222 találat a(z) veszteség cimkére

Veszteségleírás a társasági adóban 1. rész – amire mindig figyelni kell! Cikk

Több mint húsz éve él a szabály, hogy a vállalkozások – úgymond – magukkal hordozhatják elhatárolt negatív adóalapjukat, hogy a következő pozitív adóalappal rendelkező adóévükben leírhassák azt. Az immár örökzöld szabályra vonatkozó előírások útvesztőjében azonban még mindig elég könnyű elveszni. Négyrészes cikksorozatunkkal segítünk a könnyebb eligazodásban.

Társaságiadó-alap csökkentése Kérdés

Tisztelt Szakértő Két kérdésem van: 1.) Egy vállalatnál irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatosan felmerülő kiadások több éven át jelentkeznek a cégnél. Megvásárolták a szoftver jogát, aztán hosszabb időn keresztül folytak a fejlesztések az egyéni igények rendszerbe történő beépítésére. Kérdésem, hogy a tao-törvény 7. § zs) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként mi vehető figyelembe és mikor a beszerzéssel kapcsolatban, ha az alapprogram jogát 2016-ban megvásárolták, a fejlesztések 20162017 évben folyamatosan folytak és azok számlázása is folyamatos volt, az aktiválás 2017-ben történt meg. Helyes-e az aktiválás, ha a program egy részét (számlázás-készlet nyilvántartás) már 2017-ben élesben használták, de az egész programrendszert csak 2017-ben kezdték alkalmazni. Ha számlázás már 2016-ban ezzel folyt, akkor a 2017-es beszerzések is figyelembe vehetők adóalap csökkentő tételként, vagy már nem minősül új szoftver beszerzésnek a további fejlesztés költsége? 2.) Társasági adó önellenőrzésekor figyelembe lehet-e venni utólag a megképzett, lekötött tartalékként is könyvelt, de a tao-elszámolásnál nem érvényesített fejlesztési tartalék összegét? Ha a tao önellenőrzése során az adóalap megnő, akkor az elhatárolt veszteség összege változtatható-e, ha van még fel nem használt előző évek vesztesége? Minden esetben növelhető a veszteség elhatárolás összege vagy csak akkor, ha eredetileg is, az a nélkül számított adóalap 50 százalékát érvényesítették a veszteség elhatárolásnál?

Szerviz szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bt. nagy értékű mezőgazdasági gépek értékesítésével, szervizelésével foglalkozik. Egyik gépnél hiba lépett fel, így szerviz szolgáltatást kellett nyújtani. A bt. megbízott egy vállalkozót, hogy végezze el vidéken ezt a szerviz szolgáltatást. Vállalkozó leszámlázta a bt.-nek a díjat és anyagköltséget. A bt. a vásárló felé nem számláz ki semmit mivel garanciában vállalta. Ez az összeg 1 millió forint körül fog mozogni. Kérdésem az lenne, hogy a bt. részéről hogyan történik a helyes számviteli elszámolás? Ebben az esetben a bt.-nek keletkezik vesztesége? Válaszuk nagyon sürgős lenne! Köszönöm!

Társasági adó Kérdés

Üdvözlöm! Az alábbi kérdésben kérem a segítséget. Gazdasági társaság az adóévben megszerzett bevétele alaptevékenységből és kapott osztalékból áll. A kapott osztalék nélkül a társasági adó alapja veszteség lenne. Mivel a kapott osztalék társaságiadóalap-csökkentő tétel, "elvileg" nincs (?) adóalap. De kell-e számolnunk az elvárt nyereséggel? Viszont az összes bevételben szerepel a kapott osztalék, ami után már egyszer megfizették a társasági adót. És az elvárt nyereség számításánál az nem csökkentő tétel. Hogy járunk el helyesen a társasági adó számításával ebben az esetben?

Tőkecsökkentés veszteség rendezése miatt Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékos külföldi tulajdonban lévő kft. jegyzett tőkéje 3100 ezer HUF, tőketartaléka 566 198 ezer HUF, Eredménytartaléka -604 442. Saját tőkéje jegyzett tőke alá került, kérdésem, hogy veszteségeinek rendezésére dönthet-e úgy, hogy tőkét csökkent, illetve a tőkecsökkentés eredményeként elveszíti – e korábbi évek felhalmozott, elhatárolt veszteségeihez kapcsolódó kedvezményeit (adóalapcsökkentés lehetősége a tao-ban). A társaság eddigi működése során folyamatosan veszteséges volt, de 2018-ban ez a tendencia már megfordulni látszik. Köszönöm előre is válaszát!

