Már az ellenőrzések során eldőlhetnek a későbbi adóperek

Megosztás Tetszik

Jelentős változásokra kell felkészülniük a hazai vállalkozásoknak: 2018. január 1-jén lépnek életbe az új közigazgatási perrendtartási szabályok, amelyek a vállalatok adópereinek kimenetelét is befolyásolhatják. Az új rendszerben az érintetteknek már az adóellenőrzés első pillanatától kezdve szem előtt kell tartaniuk az esetleges peres eljárás szempontjait – hívják fel a figyelmet az EY Magyarország szakértői.

Tavaly novemberben és idén év elején fogadta el az Országgyűlés 2018. január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartásra (Pp.) és közigazgatási perrendtartásra (Kp.) vonatkozó törvényjavaslatokat. Az új peres szabályok alapjaiban változtatják meg a közigazgatási jogvitákhoz, adóellenőrzésekhez és adóperekhez kapcsolódó évtizedes szokásokat.

A jelenleg érvényben lévő Pp. az 1950-es évek óta határozza meg a polgári, illetve egy fejezeten keresztül a közigazgatási perek rendszerét, nem csak az elavultság indokolta viszont a rendszer megújítását: éves szinten több mint 250 ezer peres és egymillió nem peres eljárást indítottak az elmúlt időszakban, ami jelentős terhet rótt a bíróságokra.

Perdöntő bizonyítékok bíróság előtt már alig kerülhetnek elő

Az EY Magyarország szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy az elfogadott törvény teljesen új alapokra helyezi a közigazgatási peres eljárásokat. Az új Kp rendszerében ugyanis a közigazgatási eljárás (például egy adóellenőrzés) már nem különül el olyan élesen a peres szakasztól, mint az ma megszokott. A jogalkotó indokolásban részletezett célja ugyanis, hogy a bizonyítást a peres szakról visszahelyezze a közigazgatási szakba, a peres bizonyítás lehetőségeinek szűkítése révén.

Ennek egyik legfontosabb folyománya, hogy a közigazgatási eljárás idején fennálló, de akkor nem értékelt tényre, körülményre a felperes a perben csak akkor hivatkozhat, ha azt az adóhatóság hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, vagy önhibáján kívül nem hivatkozott rá. Így nem lesz lehetőség arra, hogy akár perdöntő jelentőségű bizonyítékokat mutassanak be a peres eljárás során, amennyiben arra a vállalat a megelőző közigazgatási eljárásban nem hivatkozott, pedig hivatkozhatott volna.

A mostani szabályok alapján például elegendő, ha egy adóperes ügyvéd a keresetlevél készítésénél kiszúrja, hogy az adóellenőrzésre vonatkozó megbízólevelet szabálytalanul állították ki, vagy az adóhatóság ellenőrzési határideje – akár évekkel korábban – lejárt. Jelenleg egy-egy ilyen hiba a közeli elévülés esetén biztos pernyertességet jelent – a jövőben azonban már késő lesz, ha az ilyen hibákat csak a keresetlevél készítésénél veszik észre az adózók – magyarázza Séra Gergely, a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda menedzsere.

Fontosabbá válik az adóellenőrzés során kirendelt szakértő véleménye

Mindemellett a szakértői bizonyítás rendje is megváltozik 2018. január elsejétől. A jelenleg fennálló környezetben a közigazgatási eljárásban beszerzett szakvélemény perben vitatható, perben beszerzett szakvéleménnyel. Ennek köszönhetően az elmúlt évek során egyre erősebbé vált a magánszakvélemény szerepe.

Az új közigazgatási perrendtartás alapján ez gyökeresen megváltozik. Eszerint ugyanis a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül. A közigazgatási eljárásban beszerzett szakvélemény lecserélésére így tehát nem lesz lehetőség, mindössze megkérdőjelezni tudják majd azt.

A vállalkozások életében az adópereket érintő módosítások hozhatják a legtöbb változást. A fent említett, és más hasonlóan fontos eljárási változások miatt a perekben sokkal nagyobb hangsúlyt kap majd az adóviták első, közigazgatási szakasza, később ugyanis már nem lehet bizonyítékként szolgáló dokumentumokat benyújtani. Fontos lesz tehát, hogy a közigazgatási per előtti szakaszokban a perben álló vállalkozások külső szakértőket vonjanak be, akik segítséget nyújthatnak nekik a perek későbbi megnyerésében. Ezzel várhatóan jelentősen megnő majd az eljárásjogi szaktudás értéke – véli Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda szenior menedzsere.

 Az új szabály véget vet annak a megszokásnak, hogy az adóhatósági eljárásban inkább a szakmai érvelések kerülnek előtérbe, az eljárási kérdések pedig a bíróságra maradnak. Ezzel nő az eljárásjogi stratégia fontossága, és felértékelődik az éles szemű, eljárási hibákat azonosítani képes szakemberek szerepe – hangsúlyozzák a szakemberek.