hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Megszólalt a garantált bérminimumról az NGM

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő
7

2017. január 1-jétől jelentősen változott a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege. Sok esetben azonban nehezen dönthető el, hogy mi jár az érintett munkavállalónak, így az illetékes szervtől állásfoglalást is kértünk.

A 430/2016. (XII. 15.) Korm. r. alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2017. január 1-jétől havibér alkalmazásánál 127 500 forint.

Ezzel szemben a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2017. január 1-jétől havibér alkalmazásánál 161 000 forintra emelkedik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának állásfoglalása alapján a következőkre kell ügyelni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen kettős feltételnek kell érvényesülnie a garantált bérminimumra való jogosultságoz, illetve, hogy mi a helyzet, amikor a munkavállaló munkakörének egy részéhez kapcsolódik jogszabályi, képesítési követelmény, a másik részéhez azonban nem!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (7) , melyek közül a legfrissebbek:
Taylor2017

Tisztelt dr Kéri Ádám!

Elérhető a témában kiadott NGM állásfoglalás? El tudná küldeni nekem?
Előre is köszönöm!

dr. Kéri Ádám

Semmi esetre sem mondanám azt a Kúria álláspontjára, hogy nem mérvadó, különösképpen arra tekintettel, hogy teljes mértékben levezethető és megalapozott. Nem a munkakör alapozza meg önmagában a magasabb bért, hanem a mögötte meglévő magasabb képesítés. Ezen lehet vitatkozni, de nincsen túl sok értelme. Vagyonőr vonatkozásában meg van jogszabályban határozva, hogy milyen képesítések elfogadottak.

Rómeó

Kérem állásfoglalásukat a vagyonőrökkel kapcsolatban.A jogszabály v.az NGM általános
"állásfoglalása" mérvadó,különös tekintettel az ellenőrök felkészültségére?

Kozma5588

Egyetérték "msmester" bejegyzésével, a jogszabály valóban csak a munkakörre vonatkozóan írja elő a szakképesítés követelményét, nem említi, hogy csak akkor jár garantált bérminimum, ha az érintett munkavállaló végzettsége is megvan hozzá. A Kúria döntése, NAV,NGM álláspontjai mind alacsonyabb rendűek a jogszabályoknál és bármikor változtathatnak álláspontjukon, mint ahogy erre volt már nem egy példa. Így ezekre nem lehet építeni hosszú távon véleményem szerint....

dr. Kéri Ádám

abban igaza van, hogy az állásfoglalás kötelező erővel nem rendelkezik. Az azonban nem lényegtelen körülmény, hogy a munkaügyi ellenőrzés az alapján történik.

Ami a konkrét kérdését illeti, ott a helyzet nem kérdéses, hiszen a bírói gyakorlat egyértelműen rendezi évek óta. Az Ön számára is elérhető a Kúria weboldalán a 2343/2011. számú munkaügyi elvi határozat (3.oldal), mely sok más ítélethez hasonlóan rámutat arra, hogy ha csak munkakörre adnánk az emelt minimálbért, és nem követelnénk meg a végzettséget, abban az esetben az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sérülne (kettős feltétel). Nem a munkakört díjazzuk itt ugyanis, hanem a mögötte meghúzódó végzettséget, képzettséget, felelősséget és tapasztalatot együttesen. Természetesen a képesítésnek odaillőnek is kell lennie ugyanezen okokból.

msmester

A jogszabály a középfokú képesítést igénylő MUNKAKÖR betöltése esetén írja elő a bérminimumot. Nem találom azt a konkrét jogszabályt, amely a magasabb összeg fizetésének kötelezettségét egyértelműen a másik feltételhez is köti, nevezetesen, hogy a dolgozó rendelkezik is az adott képzettséggel. (Egy másik jogszabály nyilván előírja és szankcionálja a szabálytalan foglalkoztatást, azonban egy ilyen esetben is jár a munkakör alapján a magasabb munkabér a kormányrendelet szerint. Ha erre vonatkozóan van ellentétes jogszabály, - nem állásfoglalás vagy vélemény! - örömmel vennék erről egy tájékoztatást. Azt gondolom ugyanis, hogy egy esetleges bírósági perben kizárólag a jogszabályok szövege dönt, akárhány cikk is jelenik meg annak értelmezéséről.

ja54

A FEOR besorolás szerint egyedül 9-es FEOR szakképesítést nem igénylő munkakör, az összes többi bérminimunot igényel.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink