adozona.hu
Adókulcsok, feketegazdaság, ingatlan – így változik az áfa
//test-adozona.hu/2017_es_valtozasok/Adokulcsok_feketegazdasag_ingatlan__afavalt_P4KP5I
Adókulcsok, feketegazdaság, ingatlan – így változik az áfa
Tetszik
A tavaszi adócsomag több lényeges változást hozhat az általános forgalmi adózás területén. Míg a csökkenő adókulcsok a fogyasztók számára kedvezőek, addig a feketegazdaság elleni intézkedések a vállalkozások számára jelentős informatikai fejlesztéseket igényelhetnek.
A tervezett főbb változások az alábbiak:
I. Csökkenő adókulcsok
– Baromfihús, madártojás, friss tej: 2017. január 1-jétől 5 százalékra csökkenhet az élelmezési célra alkalmas, friss, hűtött, illetve fagyasztott baromfihús a friss madártojás, és a tej (ide nem értve az UHT és ESL tejet) általános forgalmi adója. Az intézkedés várhatóan 35 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetés számára.
– Internet-hozzáférési szolgáltatás: 2017. január 1-jétől 18 százalékra mérséklődne az internet-hozzáférési szolgáltatás általános forgalmi adója. A fogalom meghatározásakor a javaslat a 2015/2120/EU rendelet fogalmát veszi át, mely alapján az internet-hozzáférési szolgáltatás az a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely internet-csatlakozást és ezáltal az internet lényegében valamennyi végpontjával összekapcsolási lehetőséget biztosít, tekintet nélkül az alkalmazott hálózati technológiára és a használt végberendezésre.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, a feketegazdaság ellen milyen újabb lépések szerepelnek az adócsomagban és miként változik az új ingatlan fogalma!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Az adócsomagról közölt korábbi cikkeinket itt olvashatja el!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:
Zsúúúú, akkor nincs olyan nagy gond...
Abban is biztosan egyetértünk, hogy a jelenleg még túlnyomó részt kézzel történő adatrögzítés olyan munka, ami nem esik kellő anyagi megbecsülés alá, pedig elég nagy a jelentősége. Ezért is fogják a szabályok kikényszeríteni, hogy a számlákat ne papíron adják a vállalkozások egymásnak, hanem feldolgozható metafile-okat tartalmazó elektronikus állományokat küldjenek egymásnak - ez számlának minősül, még elektronikus aláírás nélkül is. Ha ez megvan, utána jön az az időszak, amikor kikopnak azok a szoftverek, amelyek ezeket a metafile-okat nem képesek feldolgozni. Ez első fecskék már itt vannak, még 5-6 év és rendszerszintű lesz a gépi feldolgozás. Ez nemcsak a tételes áfa bevallást oldja meg, hanem azt is, hogy hány adószám kerül automatikusan felrögzítésre.
A kérdés az, hogy tíz év miért nem írt (íratott) a NAV olyan számlázószoftvert, amelyik standard formáját adhatta volna a metafile-oknak. Az is kérdés, hogy a NAV-nál miért csak a KAIG az a hely, ahol nem idegenkednek az ügyfelek elektronikusan tárolt bizonylataitól?
Kedves Zsolt! Részben félreértett. A bekért (és előtte feldolgozandó, nyilvántartandó) adathalmaz folyamatos bővülésével, elképesztő nagyságával van a gond. Csak meg kell nézni, hogy az "elektronikus bevallás" bevezetésével melyik bevallás típus, mennyivel több adatot tartalmaz. A bevallások és adatszolgáltatások számáról nem is beszélve, ezeknek csak meg kell számolni db számát évente mennyivel szaporodnak. Pl.: miért kell egy tételes áfa bevallásban az adószám mellé a csoportos adószámot is megadni? Vagy egy kávéautomatáról azt is bejelenteni a NAV-hoz, hogy álló v. fekvő típusú?
Szummárum: az állam ellenőrzési, nyilvántartási feladatait(plussz adminisztrációt) letolta a könyvelőkre, a vállalkozásokra. A növekvő teher elleni tiltakozásom, nem igénytelenség. Szívesen használok én is egy mindent gombnyomásra megoldó szoftvert és három adatrögzítővel többet (hiszen a szoftver sem magától tudja a sok adatot, és egy jó szoftvernek műszaki háttér is is kell), de ennek a terhét az ügyfeleimnek kell megfizetniük, akiknek a zöme egyre kevésbé tudja ezt az állami feladatot is finanszírozni.
