A veszteségleírás új szabályai a kiva alkalmazásában

Megosztás Tetszik

Koncepcionálisan változott meg a kisvállalati adó (kiva), a korábbi pénzforgalmi típusú adónemből jövedelem típusúvá vált, melynél az adóalap egyik összetevőjét immár – szakmai zsargonnal élve – az „osztalék- és tőkeműveletek korrigált egyenlege” képezi. A szabályok egyszerűsítésének és az adómérték csökkentésének deklarált célja, hogy az arra jogosult adózók minél nagyobb arányban válasszák a kiva szerinti adózást. A veszteségleírás 2017-től bevezetett új szabályai is ezt hivatottak ösztönözni. Cikkünk első részében a 2017 őszi „adócsomaggal” módosított (részben visszamenőleges hatályú) általános veszteségleírási szabályokat foglaljuk össze.

Ami az adóalap levezetését illeti, nincs változás a 2017 előtti szabályokhoz képest annyiban, hogy a személyi jellegű kifizetések után az adót továbbra is meg kell fizetni („minimumadóként”).

A veszteségleírás új szabálya szerint, ha az egyes módosító tételekkel korrigált tőke- és osztalékműveletek egyenlege bármely adóévben negatív, ez az összeg a következő adóévekben csökkenti az egyes módosító tételekkel korrigált tőke- és osztalékműveletek pozitív összegét, amennyiben a negatív egyenleg a rendeltetésszerű joggyakorlás elve betartásával keletkezett [a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. § (6) bekezdés]. A korábbi szabályhoz hasonlóan a kiva-alanyiság előtt, a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett, korábban veszteségleírásra fel nem használt negatív társasági adóalap továbbra is érvényesíthető elhatárolt veszteségként [Katv. 20. § (6a) bekezdés a) pont]. Szintén nem változott, hogy főszabály szerint a minimum-adóalap (a személyi jellegű kifizetések) terhére az elhatárolt veszteség nem használható fel.

A 2017. január 1-jétől hatályos szabályozás nem tért ki arra, hogy a 2016. december 31-éig – a kivás időszakban – keletkezett, adóalap-csökkentésként fel nem használt negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény továbbvihető-e a későbbi adóévekre arra tekintettel, hogy 2017-től megváltozott az adóalap megállapításának módja. Ezt a hiányt pótolta a Katv. 2017. november 24-étől hatályos módosítása azáltal, hogy a jogfolytonosság elve alapján – illetve annak érdekében, hogy a korábbi veszteségek ne vesszenek el – lehetővé tette a 2013-tól 2016-ig tartó időszakban keletkezett, korábban le nem írt elhatárolt veszteség adóalapnál történő érvényesítését 2017-ben, és az azt követő években [Katv. 20. § (6a) bekezdés b) pont].

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen további változások voltak a veszteségleírás szabályaiban!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.