Kedvezmény a leghátrányosabb térségekben – ahogy a NAV látja

Megosztás Tetszik

Nem egyértelmű, hogy mely térségben, településen tevékenykedő adózók vehetik igénybe a leghátrányosabb térségekben működők adókedvezményeit. A NAV honlapján közzétett jogértelmezés némileg eltér egy kérdésre adott szakértői válaszunktól.

Az alábbiakban a NAV olvasata alapján foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat. A várható adóhatósági jogértelmezést már szakértői válaszunkban is valószínűsítettük.

Kedvezmény a társaságiadó-kötelezettség meghatározásakor

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao törvény) előírása szerint az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az Európai Bizottság rendeletében meghatározott állami támogatásnak minősül [Tao törvény 1. számú melléklet 14. pont].

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja törvény) 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az Európai Bizottság rendeletében meghatározott állami támogatásnak minősül [szja törvény 11. melléklet II/2./p pont].

A személykocsi üzembe helyezése sem a társasági adóalanynál sem az egyéni vállalkozónál nem jogosít kedvezményre.

Leghátrányosabb térségek (NAV honlap 2015. 12.16.)

2015. december 31-éig

Leghátrányosabb helyzetű kistérségnek a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) kormányrendelet (290-es rendelet) 3. melléklete szerinti fejlesztendő járás és komplex programmal fejlesztendő járás minősül. Ez azt jelenti, hogy ha a 290-es rendelet 3. számú mellékletben a járás nevénél az „E” vagy az „F” oszlopban „1” szerepel, akkor az a járás leghátrányosabb térségnek, a hozzájuk tartozó valamennyi település leghátrányosabb településnek minősül.

Azon települések, amelyek szerepelnek a 290-es rendelet 3. mellékletében, azonban nem minősülnek fejlesztendő járásnak, vagy komplex programmal fejlesztendő járásnak, a Tao törvény (és az szja törvény) szerinti – leghátrányosabb helyzetű kistérségre vonatkozó – kedvezményre 2015. január 1-jétől már nem jogosultak, a következők kivételével:

• A 290-es rendelet előírása alapján nem minden olyan település tartozik a leghátrányosabb térségek közzé, amelyek 2014. december 31-éig ilyennek minősültek. A 290-es rendelet átmeneti  előírása alapján azonban 2016. január 1-jéig (azaz a 2015. adóévi adókötelezettség megállapításkor) még annak tekintendők, ha a 290-es rendelet hatálybalépését (2015. január 1-jét) megelőző napon kedvezményezett kistérséghez tartozott. Az átmenetileg kedvezményezett térségek, települések listáját a 290-es rendelet 4. melléklete tartalmazza [ 290-es rendelet 5. §].
• 2014. december 31-éig leghátrányosabb térségnek minősült  a természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott térség, és bár a 290-es rendeletben nem szerepel a fejlesztendő járások között, de a rendelet szerinti egyetlen természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett járásban (Devecseri járás) a Tao törvény (és az szja törvény) szerinti leghátrányosabb helyzetű kistérséghez kapcsolódó kedvezmények továbbra is igénybe vehetők [290-es rendelet 6. számú melléklet].
• Azon települések, amelyek a leghátrányosabb helyzetű kistérséggel azonos elbírálás alá estek 2014. december 31-éig a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló voltak a 240/2006. kormányrendelet szerint, azonban nem szerepelnek a 290-es rendelet 3. mellékletében, az átmeneti szabályok alapján – 2016. január 1-jéig – leghátrányosabb helyzetű kistérséggel azonos módon kedvezményezettek a Tao törvény (és az szja törvény) alkalmazásakor.

2016. január 1-jétől

Leghátrányosabb helyzetű kistérségnek 290-es rendeletben fejlesztendő járásnak és komplex programmal fejlesztendő járásnak minősülő járás tekintendő. Fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő a járás, ha a mellékletben a járás nevénél az „E” vagy az „F” oszlopban „1” szerepel [290-es rendelet 3. számú melléklet].

A  290-es rendeletben a fejlesztendő járások között nem szereplő, de természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett járásnak minősülő járás [290-es rendelet 6. számú melléklet].