szemben büntetőjogi eszközökkel is fellépjenek – érvel Barnóczki Péter. Ők ugyanis részt vesznek az ügyfelek megkárosításában és a legális piaci szereplőkkel szembeni közbizalmat is gyengítik – közölte.

Az MNB tavaly 33 piacfelügyeleti határozatában összesen 3,7 milliárd forintnyi bírságot szabott ki jogosulatlan szolgáltatókra. Az igazgató emlékeztetett: 2016-tól a jegybank már a vizsgálati időszakban is egyre gyakrabban zárolja a vizsgált szolgáltatók, magánszemélyek bankszámláit, s tiltja el "menet közben" őket a további jogosulatlan tevékenységtől.

Ugyancsak a közvélemény azonnali tájékoztatását, a befektetők megvédését szolgálja, hogy az MNB már vizsgálatai kezdetekor azonnal megjelenteti az engedéllyel, bejelentéssel nem rendelkező gyanús cégek adatait honlapja „befektetői figyelmeztetések” menüpontjában.

Ami a közvetítőket illeti, a jegybanki igazgató szerint csak idén már 93 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabtak ki jogosulatlan befektetési, biztosítási vagy pénzpiaci ügynökökre. A legnagyobb, 65 milliós büntetést a Pro Trade FX Inc. jogosulatlan tőkepiaci függő ügynök kapta.

Az MNB az engedély nélküli szolgáltatókat eddig is minden esetben feljelentette jogosulatlan pénzügyi tevékenység, csalás vagy piramisjáték szervezésének gyanúja miatt. A jövő évtől ez a közvetítőkre is kiterjed.

Barnóczki Péter emlékeztetett arra, hogy a piacfelügyeleti intézkedésein túl az MNB még tavaly közel kétezer, megbízó nélküli tőkepiaci közvetítőt és alsóbb szintű ügynököt törölt a nyilvántartásából. Korábban ugyanis több vizsgálatnál bebizonyosodott, hogy a gazdátlan – tehát elvileg tevékenységet nem végző – közvetítők jogosulatlanul, gyakorta külföldi megbízóiknak dolgozva, "suba alatt" igenis működtek – magyarázta.

A jegybank piacfelügyeleti tevékenységének hatékonyságát az is erősítette, hogy a brókerbotrányok után a parlament bővítette vizsgálati eszköztárát. Az MNB helyszíni vizsgálataikor így a vizsgált személyek akarata ellenére, illetve lezárt helyiségeket is felnyitva gyűjthet adatokat, adathordozók és a felhőben tárolt adatok fizikai tükörmásolását végezheti el, személyes és védett adatokat is lefoglalhat, és megismerheti a vizsgált személyek híváslistáját, ellenőrizheti számlaforgalmukat. A jegybank ugyanakkor minden ilyen adatot csak a bíróság vagy az ügyész előzetes engedélyével szerezhet be – hangsúlyozza az MNB igazgatója.