Elemzők: enyhén gyorsuló infláció, lefelé mutató kockázatok

Megosztás Tetszik

A következő hónapokban mérsékelt növekedésnek indulhatnak az árak, de az éves átlagos infláció 2 százalék alatt maradhat az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint.

A KSH legfrissebb, tavalyi inflációs adataira reagálva Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a decemberi infláció a várakozásokhoz közeli szintre emelkedett, a következő hónapokban döntően bázishatások miatt folytatódhat az infláció enyhe gyorsulása. Ez azonban mérsékelt marad, januárban kissé 1 százalék fölé emelkedhet az infláció az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti beszakadásának bázishatása miatt, ugyanakkor a sertéshús áfájának csökkentése kismértékben mérsékli az élelmiszerárak növekedési ütemét.

Hozzátette: az infláció az év közepéig várhatóan nem éri el a 1,5 százalékot, majd 2016 második felében kúszhat 2,5 százalék közelébe, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat. A tavalyi átlagos infláció -0,1 százalék volt, az idén 2 százalék alatt maradhat.

Az elemző szerint az idei inflációra szignifikáns lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak újabb markáns zuhanása. Amennyiben az olajárak tovább csökkennek, vagy tartósan a jelenlegi szinten maradnak, az idei infláció akár 0,4 százalékponttal lehet alacsonyabb, míg további lefelé mutató kockázatot jelent a háztartási energiaárak esetleges további csökkentése is.

A CIB Bank elemzőinek előrejelzése szerint 2016 első hónapjaiban tovább emelkedhet az éves összevetésű fogyasztói árindex, de várhatóan nem kerül tartósan 1 százalék fölé, és az éves átlag is csak alig haladja meg az 1 százalékot. Az elemzők tekintettel arra, hogy továbbra sem a keresleti tényezők, sokkal inkább a nemzetközi energia- és nyersanyagárak a meghatározóak a hazai infláció szempontjából, friss monetáris politikai reakcióra nem számítanak, a jegybanki alapkamat változatlan maradhat a következő 12 hónap során. Az inflációs adat publikálása piaci szempontból semlegesnek tekinthető, a forint nem mutatott érdemi reakciót a közzététel utáni percekben - írták.

Németh Dávid, K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a most publikált inflációs adatok megfelelnek a várakozásaiknak. A bázishatás miatt januárban 1 százalék fölé mehet az infláció, az első félév végéig azonban mérséklődhet. Az év második felében gyorsulhat az infláció, decemberben éves alapon 2 százalék fölé emelkedhet a mutató. Az infláció alakulását a kilátások alapján a jelenleg csökkenő pályán lévő olaj árának alakulása - részben az üzemanyagokra gyakorolt hatása miatt - nagyban befolyásolhatja. 

A K&H elemzője éves átlagban 1,5 százalék körüli inflációval számol 2016-ban.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői szerint januárban folytatódhat az inflációs ráta gyorsulása és az idei év egészében átlagosan 1,3 százalék lehet, míg 2017-ben már elérheti a 2,7 százalékot. A monetáris politikában továbbra is változatlan alapkamatot feltételeznek egészen 2017 első negyedévének végéig. A bank elemzőinek alternatív forgatókönyve egy új kamatcsökkentési ciklust vázol, ennek során akár 30-40 bázisponttal mérséklődhet az alapkamat. Ha ez a forgatókönyv következne be, akkor akár már márciusban, a friss inflációs jelentéssel együtt elindulhat egy új, lassú ütemű kamatcsökkentési ciklus - írták.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzői szintén kiemelik: az átlagos áremelkedés gyorsulása mögött két tényező együttes hatása húzódik meg, egyrészt a korábbi rezsicsökkentések már bekerültek a bázisba, ami így önmagában felfelé hajtja az árindexet. Mindemellett a legtöbb termékkörben gyorsuló áremelkedést regisztráltak, vagyis széles bázisú az árnyomás.

Közölték: a továbbra is alacsony külső infláció, a tartósan 2 százalék alatt ragadó inflációs várakozások, a bürokráciát érintő költségek csökkentése, a különböző áfacsökkentések pedig tartósan alacsony inflációs környezetet vetítenek előre. Várakozásuk szerint az olajárak a jelenlegi 30 dolláros szint alá is süllyedhetnek, így nem elképzelhetetlen, hogy a tavaly mért -0,1 százalékos infláció után 2016-ban is a jegybanki céltól messze elmaradó, 1,5 százalékos infláció lesz. Amennyiben az Európai Központi Bank (EKB) további lazítást vet be, és a magyar gazdaság a gyengélkedés jeleit mutatná, a jegybank újabb mennyiségi lazítást vezethet be, de szélsőséges esetben nem elképzelhetetlen az újabb kamatvágási ciklus beindítása sem – írták.