Kiva – veszteségelhatárolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kivás időszakra eső veszteségelhatárolás értelmezésében kérném a segítségét. Az adózónak korábbi kivás időszakában jelentős vesztesége keletkezett, amelynek nagy része nem beruházáshoz kapcsolódott. A 2017-es évben megszűnt egy partnere, így a követelés értékét – mint bíróság előtt nem érvényesíthető követelést – adóalap-növelő tételként figyelembe kell venni. Ezzel szemben betehető a korábbi évek vesztesége? Milyen mértékben? A teljes felhalmozott veszteség, vagy a veszteség keletkezésének évében hatályos szabályok szerint figyelembe véve a korlátlan/10 év alatt kitételt? Előre is köszönöm válaszát!

Pótbefizetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesitett. Igy korrigálta ki a saját tőkét. Egyszemélyes társaságnál is lehetséges ez a lépés a saját tőke rendezésére? Tisztelettel várom válaszukat.

Kiva szerinti adózás Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Az általam könyvelt vállalkozás 2017-ben kiva adónemre tért át . Kérdésem az lenne, hogy amikor a 2017. évi zárást, készítem az előző évi veszteséget a kiva időszak alatt keletkezett beruházás mértékéig felhasználhatom-e, illetve ez az összeg nullára hozhatja-e a kivát vagy a személyi jellegű kifizetés alapja után keletkezett kiva-előleget már nem lehet csökkenteni? Válaszukat köszönöm

1771 bevallás kitöltése Kérdés

Tisztelt Szerkesztő! Kft.-s ügyfelem 2018.01.01-től áttért a kivára, van jelentős összegű vesztesége a tao alatt. A 1771-es bevallásban nem találtam olyan sort, ahová be lehetne írni mint előző évek vesztesége. Én úgy értelmezem a kiva törvényt, hogy ha van áthozott veszteség, akkor leírható a kiva alatti beruházás esetén az adóalapból. A gondom az, hogy a 1771-es bevallásban nem tudom jelezni, hogy van át hozott veszteség az előző évekről. Válaszukat köszönöm

Befektetési jegy könyvelése Kérdés

Veszteség elhatárolása kiváról taóra áttérés esetén Kérdés

Egy kft. 2013-2016 december 31-éig tartozott a kiva hatálya alá. Az időszak alatt 2013-ban és 2016-ban negatív volt a korrigált pénzforgalmi eredménye. A kiva hatálya alatt nem érvényesítette az adóalapnál a veszteség miatti csökkentést. A taóban érvényesíthető-e, továbbvihető-e az elhatárolt veszteség? 2017. január 01-jétől változott jelentősen a kiva törvény, és bizonytalanok vagyunk, hogy mi is vonatkozik a kft.-re ebben az esetben. köszönettel: Fábik-Balogh Éva

Tőketartalék felvétele bankból, pénztárból Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. 2003. évben keletkezett jelentős vesztesége meggyengítette a saját tőkéjét. A saját tőke rendezése céljából 13 millió forint tőketartalékot fizetett be a tulajdonos. 2017. év végén a saját tőkénk olyan erős, hogy a befizetett 13 millió forint tőketartalék feleslegessé vált. Kérdésem: a befizetett 13 millió forintot kiveheti-e a bankból és a pénztárból a tulajdonos? Kivételesen sürgősen kérném segítségüket. Üdvözlettel: Ildi

Kölcsön Kérdés

Tisztelt Adózóna! Magyarországi székhelyű vállalkozás kölcsönt szeretne nyújtani harmadik országbeli vállalkozásnak euróban (független felek, nincs kapcsolt viszony). A kölcsön három évre szól, és az első két évben sem törleszteni, sem kamatot fizetnie nem kell a kölcsönbe vevőnek. A harmadik évben 12 egyenlő részletben fizeti vissza a 3. országbeli vállalkozás a kölcsönt, és lejáratkor fizet 5 százalék kamatot. Megteheti-e a magyarországi székhelyű cég, hogy ilyen feltételekkel nyújt kölcsönt? A három év alatt a társasági adó szempontjából szükséges-e valamilyen adóalap-módosító tételt figyelembe venni az adóévek során az ügyletet illetően? Az év végi átértékelés miatt keletkezett nyereség vagy veszteség az első két évben számviteli és adózási szempontból hogyan kezelendő?!

Egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése, áfa Kérdés

Ügyfelem jelentősebb összegű áfát kapott vissza miután megszüntette az egyéni vállalkozói tevékenységét. Elszámolható-e ezzel az összeggel szemben a 2017. évi vállalkozói veszteség vagy a teljes összeg bevételnek minősül? Köszönöm

Kivás időszak alatti beruházás Kérdés

Ha egy 2017.01.01-től kivás kft. úgy hajt végre beruházást 2018-ban, hogy nem volt az előző években elhatárolt vesztesége, csökkentheti-e a 2018. évi beruházás összegével a 2018. évi kiváját? Ha igen, és a beruházás összege meghaladja a személyi jellegű kifizetések összegét, a fennmaradó különbözettel mi történik?