Illetékügyek, fiókgyógyszertári és más témák az Országgyűlés napirendjén

Megosztás Tetszik

Illetékmentes lenne a fiatalok „B” kategóriás jogosítványának megszerzéséhez nyújtott támogatás, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényalkotási bizottság által csütörtökön megszavazott módosító indítványt. A testület a fiókgyógyszertár alapításának szabályain is változtatást javasolt.

A fiókgyógyszertár alapításának szabályait annak érdekében javasolja módosítani a bizottság, hogy ha azon a településen vagy településrészen, ahol fiókgyógyszertár működik, és új közforgalmú gyógyszertár létesítésére nyílik lehetőség, akkor annak működtetője – erre irányuló szándéka és kérelme esetén – az adott közforgalmú gyógyszertár működtetője lehessen.

A bizottság csütörtöki ülésén elfogadott egy, a Nemzeti Ménesbirtokot és Tangazdaságot érintő módosítást is az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításához. A ménesbirtok, illetve az általa fenntartott köznevelési intézmény az átlagbér alapú költségvetési támogatásra való jogosultság szempontjából a jövőben a nonprofit gazdasági társasággal esne egy tekintet alá.

A bizottság megváltoztatta a fogyasztóvédelemről szóló törvény, valamint egyes törvények szervezett utazási tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításának címét. A fogyasztóvédelmi törvény módosítása kikerült a címből.

Vas Imre (Fidesz) a bizottság ülésén azzal indokolta a fogyasztóvédelmi szabályok módosításának elhagyását, hogy azt külön törvényben kívánják szabályozni. A törölt paragrafusok a többi között a fogyasztóvédelmi referensekre vonatkoztak.

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításánál a törvényalkotási bizottság azt kezdeményezte, hogy legyen illetékmentes a fiatalok „B” kategóriás jogosítvány megszerzéséhez nyújtott támogatás.

A büntetőeljárásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításából törölték a kétharmados támogatást igénylő részeket, mert az ellenzéki pártok nem támogatták a változtatást. A törölt részek a többi között rendőrségi, a nemzetbiztonsági, az Állami Számvevőszék, az Alkotmánybíróság működését szabályozó törvényt érintették.

Az állami vagyonnal és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő törvénymódosításhoz olyan változtatást fogadott el a bizottság, amely bizonyos feltételek megléte esetén lehetővé teszi, hogy a Magyar Fejlesztési Bank részt vegyen az Európai Unió vagy annak intézményei által kezdeményezett vagy támogatott pénzügyi együttműködésben.

Egy másik változtatás azt teszi lehetővé, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának tagjait az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozásában kapcsolt vállalkozásnak lehessen tekinteni.

Az agrárszabályozási törvények módosításán is kezdeményezett változtatást a testület, gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve. Ennek értelmében az illetéktörvény gazdák számára biztosított mentességi körének meghatározása nem a gazdálkodási formához – egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő vagy családi gazdálkodó – igazodik a jövőben, hanem ahhoz, hogy mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára vásárolták-e a földet.

A változtatás kimondja azt is, hogy a kifizető ügynökséghez támogatásért forduló ügyfeleknek előbb regisztrálniuk kell, ezt követően nyújthatják be igényüket.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának összetétele szempontjából is megfogalmazott változtatást a bizottság, amelynek értelmében nem szőlésznek, hanem borásznak minősül az a termelő, aki túlnyomó részt vásárolt szőlőből állítja elő borát.

A hulladéktörvény-módosításon is alakított a testület, elősegítve a többi közt azt, hogy az azbesztet tartalmazó lakossági építési-bontási hulladékot engedély nélkül átvehessék a gyűjtőudvarok. Az emberek – nem üzletszerűen – a saját, azbesztet is tartalmazó szemetüket engedély nélkül szállíthatnák el a legközelebbi lerakatba, betartva a környezetvédelmi előírásokat.