395 találat a(z) továbbszámlázás cimkére
Ingatlant bérbeadó kft. árbevétele Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanjait bérbe adja, fő tevékenysége 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása. Az ingatlanokkal kapcsolatos közüzemi díjak a kft. nevére jönnek, ő számlázza tovább a bérbevevők részére. Kérdésem az lenne, hogy mi ebben a helyes elszámolási mód? A kft. a nevére érkező víz, gáz, áram számlákat költségként elszámolja és a továbbszámlázott értéket árbevételként veszi figyelembe? A továbbszámlázás egy az egyben történik, nincs megemelt díj, vagy bármi kezelési költség. Vagy ebben esetben nyilvántarthatja és kezelheti követelésként, mondjuk a 3-as számlaosztályban nyitott elszámolási számla használatával? (Tehát mind a bejövő, mind a kimenő számlákat árbevétel- és költségszámlák helyett egy elszámolási számlán tartja nyilván.) Vagy pedig a továbbszámlázott értéket árbevételként a 9-es számlaosztályban kimutatja és a közüzemi költséget a 8-as számlaosztályban tartja nyilván? A kérdésem lényege végül is az, hogy a kft. árbevételeként kell-e a továbbszámlázott közüzemi költségeket kimutatni?
Továbbszámlázott szolgáltatás Kérdés
Osztrák vállalat egy gép programozását kiszámlázta a magyar vállalatnak (fordított adózás hivatkozással). A magyar vállalat továbbszámlázná ezt a szolgáltatást osztrák anyavállalat felé, mivel a gép (ami a magyar adóalany tulajdonában van) programozásával kapcsolatos költségeket ők fizetik. A szolgáltatás Magyarországon teljesült. Hogyan kell kiállítania a magyar adóalanynak a számláját (EU-s nyújtott szolgáltatás, vagy magyar áfával)? Köszönöm a segítségüket előre is! Üdv: Zsuzsa
Közüzemi díjak bérlőnek történő továbbszámlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanbérbeadással foglalkozik. A közüzemi díjak továbbszámlázásával kapcsolatban kérném segítségüket. Az elektromos áram energiaátalakításon esik át, és így jut el a bérlőinkhez (10 kV csatlakozási pont van és egy az egész területet ellátó transzformátor állítja elő a 3x380 V-t). A gáz pedig egy emelt nyomású hálózaton érkezik, egy nyomáscsökkentőn, egy mérőórán illetve további nyomáscsökkentőn keresztül jut el a végfelhasználóhoz. A gázművek mérőórája és az alfogyasztók mérőórája között többszáz méter távolság van és az alfogyasztóig terjedő hálózat fenntartása és karbantartása a cégünk feladata. Így már nem teljesül teljes mértékben a változatlan formában történő továbbértékesítés. Kérdéseim a következők: 1. Ebben az esetben is kezelhetjük közvetített szolgáltatásként az energia továbbszámlázását? Ráírhatjuk a számlára a "közvetített szolgáltatást tartalmaz" kifejezést ebben az esetben? 2. Ha eddig nem írtuk rá a számlákra ezt a kifejezést, attól még anyagértékesítésként (814) elszámolhatjuk? 3. Hogyan történik az elszámolás, ha a portaszolgálat díját, úthasználat-elszámolást, illetve kezelési költséget is továbbszámlázzuk a bérlőinknek? 4. Kötelező változatlan áron továbbértékesítenünk a közüzemi díjakat? 5. Hogyan könyveljük a bejövő számlákat, ha azok a saját irodánk közüzemi díjait is tartalmazzák? Segítségüket előre is köszönjük!
