Függetlenebb könyvvizsgálók jönnek? Törvénymódosítás, az lesz

Megosztás Tetszik

Módosulnak a könyvvizsgálói függetlenségre, a szakmai szkepticizmusra, valamint a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szerkezetére vonatkozó előírások a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat nyomán.

Az Országgyűlés honlapján olvasható a T/10091. számú törvényjavaslat, mely – néhány más pénzügyi tárgyú törvény mellett – a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítására tesz javaslatokat. A változtatásokat a 2014/56/EU irányelv valamint az Európai Parlament és Tanács 537/2014/EU rendelet nyomán kell a hazai jogrendbe átültetni. A rendeletet 2016. június 17-étől kell alkalmazni, így eddig az időpontig kell a hazai törvénymódosításokat is életbe léptetni.

A változások között a lényegesebbek a könyvvizsgálói függetlenségre, a szakmai szkepticizmusra, valamint a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szerkezetére vonatkozó előírások. A rendeletre alapuló változások a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálókat (cégeket) érinti. (Közérdeklődésre számot tartó társaságok a biztosítók, hitelintézetek, tőzsdén jegyzett társaságok és a befektetési vállalkozások.) A törvényjavaslat tartalmazza a kamara és a közfelügyeleti hatóság közötti feladatmegosztást is.

Az előterjesztés több új szabályozást, törvényi szakaszt iktatna be, melyek közül a fontosabbak:

– Fő könyvvizsgáló partner könyvvizsgáló cégek (csoportok) esetében a könyvvizsgálatért kijelölt elsőrendű felelős vagy az a kamarai tag, aki a jelentést aláírja.

– A kamara feladatává teszi a könyvvizsgálói minőségbiztosítási rendszer működtetését azon könyvvizsgálók (cégek) esetében, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál végeznek könyvvizsgálati tevékenységet.

– Egy teljes alcímet szentel a javaslat a közfelügyeleti hatóság jogállására, feladataira. Eszerint az irányelv alkalmazásában a közfelügyeleti hatóság végső felelősséggel rendelkező illetékes hatóságnak minősül. A a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében a közfelügyeleti hatóság feladatait a kamarára ruházza át a közfelügyeleti hatóság végső felelőssége mellett.

– Egy-egy teljes alcímet szentel a javaslat a könyvvizsgálói tevékenység igazolásának, illetve a kamarai tagság keletkezésének, amit a közfelügyeleti hatóság ad ki, s amelynek feltételei:

• okleveles könyvvizsgálói képesítés,
• kérelem benyújtása előtt legfeljebb egy évvel letett kompetenciavizsga,
• kizáró ok (büntetett előélet, kizárás, érdemtelenség, eltiltás stb.) nem áll fenn a kérelmezővel szemben.

– A  kamarába az igazolás birtokában kérhető természetes személy felvétele azzal, hogy:

• a kamarai tag nem állhat a könyvvizsgáló (céggel) fennálló munkaviszonyán kívül más cégnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszony jellegű  más jogviszonyban (e kitétel alól el lehet tekinteni, amennyiben a foglalkoztató nyilatkozik, hogy a tevékenység nem veszélyezteti a könyvvizsgálói feladatok ellátását),
• nem lehet más gazdálkodó szervezetben személyes közreműködésre kötelezett tag, vezető tisztségviselő,
• könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik (kivéve, ha könyvvizsgáló cég nevében végzi a tevékenységet),
• tagdíjat és előírt szolgáltatási díjat fizet, valamint a kamara előírásait magára nézve kötelezőnek ismeri el.

– Külön fejezet szól a gazdálkodó szervezet könyvvizsgálói tevékenységének engedélyezéséről a fentiek analógiájára.

– A könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég jogosult a könyvvizsgálati tevékenység körébe tartozó egyéb szakmai szolgáltatásokat is nyújtani.

– Korábban foglalkoztatott könyvvizsgáló (fő könyvvizsgáló) a megbízás megszűnte után legalább egy évig, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében két évig a vizsgált társaságnál nem lehet

• vezető tisztségviselő
• auditot ellátó testület tagja
• irányító testület tagja
• felügyelő testületi tag

– A szakmai szkepticizmusról szóló alcím kiemeli, melyek azok a területek, amelyekre különösen figyelemmel kell lenni a könyvvizsgálat során, így például  a valós értékelésre, értékvesztések, céltartalékok elszámolására.

– A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatának különös szabályairól egy egészen új alfejezet rendelkezik.

– A minőségellenőrzéssel és a megállapítások következményeivel számos kisebb módosítási javaslat foglalkozik.