Fizet-e föld-, eb-, járműadót a nyugdíjas? Új adók, új szabályok

Megosztás Tetszik

Eddig mintegy másfél tucat önkormányzat vezetett be települési adót, zömmel a termőföldre, járműre, magas épületekre, kutyára. Bemutatjuk, ki kötelezhető az új adókra, mi korlátozza a helyhatóságokat az adó kivetésében.

2015. január 1-jétől az önkormányzatok adóztatási mozgástere jelentősen bővült. A helyhatóságok a helyi adózatás lehetősége mellett – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) módosításával – jogot nyertek arra, hogy az illetékességi területükön úgynevezett települési adókat is bevezessenek. 

A települési adók és a helyi adók összevetése

A települési adók legfontosabb jellegzetessége, hogy azok – ellentétben a helyi adókkal – nem egy többé-kevésbé körülhatárolt, törvényi szinten meghatározott adótárgyi, adóalanyi körrel, adóalappal és maximált adómértékkel, névvel rendelkező adónemek összességét jelentik. Fontos jellemző az is, hogy a települési adók száma helyi szinten nem korlátozott, így az önkormányzatok – belátásuk szerint – abból bármennyit bevezethetnek. A települési adó tehát nem feltétlenül egy adó, sőt annak elnevezése is az önkormányzattól függ.

A települési adók és a helyi adók azonosak a tekintetben, hogy az adóbevezetés a települési önkormányzat szuverén joga és a megyei önkormányzat ilyen adót nem vezethet be. További közös pont, hogy az adó szabályait önkormányzati rendeletben kell rögzíteni és helyben szokásos módon (például helyi lapban, hirdetőújságon) kihirdetni, s biztosítani kell azt is, hogy a rendelet kihirdetése és hatályba lépése közt legalább 30 nap elteljék. A települési adóról szóló adórendelet – értelemszerűen, a helyi adóval egyező módon – csak a rendeletet megalkotó önkormányzati illetékességi területére vonatkozhat. Sajátos, hogy a fővárosban a települési adóbevezetés joga az egymással egyenrangú fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot is megilleti.

Az önkormányzatok tehát nemcsak hogy szabadon dönthetnek az általuk bevezetett települési adó tárgyáról, alanyáról, az adóalapról, adómértékről, de ezen kérdésekről mindenképp (rendeletükben) dönteniük is kell. Ellenkező esetben a bevezetett települési adó nem vált ki joghatást, nem alkalmazható. Határoznia kell továbbá az önkormányzatnak a bevallás határnapjáról (önadózás esetén) vagy arról, hogy az adótárgyról meddig kell bejelentést tenni (kivetéses adózásnál), valamint abban a kérdésben, hogy az adót meddig kell (lehet) megfizetni pótlékmentesen.

A települések mindezen kötelező rendeletalkotási kellékek mellett jogot alkothatnak (ez nem kötelező), a mentességekről, kedvezményekről, mely vonatkozhat az adó tárgyára és az adó alanyára egyaránt.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen szabályok kötik az önkormányzatok kezét a települési adó bevezetésekor!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.