Napirenden: kata, kiva, egyházi 1 százalék, közigazgatási rendtartás, illetékek

Megosztás Tetszik

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, az egyházaknak felajánlható adóról, az általános közigazgatási rendtartásról, továbbá az illetéktörvény módosításáról szóló vitával folytatta csütörtöki munkáját a Ház.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény módosításának vitája során az előterjesztők képviseletében Bartos Mónika (Fidesz) expozéjában kifejtette: a javaslat az ügyvédi irodáknak is lehetővé tenné, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) válasszák. Az egyéni ügyvédeknek már eddig is lehetőségük volt erre – jegyezte meg.

A katásoknak főszabály szerint havi 50 ezer forintot kell befizetniük – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a korábbi 6 millió forintos bevételi határ 12 millióra emelkedett.

Az előterjesztés emellett könnyítést tartalmaz a kisvállalati adózóknak, azaz a kivásoknak is a veszteségelhatárolás és – leírás területén – közölte Bartos Mónika.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a kormány nevében támogatásáról biztosította a javaslatot.

Mesterházy Attila (MSZP) szerint nem ízléses, hogy jogászok terjesztik be a jogászokat érintő szabályozást.

A szocialista politikus kifogásolta, hogy – mint mondta – 2010 óta a központi adók száma majdnem megduplázódott.

Mindennek ellenére támogatandó célkitűzésnek nevezte, hogy az ügyvédi irodák is választhassák a katát, de sem a javaslat módszerét, sem a magyarázatát nem tartotta megfelelőnek. Ezért az MSZP később alakítja ki álláspontját az indítványról.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy fogalmazott: nincs különösebb probléma azzal, hogy ügyvédi irodák is lehessenek katások, hiszen jellemző módon a kezdő, magyar tulajdonú társaságok kerülhetnek a kedvezményezetti körbe. Ezért támogatja az
előterjesztést.

A jobbikos politikus is hiányolta ugyanakkor az intézkedés melletti szakmai érveket.

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a javaslat igazságtalan, „egy lobbinyomulás törvénybe öntése”, amellyel egy „arra érdemtelen szűk csoportot” akarnak adóforintokból gazdagítani.

Arra rá nem szorulók zsebébe tömnek pénzt – fogalmazott, hozzátéve: egy ügyvéd ötöd-, tizedannyi adót fog fizetni arányaiban, mint egy egyszerű adózó.

Ezért az LMP nem támogatja az előterjesztést.   

A személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható egy százalékának felhasználásáról szóló vitában Bóna Zoltán (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az emberek valláshoz, egyházhoz történő kötődése többnyire stabil. Minden adózó felajánlhatja adója egy százalékát a 31 bevett egyház, illetve egy kiemelt költségvetési irányzat számára – tette hozzá. A bevett egyházaknak tavaly csaknem másfél millióan ajánlottak fel megközelítőleg hatmilliárd forintot – hívta fel a figyelmet. Ezek a pénzek a hitéleti feladatok biztosítása mellett több egészségügyi, szociális és oktatási intézmény működtetését is szolgálják – hangsúlyozta.

Külön kiemelte, hogy az egyházi adófelajánlásokról ki lehet majd tölteni egy rendelkező nyilatkozatot, amit az adóhatóság annak megváltoztatásáig, illetve visszavonásáig vesz majd figyelembe. Amennyiben a kedvezményezett szervezet már nem felel meg a feltételeknek, akkor a hatóság erről tájékoztatja az adózót – hívta fel a figyelmet.

A változtatás csökkenti az adminisztrációs terheket, amelyeket az évenkénti nyilatkozatok megtétele jelent – mondta.

A képviselő szerint az egyházak esetében is biztosítani kell a nekik adójukat felajánló magánszemélyek adataihoz való hozzáférés lehetőségét, miután ez a civil szervezetek számára már eddig is lehetséges volt.

Tállai András, az NGM államtitkára az önálló indítvány céljának nevezte, hogy a kormány és a Magyarországi Református Egyház közötti megállapodásban foglal kötelezettségek teljesüljenek. A református egyház számára rendelkező magánszemély határozatlan időre rendelkezhet adó egyházi egy százalékának felajánlásáról – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a megállapodásban vállaltakat a többi bevett egyház számára is biztosítják.

Az indítvány szerint az érintett hozzájárulásának esetén nevét és lakcímét is megismerheti az egyház - tette hozzá.

A határozatlan idejű felajánlásról szóló nyilatkozat lehetősége miatt módosítani kell az őrzési kötelezettségről szóló szabályokat, hogy a NAV megőrizze a nyilatkozatokat – mondta.

Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka megkérdezte, hogy miért nem a kormány nyújtotta be az előterjesztést és mit tesz hozzá az információkhoz az, hogy településenkénti bontásban is meg lehet ismerni az egy százalékos felajánlásokat.

