adozona.hu
Cégkapu-mizéria – Hogyan regisztrálhat külföldi a cégkapun?
//test-adozona.hu/2017_es_valtozasok/Hogyan_regisztralhat_kulfoldi_a_cegkapun_TVVK7P
Cégkapu-mizéria – Hogyan regisztrálhat külföldi a cégkapun?
Tetszik
Ügyvéd kollégájuk – az illetékes hatóság ügyfélszolgálatával folytatott – levelezése kapcsán érkezett válasz a kérdésre: külföldiek hogyan regisztrálhatnak a cégkapun? – írja hírlevelében a Budapesti Ügyvédi Kamara.
Az ügyfélszolgálattól kapott tájékoztatás lényege az volt, hogy vagy rosszul viszi be az adatokat, vagy az ügyfélnek személyesen ide kell jönnie és a legelső alkalommal a magyar hatóság előtt kell autentikáltatnia magát.
A kamara megjegyzi: az teljesen ésszerű, hogy egyszer valamely hatóságnak a személyt azonosítania kell, hiszen ezentúl minden hivatalos kézbesítés a cégkapura megy, és egy fals, hamis cégkapubirtoklás borzalmas következményeit mindannyian végig tudjuk gondolni.
A jogszabály szerint ezt az autentikációt a konzulátusokon is el lehet végeztetni [84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés], de valószínű, hogy erre még a magyar közigazgatás nincs teljesen felkészülve – írja a BÜK.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Az MKOE részéről már többször igyekeztem hűteni a cégkapu regisztrációval kapcsolatos pánikolást, de jól láthatóan az tovább zajlik.
A külföldi ügyvezetők és számos egyéb kérdés is rendeződik majd azzal, ha a Belügyminisztérium kezdeményezésére elhalasztják a cégkapu kötelező regisztrációját és használatát. Az önkéntes regisztráció természetesen működni fog. A bevezetés azonban igényli például a külföldiek helyett meghatalmazással regisztrálók elbírálási szabályainak alapos kimunkálását.
A cégkapu a helyes irány és szükséges is a bevezetése. Hagyjunk időt, hogy az állam ezt elő is tudja készíteni.
Amikor a magyar céget a külföldi tulajdonos megalapította, és megbízott egy külföldi személyt ügyvezetéssel (ami lehet önmaga is), akkor a cégalapítást végző személy elvégezte a cég tulajdonosának, ügyvezetőjének azonosítását a külföldi magánszemély iratai alapján. Ezeket - elvileg - ellenőrizték az alapításkor, hogy nem lopott-e, lejárt, stb.
A bankszámla megnyitásakor újabb ellenőrzést végez a számlát megnyitó bank, mert számlát is csak az ügyvezető személyes megjelenése esetén nyitnak!
Két ellenőrzés megtörtént, akkor miért szükséges még egy újabb hatósági ellenőrzés?
Ha egyszer cégvezető valaki, akkor milliárdos kötelezettségeket vállalhat, s milliárdos forgalmat bonyolíthat le, (s akár jelentős adótartozást hagyhat hátra). Ezen lehetőségeket figyelembe véve nem értem, hogy miért kell még egyszer hatóság előtti azonosítást végezni?
Ez a hatósági ellenőrzést azt feltételezi a hatóságok részéről, hogy az alapításkor eljáró ügyvéd rosszul végezte a munkáját, vagy a bankszámla nyitáskor csalás történt!
Ha mindenképp kell még egy hatósági ellenőrzés a cégkapuhoz (aminek nem látom igazán sok értelmét), akkor minek kell hatósági eljárás a cégalapításhoz?
A cikk nagyon is életszerű problémát bolygat. Osztrák cég magyarországi fióktelepe révén mi azt a megoldást próbáljuk ki, hogy a cég képviselője elmegy a bécsi konsulátusra és ott ügyfélkapu regisztrációt készít. Ehhez le lehet tölteni a szükséges nyomtatványokat a bécsi kozulátus oldaláról, de csak magyarul!!! és lehet weben időpontot foglalni magyarul és angolul. Egyébként az osztrák konzulátusi oldal, sajnos nem használható németül.