Kiva vagy tao – melyik a jobb választás a törvényváltozások után?

Megosztás Tetszik

A társasági adó kulcs egységesen 9 százalékos lesz, kisvállalati adó (kiva) kulcsa pedig a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökken jövőre a héten benyújtott legújabb adótörvény-módosítási csomag részeként. A nyáron elfogadott módosító csomag jelentősen átalakította az adóalap-meghatározás módját. A törvénymódosítások hatását elemzi blogbejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adópartnere.

A kiva adóalapja eddig az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének és személyi jellegű kifizetéseknek összege, de legfeljebb a személyi jellegű kifizetések összege volt, amelyet meglehetősen nagyszámú korrekciós tétel módosíthatott. Mindez 2017. január elsejétől úgy alakul át, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény helyére jóval egyszerűbb és tervezhetőbb tényező kerül: az egyes tőke és osztalékműveletek egyenlege.

Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak akkor keletkezik a személyi jellegű kifizetéseken túl adóalap, ha a tulajdonos a vállalkozásból jövedelmet kíván kivonni. Egyéb esetben jövőre már csak a személyi jellegű kifizetésre kell a 14 százalék adót megállapítani, szemben az ugyanezen alapra számítandó 22 százalék szociális hozzájárulási adóra és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulásra. E kettő közötti különbözetből és az osztalékfelvételhez kapcsolódó eltérő adókonzekvenciákból származnak azok az eltérések, amelyek a vállalkozások adóterhelésének jelentős különbségét és a profit eltéréseket okozhatják.

Kiva vagy tao?

Leegyszerűsített számítások szerint olyan vállalkozás esetén, amelynek 200 millió forint a bevétele, a személyi jellegű kifizetésen kívüli költsége, ráfordítása 80 millió forint, míg személyi jellegű kifizetése 100 millió forint, társasági adózás esetén 3,5 millió forint veszteséget szenved, míg osztalékfizetés nélkül 6 millió forint eredményt tud elszámolni kiva szerinti adózás választása esetén. Amennyiben kiva-adóalanyként az osztalékot is felveszi, akkor nettó 3,81 millió forinthoz juthat a magánszemély.

Ha azonos bevételi és személyi jellegű kifizetésen kívüli költség, ráfordítás esetén a személyi jellegű kifizetések összege csak 52,5 millió forint, akkor az osztalék felvétele előtt a társaságban, társasági adózás esetén 50,2 millió forint, míg kiva adózás esetén 60,15 millió forint eredmény marad. Osztalék kifizetése esetén azonban már a kétféle adózás eltérő jellege miatt a magánszemélyek közel azonos nettó bevételhez jutnának.

A kapcsolódó táblázatokat a blogbejegyzésben tekintheti meg.

A jövő évi kiva-szabályozás átalakítása miatt jelentős, előre kalkulálható különbségek lehetnek két azonos számokkal működő, de eltérő adózási formát választó vállalkozás között. Különösen hasznos lehet a kiva választása azon társaságok számára, melyeknek a jövő évi béremelkedések kigazdálkodása problémát jelenthet. A kiva sok esetben segíthet a pozitív adózás utáni eredmény fenntartásában. Mindezek alapján Hegedüs Sándor arra számít, hogy ha a vállalkozások megfogadják a jól ismert mondást, és felkeresik könyvelőjüket, adótanácsadójukat – akkor a kivások száma jövő évtől kezdődően jelentősen növekedhet.