Továbbszámlázott szolgáltatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég, aki a rendezvényszervezéssel, azok lebonyolításával foglakozik (amibe beletartozik olykor a rendezvény helyszínének bérlése, étkeztetése, előadók megszervezése, fuvarozás, szállás, rendezvényeszközök bérleti díja stb.) hogyan számlázza tovább például a szállásköltséget, vagy bármi más költséget, ami 18 százalék áfás? Tehát nem ő szolgáltatja a szállást, ételt italt, vagy minden mást, hanem közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza azokat. A számlázásnál minden költséget külön-külön fel kell tüntetni, vagy elég, ha azt írják a számlára hogy rendezvényszervezés? Válaszukat előre is köszönöm Asbóth Istvánné
Közüzemi díjak továbbszámlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlan bérbeadással foglalkozik. A közüzemi díjak továbbszámlázásával kapcsolatban kérném segítségüket. Az elektromos áram energia átalakításon esik át, és így jut el a bérlőinkhez (10 kV csatlakozási pont van és egy az egész területet ellátó transzformátor állítja elő a 3x380 V-t). A gáz pedig egy emelt nyomású hálózaton érkezik egy nyomáscsökkentő egy mérőóra illetve további nyomáscsökkentőn keresztül jut el a végfelhasználóhoz. A gázművek mérőórája és az alfogyasztók mérőórája között több 100 métere távolság van és az alfogyasztóig terjedő hálózat fenntartása és karbantartása a cégünk feladata. Így már nem teljesül teljes mértékben a változatlan formában történő továbbértékesítés. Kérdéseim a következők: 1. Ebben az esetben is kezelhetjük közvetített szolgáltatásként az energia továbbszámlázását? Ráírhatjuk a számlára a közvetített szolgáltatást tartalmaz kifejezést ebben az esetben? 2. Ha eddig nem írtuk rá a számlákra ezt a kifejezést, attól még anyagértékesítésként (814) elszámolhatjuk? 3. Hogyan történik az elszámolás ha a portaszolgálat díját, úthasználat-elszámolást, illetve kezelési költséget is továbbszámlázzuk a bérlőinknek? 4. Kötelező változatlan áron továbbértékesítenünk a közüzemi díjakat? 5. Hogyan könyveljük a bejövő számlákat, ha azok a saját irodánk közüzemi díjait is tartalmazzák? Segítségüket előre is köszönjük!
Éttermi szolgáltatás továbbszámlázása külföldre Kérdés
Tisztelt Szakértő! Éttermi és szállodai szolgáltatásokat kell kiszámláznunk anyavállalatunknak Németországba. Érdeklődni szeretnék, hogy helyesen járunk-e el akkor, ha az áfát visszaigényeljük a bejövő számláknál, és a kiszámlázáskor magyar áfával számlázzuk ki a külföldi félnek? Válaszukat előre is köszönöm!
Áramdíj átszámlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Egy magánszemély tulajdonát képező ingatlant 3 kft. bérel (nem kapcsolt vállalkozások). A havi áramdíj teljes összege viszont az egyik kft.-re van kiszámlázva, amely megállapodás alapján az áramdíj 30-30 százalékát tovább számlázza a másik 2 kft.-re. Az ármszolgáltató számláján a 27 százalékos adókulcs mellett viszont AHK (adó hatályán kívüli) tétel is szerepel. Kérdésünk: A kft. az áramdíj 30-30 százalékos összegének továbbszámlázása során mindent 27 százalékos mértékkel kell, hogy továbbszámlázzon vagy az árámszolgáltató számláján szereplő AHK tétel 30-30 százalékát neki is adó nélkül kell továbbszámláznia? Válaszukat előre is köszönöm.
Továbbszámlázott üzemanyagköltség áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. céges a személygépkocsik esetében a magánhasználatot kiszámlázza a gépkocsit használó munkavállaló felé. Ilyen esetben az üzemanyagköltség áfája (gázolaj) a továbbszámlázott részre levonható? A számlát a munkavállaló felé áfásan állítsa ki a kft.? Előre is köszönöm a válaszát!
Áram továbbszámlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk az áramszolgáltatótól beérkező számla egy részét továbbszámlázza egy másik cégnek. A számla tartalmaz 27 százalékos és nem áfás tételt is. A továbbszámlázásnál a számla összegének arányában osztjuk meg a továbbszámlázandó összeget 27 százalékos áfatartalmú és nem áfás összegre. A cég, akinek az áramot továbbszámlázzuk, a szomszédos telephelyen működik, nem tőlünk bérli a területet, csak az áramszolgáltatás mérője van a mi telephelyünkön. Főtevékenység ebben az esetben nincs. Az almérők adatait olvassuk le hónap végén és ennek alapján számlázzuk tovább az ő fogyasztásukat. Kérdésem hogy áfa szempontjából megfelelően járunk-e el? Válaszát előre is köszönöm!
