Kevesebb kedvezmény érvényesíthető a jogdíj alapján

Megosztás Tetszik

Az OECD BEPS cselekvési tervének részeként hazánk átalakítja a jogdíjkedvezmények rendszerét. Az új szabályok 2016. július 16-ától léptek életbe, melynek hatására lényegesen csökkennek a kapott jogdíj alapján érvényesíthető kedvezmények. A módosítások a társasági adón kívül a helyi iparűzési adót is érintik – olvasható a LeitnerLeitner adózásrólérthetően című blogjában.

A módosítás keretében egyrészt szűkül a jogdíj fogalma. Ezt követően jogdíjnak csak a szabadalmakból, oltalmakból és szoftverek szerzői jogából származó eredmény minősül, és már nem számít jogdíjnak például a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok, a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye után keletkezett bevétel.

A kapott jogdíjhoz kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény a jövőben már nem a jogdíj bevétel, csupán a nyereség 50 százaléka után vehető igénybe. Ráadásul kizárólag olyan mértékben lehet figyelembe venni, amilyen arányban az adóalany részt vett az immateriális jószág létrehozásában saját K+F tevékenységi körében. Kis könnyítés, hogy a független alvállalkozói teljesítményt bizonyos feltételekkel továbbra is figyelembe lehet venni.

A saját K+F tevékenység kapcsán felmerülő költségek mellett érvényesíthetőek a kapcsolt vállalkozásoktól igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatások közvetlen költségei is, ugyanakkor ezek legfeljebb a saját K+F tevékenység 30 százalékos mértékéig számolhatók el. Mindezeken felül, amennyiben egy vállalkozás alkalmazza a jogdíjak nyereségéhez fűződő kedvezményeket, az később az ugyanilyen típusú veszteségek 50 százalékot nem érvényesítheti majd a társasági adóban.

Hasonló arányosítást kell végezni a jogdíjra jogosító immateriális jószág elidegenítési nyereségéből képzett tartalékok, valamint a bejelentett immateriális jószág vonatkozásában is. Ráadásul a jogdíj-fogalom változásából fakadóan a jövőben kizárólag jogdíjra jogosító immateriális jószág alapján vehető igénybe a bejelentett immateriális jószághoz kapcsolódó kedvezmény is.

A helyi iparűzési adóban ezzel párhuzamosan, azonban a társasági adózással nem mindenben egyező változásokat vezettek be. Mivel a gyűjtött jogdíj értéke a nettó árbevétel összegét csökkenti az iparűzési adó rendszerében, ezért 2016. július 1-jétől a helyi adókról szóló törvénybe is bekerült a jogdíj fogalma, azonban érdemes alkalmazásakor óvatosnak lenni, mert a két jogszabály nem teljesen ugyanúgy használja a fogalmat. A társasági adó szempontjából – sok egyéb jogdíjtípus mellett – a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény is jogdíjnak számít, de a helyi adóknál az ilyen bevétel nem tekinthető jogdíjnak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a helyi adók esetén csak az értékesítéséből származó bevételt lehet figyelembe venni, a társasági adóban viszont többek között az apportból származó eredmény is annak számít. Tehát mind a bevételszerzés módjában, mint a jogdíj típusaiban is eltérések vannak a két jogszabály között.

Érdemes még megjegyezni, hogy 2017. január 1-jétől csak az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeként a társasági adóalapban érvényesített összeget lehet a helyi iparűzési adóalap megállapításakor figyelembe venni.

A vállalkozásoknak egy 2021. június 30-áig tartó átmeneti időszakban azonban lehetősége van arra, hogy a 2016. június 30-áig aktivált immateriális javak jogdíjai esetében a korábbi, módosítást megelőző szabályoknak megfelelően járjanak el. Az átmeneti időszak a helyi iparűzési adóban is érvényesíthető.

Bár az új rendszer által nyújtott adóelőnyök elmaradnak a korábbiaktól, azonban valós kutatás-fejlesztési tevékenységgel kombinálva továbbra is rendkívül kedvező adóztatás érhető el.