Zsúúúú, amikor 2004-ben azt mertem követelni, hogy a bérszámfejtés adózási adatai, az OEP, a NYENYI és a KSH adatszolgáltatás kerüljön egyetlen bevallásba és azt a bérszámfejtő szoftverek készítsék el, akkor mindenki bolondnak tartott. Az azóta funkcionáló 08-as bevallás adatait most már a KSH és a kormányhivatalok is átveszik, más kérdés, hogy nem sok mindenre használják. A többi megvalósult. Aki kézzel készíti, annak valóban órákba kerül egyetlen bevallás. Ha erre van idő, akkor nyilván nincs igény arra, hogy ezt egy szoftver készítse el gombnyomásra.
A tételes áfával is ugyanez a helyzet. Azért kerül órákba elkészíteni, mert nincs igény a szoftveres megoldásra, amiről nem a jogalkotó tehet. Majd idővel a manuális bevalláskészítés is eltűnik.
Nekem az egésszel az a gondom, hogy az államnak a számára igencsak előnyös adathalmaz előállítását támogatni kellene, ahogy azt a közös javaslatunkkal a szakmai szervezetek elérték 2007-ben az ügyfélkapu kapcsán. Akkor a könyvelőirodák társasági adó kedvezményt kaptak.
Az is gond, hogy az adatokat fel is kell használni. Jelenleg "célirányos" felhasználás zajlik, ami egyedi lekérdezésekről és nem pedig automatizmusokról szól. Miért nem kap a bevallás másnapján üzenetet a számlabefogadó és kibocsátó, hogy az adataik össze lettek futtatva és nem stimmelnek? Ezzel ugyanis a "tudta, vagy tudhatta" kitétel máris teljesülne, a számlabefogadó pedig rá lenne kényszerítve, hogy elbontsa a mulasztó számlakibocsátóval a kapcsolatot. Mindehhez kizárólag szoftverek kellenének.
A jelenlegi elavult ellenőrzési módszereken a NAV vezetése tud változtatni, ha akar... Az elmúlt évek keserű tapasztalata az, hogy a NAV részéről csak akkor fogják ezt meglépni, ha a jogalkotó előírja nekik.
Ruszin Zsolt
Kedves Zsolt, sajnos nem értek egyet Önnel, pedig nem "számológépes" szakmabeli vagyok. Már most is több óra kell egy közepes méretű vállalkozás áfa bevallásának (csak a bevallás) elkészítéséhez! Igenis adminisztrációs teher és költség növekedés mindenkinek: a bevalláshoz ezekhez a számlákhoz a kibocsátó adószámát is nyilván kell tartani, a szoftver fejlesztés is pénzbe kerül, az adatrögzítés munkabér teher. Az elmúlt években nem kis mértékben folyamatosan nő a vállalkozások és a könyvelők terhelése. Ez az értékhatár egyszerűen a vicc kategóriába tartozik.
Egyszerű a megoldás: rögzítsük eleve a NAV szerverén a könyvelést, hiszen lassan már úgy is ott tartunk a horrorisztikus adatmennyiségű "úgymond" egyszerűen elkészíthető és elektronikusan elküldhető bevallással, adatszolgáltatással.
A tételes áfa bevallás inkább informatikai kérdés. A vállalkozásnak csupán abban kell biztosnak lennie, hogy olyan könyvelővel könyveltet, ahol időmegtakarítás érdekében nem lépik át a szabályokat és nem könyvelnek "kötegelve", vagy számológépen. Az a könyvelés, ahol a tételes áfa nyilvántartás rendelkezésre áll, ott a bevallás elkészítése már csak a szoftveren múlik. Néhány extrém kivételtől eltekintve most már nincs olyan szoftver, ami a tételes áfás bevallást ne tudná előállítani gombnyomásra.
Ruszin Zsolt
A tételes nyilatkozat a 100 eFt-os ÁFA értékről csak ismét növeli az adminisztrációs terheket( hova még!?) de nem ezen múlik az adócsalás. Némely vállalkozásnál már igy is több "kötetes" a bevallás.Az adócsalókat valószinű,hogy nem az agyonbonyolitott ÁFA törvénnyel lehet megffékezni.Akevesebb néha több lenne.