Hangsúlyozta, hogy a vallás személyes ügy, ezért az ilyen típusú információk kezelése nagyobb gondosságot igényel. Nehezen definiálhatónak tartotta azt a megfogalmazást is, hogy az egyház a vallási tevékenységhez kapcsolódóan használjak fel a magánszemélyek adatait.

Azt is firtatta, hogy miért nem lehet a többi, egyszázalékos felajánlásra jogosult szervezetre is kiterjeszteni az egy százalék hosszabb távú felajánlásának lehetőségét.

Az MSZP egyelőre tartózkodik – mondta.

Szászfalvi László (KDNP) azt emelte ki, hogy a kormány és a református egyház megállapodása szerint utóbbi településenként megismerheti a számára adójuk egy százalékát felajánlók számát és ha a felajánlók hozzájárulnak, akkor a nevüket és a lakcímüket is. Az egy százalékról olyan nyilatkozatot is lehet tenni, ami több évre vagy határozatlan időre szól – mondta. A képviselő utóbbit azzal is indokolta, hogy a nyilatkozattétel csökkenti az évenkénti adminisztrációt. A megállapodásban foglaltakat valamennyi bevett egyház részére biztosítani kell – szögezte le.

A politikus arra is kitért, hogy az adójuk egy százalékát felajánlók adatait a civil szervezetek eddig is megismerhették.

A jogalkotó azért nem kívánja a civil szervezetekre is kiterjeszteni az állandó nyilatkozat lehetőségét, mert az adófelajánlások jelenleg 31 bevett egyház és egy kiemelt költségvetési előirányzat, míg a másik egy százalék több tízezer civil szervezet között oszlik meg.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, nincs baj azzal, ha a kormány megállapodást köt egy történelmi egyházzal, az viszont érthetetlen, hogy a mostani javaslat egyik fele logikus és támogatható, a másikat viszont értelmetlen dolgokkal rontják el. A képviselő logikusnak nevezte, hogy nem kell minden évben nyilatkozni az egyházi egy százalékról, azt viszont nem értette, hogy ezt miért nem lehet ugyanígy megtenni például a helyi állatmenhely esetében.

Ha az adózók adatai kikerülnek, akkor nincs rá garancia, hogy azokat felelős módon használják fel, ugyanis a jogszabályban nincs szankció – érvelt.

Amíg az indoklás hiányos marad, az előterjesztést a Jobbik nem támogatja – közölte.

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a javaslat egyrészt ésszerű könnyítést tartalmaz, miközben féloldalas, hiányos és egyoldalúan kedvez az egyházaknak.

Miért alacsonyabb rendű a kormány szemében egy alapítvány, mint egy egyház? – tette fel a kérdést az érthetetlen diszkriminációról beszélő politikus.

Ez egy tipikus fideszes javaslat, ami olyan rendelkezést akar bevezetni, ami csak egyes csoportoknak kedvez – összegzett.

Gúr Nándor (MSZP) azt kérdezte, hogy hol a garancia arra, hogy az egyház valóban a vallásügyi tevékenységéhez kapcsolódva használja majd a felajánlók adatait. Hozzátette, már csak az egyszerűség kedvéért is jó lenne egy állandó felajánlási rendszert bevezetni a civilek esetében is.

Tállai András, NGM parlamenti államtitkára az általános közigazgatási rendtartással összefüggő törvénymódosítási javaslatról szóló expozéjában kiemelte: a törvényjavaslatot azért nyújtották be, mert 2018. január 1-jén életbe lép az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, s ennek hatálya nem terjed
ki az adóigazgatási eljárásra. Az új adóigazgatási szabályozás nem tartalmazza a végrehajtási szabályokat – közölte.

A változás alapján az állami adó- és vámhatóság hatásköre bővülni fog, és januártól a közigazgatásban általános végrehajtó szervként jelölik ki. Új elem, hogy a hatóság a jövőben nem kizárólag pénzkövetelések végrehajtását végzi, hanem meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartás abbahagyására kötelező közigazgatási döntéseket is.

A cél, hogy – az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslatra és az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatra figyelemmel – az egyes adónemekhez tartózó speciális eljárási szabályok, az adott adónemet szabályozó törvénybe kerüljenek és ezzel egyszerűbbé váljon a jogalkalmazás.

Jelezte: 114 törvény módosul a javaslat szerint, elfogadásával koherens törvényi szabályozás biztosítható.

