Transzferár-korrekció: kockázatok és lehetőségek

Megosztás Tetszik

Számos esetben fordul elő, hogy a kapcsolt vállalkozások a legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudják év közben pontosan „belőni” az alkalmazott árakat, hogy azok megfeleljenek a szokásos piaci ár elvének, így valamilyen korrekcióra van szükség. Kitérünk a 2017-től javasolt módosításokra is.

Szerződéses szabadság

A szerződéses viszonyok kialakítása során a kapcsolt vállalkozások sincsenek kötve, tehát elméletileg bármilyen árat megszabhatnak az egymás között kötött szerződéseikben. Az írásos szerződések mellett a szóbeli szerződéseket, vagy a ráutaló magatartással létrejött jogügyleteket is meg lehet kötni a felek akaratának megfelelően. A szokásos piaci ár elve általános értelemben egy adózási rendezőelv, amely azt hivatott megakadályozni, hogy az adózási pozíciókat a felek az egymás közötti árak nem szokásos piaci természetéből adódóan eltérítsék, azaz az egyik kapcsolt fél magasabb, a másik pedig alacsonyabb adóalapot mutasson ki, mint szokásos piaci árak alkalmazása alapján tette volna. Erre vonatkozóan számos rendelkezés van az egyes adójogszabályokban (például a társasági adóról, az általános forgalmi adóról, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló törvényben), de az adózás rendjéről szóló törvény általánosságban deklarálja a szokásos piaci ár elvét, amelyet így egyéb – sokszor elfeledett – adónemek esetén is alkalmazni szükséges (például helyi iparűzési adó, innovációs járulék), sőt: vámban is felmerülhetnek ezzel kapcsolatosan kérdések.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mit kell tenni, ha az ügyletek nem a szokásos piaci áron realizálódtak!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.