Nagy érvágás a társasházaknak a lakástakarék-támogatás vége

Megosztás Tetszik

Jelentősen szűkíti a lakásszerzés, -felújítás, -korszerűsítés, -bővítés jövőbeli finanszírozási forrásait, növeli a lakásszövetkezetek, társasházak tulajdonosainak közös költségét a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetése.

Kihirdették a 2018. évi LXIII. törvényt, amely egyik napról a másikra úgy módosította a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvényt, hogy a 2018. október 17-től kötött új vagy meghosszabbított futamidejű szerződésekre már nem jár az állami támogatás.

A korábban megkötött szerződések kedvezményezettjeit nem érinti az állami támogatás megvonása, őket az a vállalt megtakarítási összegre és időszakra továbbra is megilleti. Ők megkapják a havi vagy negyedéves befizetésekre, a 4 és 10 év közötti futamidőre, kiszámítható megtakarítási összegre szóló szerződés alapján a garantált betéti kamatot és a befizetések után járó 30 százalék, legfeljebb évi 72 ezer forint állami támogatást.

A lakásszövetkezet, illetve a társasház által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerződések esetében az állami támogatás éves mértéke épületenként az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban

– 2-4 lakásos épület esetén 108 ezer forint,
– 5-30 lakásos épület esetén 144 ezer forint,
– 31-60 lakásos épület esetén 180 ezer forint,
– 61-120 lakásos épület esetén 216 ezer forint,
– 121-180 lakásos épület esetén 252 ezer forint,
– 181-240 lakásos épület esetén 288 ezer forint,
– 241-nél több lakásos épület esetén 324 ezer forint.

A vállalt megtakarítási összeg a megtakarítási idő végén kedvezményes hitellel akár a duplájára is növelhető. A befizetések biztonságát az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja.

A támogatással (és esetleg hitellel is) megfejelt megtakarítás csak lakáscélra költhető el. A megtakarított összeget ugyan egyéb célra is fel lehet használni, de abban az esetben kamatostul vissza kell fizetni az állami támogatást.

A megtakarítás előnye, hogy a lakáscélú felhasználás nagyon széles körben értelmezhető. A hatályos törvény szerint lakáscélnak minősül:

– lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlása, ideértve a nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlását, továbbá lakásra, családi házra vagy tanyai lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő finanszírozását,

– lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása,

– lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve a beépítés alatt álló vagy már beépített terület lakhatóságát javító, a következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati, közműfejlesztési társulat által megvalósított beruházás keretében történő kialakítása (kiépítése, szerelése) és felújítása: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, informatikai hálózati kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, internetelérés),

– lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése,

– társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése,

– az említett célok finanszírozására pénzügyi intézménytől vagy biztosítóintézettől felvett kölcsön, pénzügyi intézménytől igénybe vett pénzügyi lízing, vagy ilyen kölcsönhöz vagy lízinghez kapcsolódó, külön törvényben meghatározott gyűjtőszámlahitel, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön teljes vagy részleges kiváltása,

– az említett célok finanszírozására felvett kölcsön kiváltására felhasznált, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2012. január 1-jén hatályos 200/B § szerinti végtörlesztés keretében nyújtott kölcsön teljes vagy részleges kiváltás,

– az előbbiek szerint meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsön, gyűjtőszámlahitel kiváltására felhasznált, pénzügyi intézménytől vagy biztosítóintézettől felvett kölcsönteljes vagy részleges kiváltása,

– a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény szerinti, a tag által a közösségbe teljesítendő befizetés.

A szerződésben kedvezményezettet is meg lehetett jelölni, és a megtakarítást nemcsak az előtakarékoskodó, hanem az ő, illetve a kedvezményezett közeli hozzátartozóinak lakáscéljaira is fel lehet használni.

Az újabb megszorítás – a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének jövő évtől hatályba lépő megszűnése, az építőanyagok kedvezményes áfájának megszüntetése mellett – jelentősen szűkíti a lakásszerzés, -felújítás, -korszerűsítés, -bővítés jövőbeli finanszírozási forrásait, növeli a lakásszövetkezetek, társasházak tulajdonosainak közös költségét.

Nem mellékes, hogy a lakástakarékpénztárak üzletkötői új foglalkozás után nézhetnek, mivel állami támogatás nélkül újabb szerződéseket már nem érdemes kötni.

Vannak ugyan ígéretek új konstrukciók bevezetésére, azonban egyenlőre csak az új lakásszerzésre igénybe vehető nok (a „lakáslottó” néven ismert Nemzeti Otthonteremtési Közösség), és a gyermekvállaláshoz kötött csok (családi otthonteremtési kedvezmény) maradt azok számára, akik mint eddig – két évtizeden át akár többször is – a lakás-előtakarékosság lehetőségével (is) élve, oldották volna meg lakhatási gondjaikat.