Bóna Zoltán, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a módosítás egyebek között az adóigazgatást, a személyi jövedelemadót, az általános forgalmi adót, a munka törvénykönyvét, a szerencsejáték szervezés egyes területeit érinti. Emellett kitér a helyi adókról, a gépjárműadóról szóló törvényekre, valamint szól a reklámadóról, a népegészségügyi termékadóról, a kulturális adóról és közműadóról is. Jelezte: az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a népegészségügyi termékadó esetén a törvényjavaslat megteremti az adóalanyok számára azt a lehetőséget, hogy felajánlassák az adó maximum tíz százalékát az egészségügyi államigazgatási szerv által szervezett egészségmegőrző programra.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy jelentős fordulat zajlik az állampolgárok adózásában, azzal, hogy az adóhatóság adójavaslatot készít. Ennek személyi köre tovább bővül a mezőgazdasági őstermelőkkel, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyekkel.

Az új szolgáltatás pedig képes lesz átvenni a munkáltatói adó megállapítást is, ezért kezdeményezik ennek kivezetését. 

A Fidesz támogatja a javaslatot, az számos egyszerűsítést tartalmaz – közölte.
Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka közölte: a javaslat 114 törvényre való hatása azt jelenti, hogy követhetetlenné válnak a folyamatok, a jogkövető állampolgár csak „pislog”. Úgy vélte: az egyszerűsítésnek mindig van helye, de az olyan változtatások sokaságának, amelyek még bonyolultabbá teszik a folyamatokat, megkérdőjelezhetők.

Ugyanakkor végre eljutottak oda nyolc év kormányzás után, hogy megtéríthetik a közfoglalkoztatottak utazási költségeit – jegyezte meg az ellenzéki politikus.

Kitért arra is, hogy a természetes személyeknek nyújtott álláskeresési támogatások visszatérítésekor nem számítanak majd fel késedelmi kamatot.

Hozzátette: a változások egy része ugyanakkor statisztikai jellegű elmozdulást hoz csak a munkaerő-piacon. A közmunkába „menekülők” körét is e célra, a foglalkoztatási statisztikák javítására használták - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra a módosításra is, hogy a garantált bérminimumtól is el lehet majd térni.
   
Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: vannak előremutató pontjai a javaslatnak, de vannak problémásak is. Utóbbira példaként hozta a játékkaszinókra vonatkozó passzust, és szóvá tette, hogy ide nem kellett a pénztárgépeket bekötni.

A nyerőgépeknél hasonló a helyzet, nem kötötték be őket a NAV-hoz - jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy új szabályként a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kaszinó működtetőjének engedélyezheti naptári évenként ötször, 30 napra a játéktervben jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen való megszervezését. Ez egy újabb lépés, ami valakinek jó, de az adófizetőknek és a magyar állampolgároknak kevésbé – vélte.

Az őstermelők adózásáról kiemelte, hogy a NAV készítené el a tervezetet. Staudt Gábor azt mondta: felmerült, hogy ez egy jónak hangzó lépés lehet, de ha a NAV készíti ezt el, akkor minden adattal rendelkeznie kell. Az őstermelők esetén azonban a jövedelem meghatározó része nem biztos, hogy átfut a NAV-on – jegyezte meg. Jelezte: megvárják a módosító javaslatokat is, s később döntenek az előterjesztés támogatásáról.         

Győrffy Balázs (Fidesz) az illetéktörvény módosítása kapcsán expozéjában kifejtette, hogy a javaslat alapján a gazdálkodóknak nem kell illetéket fizetniük vagyonátruházás esetén, ha a területet legalább 5 évig mezőgazdasági termelőként használják és nem idegenítik el. A termőföld hasznosítását közeli hozzátartozó javára lehet átengedni.

A mostani javaslat összhangot teremt a földforgalmi törvénnyel és enyhíti a termőföldszerzés illetékmentességére vonatkozó szigorú feltételeket - mondta.

A földtulajdonos a hozzátartozó mellett a tulajdonában lévő mezőgazdasági termelő szervezetnek is illeték nélkül engedheti át a föld használatát – ismertette a kormánypárti politikus, aki azt is elmondta: azért, hogy ne lehessen kijátszani a szabályozást, nyilatkozni kell, hogy az illető tulajdoni hányada nem csökken 25 százalék alá a szervezetben. Ellenkező esetben dupla illeték terheli.

Értékelése szerint a két jogszabály közötti koherenciazavar feloldása komoly előrelépést jelent a földtulajdonosoknak, és tiszta viszonyokat teremt.

Tállai András, az NGM államtitkára a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot, utalva arra, hogy az a gazdálkodási körülmények javítását szolgálja azzal, hogy kibővíti az illetékmentesség eseteit.

Azt mondta, a javaslat elősegíti a közös gazdálkodást, nagyobb gazdasági teljesítményt, jövedelmezőbb működést eredményez és hozzájárul ahhoz, hogy egy fejlődni képes kisebb vállalkozás közepessé váljon.