adozona.hu
Székhelyszolgáltató-mizéria: be kell-e jelenteni a nagymamát?
//test-adozona.hu/2017_es_valtozasok/A_nagymama_mint_szekhelyszolgaltato_jobbe_f_914Q5X
Székhelyszolgáltató-mizéria: be kell-e jelenteni a nagymamát?
Tetszik
Múlt hétvégén több szakmai fórumon komoly, de legfőképp indokolatlan kedélyhullámokat gerjesztett az az utolsó pillanatos információ, miszerint legkésőbb hétfőn (2017. január 16-án) be kell jelenteni azt a személyt, vállalkozást, aki, amely székhelyet biztosít, szolgáltat egy vállalkozás számára, akár üzletszerűen végzi, akár szívességi használat, illetve bérlet formájában. Cikkünkben levezetjük, miért nem kell pánikolniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek például valamelyik tag nagymamájának lakcímére vannak bejegyezve.
Az információ hátterét, mondhatni jogalapját az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) egyik 2017-től hatályos változása adta. Az Art. 178. paragrafusába 25.a pontként bekerült egy új fogalom; a székhelyszolgáltató fogalma. Ennek értelmében:
„székhelyszolgáltató: aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről”.
Kétségtelen, ha önmagában a fogalmat átolvassuk, akkor, ha például a nagymama hozzájárul ahhoz, hogy a család, az unokák cégük székhelyeként bejelentsék a lakását, a házát, és még mondjuk meghatalmazása is van arra, hogy a postástól átvegye a cég részére érkező küldeményeket, akkor könnyen úgy tűnhet, hogy a nagymama az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről stb.
OLVASSA EL cikkünket, amelyből kiderül, be kell-e jelenteni mint székhelyszolgáltatót például valamely tag nagyszülőjét, ha annak lakása, háza a vállalkozás székhelye.
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
A kapcsolt vállalkozások bejelentési szabálya évtizedekkel korábban volt, amikor még a másik jogalkotási törvény volt érvényben. A nagymama legyen kitakarítva a bejelentők közül, de ne értelmezgetéssel, hanem törvényszöveggel.
Amúgy meg én (és még sokan mások) abszolút nem tartom támogathatónak ezt a bejelentési kötelezettséget. Jelentsenek a székhelyszolgáltató cégek, amiből jóval kevesebb van, mint az ügyfeleikből.
Legyen igaza, Zsolt.
Tényleg lényegtelen (nem), hogy a nagymama már a fogalmi teszten megbukik.
Ha az adott időpontban még élő ügyletekkel rendelkező kapcsolt vállalkozásokat be lehetett jelentetni és nem volt visszamenőleges a hatályú a rendelkezés, akkor ne takarózzunk a hatállyal jelen esetben sem, amikor egyértelműen közös érdek, hogy a NAV látókörében legyenek az érintett vállalkozások: jelentessék csak be a 2017-ben élő székhelyszolgáltatási szerződéssel bírókat.
Amilyen szükségtelen felbolydulást okozott ebben a témában, Zsolt, az nagyon csúnya volt.
A cikk kiváló, minden aspektust végigvesz, de csupán vélemény marad az, hogy a nagymama nem lehet székhelyszolgáltató, mert "biztos" nem rá gondolt a jogalkotó. Miért is? A rokonnál lévő cég, ahol az ügyvezető és az iratok nem találhatóak meg, hasonló kockázatot jelenthet a hivatalnak, mert a rokon is széttárhatja a kezét azzal, hogy "fogalmam sincs".
A másik fontos megállapítása a cikknek a hatálybalépés értelmezése. Ez is fontos, hiszen az "új" székhelyszolgáltató bejelentése enélkül céltalan szabályozásnak tűnik, de a jogalkotás elvi szabályait most az adóhatóság éppen a további botrány elkerülése érdekében, adózóbarát módon használja. Ez így szól:
Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé (Jat. 2.§ (2)).
Ez egy 2011-től hatályos szabály, a korábbi jogalkotásban nem volt ilyen koncepcionális elem, helyette az alkotmányossági kontroll volt jóval erősebb, ez most az adózásban viszont korlátozott. Azt gondolom, hogy a NAV érvelése itt helyes és szimpatikus, így viszont az Art. ezirányú módosítása olyan, mintha a jogalkotó zöldséget beszélne.
Az igazi probléma az, hogy miközben történelmi adócsökkentéseket hajtott végre a kormány, ilyesmikkel kell foglalkozni.
Az egész újraszabályozásért kiált, ami már októberben be lett nyújtva javaslatként. Még válasz se érkezett.