Internet áfa továbbszámlázása 2017-ben Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem lenne az idén már 18 százalékos internet továbbszámlázásával kapcsolatban. (Csomagban van a telefon az internettel egy korábbi együttműködés miatt.) A havonta érkező számlákból a telefon díját és az internetet is továbbszámlázza a számla címzettje (maga is áfaalany, kft.). Ebben az esetben ez továbbszámlázott szolgáltatás és 27 százalék az áfája vagy felveszi az eredeti számla áfáját és 18 százalék áfával készül el a számla? Előre is köszönöm válaszukat.
Tranzakciós díj továbbszámlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik könyvelt cégünk fesztivál- és koncertjegyek netes értékesítésével foglalkozik. Szeretné a banki tranzakciós díjakat (kártyás fizetés díja), átterhelni a vásárlókra. Ezt hogyan kell feltüntetni a számlákon? Mi például a Barion (ami jelen esetben a cég egyik bankszámlavezetője, hasonlóan a Paypalhoz) felé áfamentesen fizetjük ugye ezeket a díjakat, hiszen az bankköltség. Számlázva normálisan a tranzakciós díj plusz 27 százalék áfa, mint közvetített szolgáltatás? Vagy áfamentesen? És hogyan könyveljük a kimenő számlán lévő tranzakciós díjat? A normál bevétel részeként (91) vagy egyéb bevételként (96)?
Ingatlan-bérbeadás – rezsiköltség áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: ingatlanbérleti díj számlázásánál a közös költség továbbszámlázása ugyanúgy 27 százalékos áfás, mint a bérbeadásé? Köszönettel: Urbán Ágnes
Továbbszámlázás kalkuláció alapján Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" társaság tudomására jutott, hogy "B" társaság több éven keresztül ingyen használta az általa fizetett áramot. "B" társaság hajlandó ezt megtéríteni, azonban külön mérőóra hiányában a szóban forgó eszköz fogyasztása alapján "A" társaság elkészítette a kalkulációját annak az áramfogyasztásnak, melynek megtérítését "B" társaságtól kéri. A kérdés, hogy a számlákon szereplő pénzeszközök, tételek arányos része áfamentesen, vagy áfásan kerüljön kiszámlázásra? A két társaság között egyéb áfát érintő kapcsolat nincs (nincs bérbeadás, értékesítés stb.)?
Természetbeni juttatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Következő kérdésemre kérném szíves válaszát. Egy társaság munkavállalói részére folyamatos továbbképzéseket szervez külsős cégekkel. A lebonyolító cég étkezést is biztosít a továbbképzés alatt. Az étkezési költség a számlán elkülönítve, külön soron szerepel. A munkáltató a dolgozóinak az étkezési költséget továbbszámlázza, mivel szabályzataiban a természetbeni juttatások tiltva vannak. Dolgozónként külön számlát állít ki. Ebben az estben nem fizeti meg az étkezés után a természetbeni juttatásokra eső adókat. Helyes ez az eljárás? Köszönöm válaszát.
Áramszámlában feltüntetett "pénzeszközök" továbbszámlázása Kérdés
Ügyfelem ingatlanüzemeltetéssel foglalkozik, áfaadóalany. A tulajdonos megbízása kizárólag az üzemeltetésre szól, amiért havi üzemeltetési díjat fizet. Ügyfelem nem bérbeadó, az üzemeltetési szerződés kizárólag a lakások bérbeadására, és a bérlők kezelésére szól. A közüzemek tekintetében a felek külön szerződésben megállapodtak, hogy a közüzemi díjakat az ügyfelem mint üzemeltető a szolgáltatók felé megfizeti, és annak értékét havonta összevontan, változatlan áron továbbszámlázza a tulajdonosnak. A bérlők a közüzemi díjakat közvetlenül a tulajdonosnak fizetik meg. A fizetendő közüzemi költség így csak "átfut" az ügyfelemen. Kérdésem az áramszámlákban feltüntetett "pénzeszközök" megnevezéssel feltüntetett tételek továbbszámlázása során alkalmazandó áfakulcsra vonatkozik, mivel az áramszámlán "adó hatályán kívüli" megnevezéssel szerepel, és a megnevezés is "pénzeszközök". Továbbszámlázáskor helyes-e az áfa hatályán kívüli tétel változatlan módon történő feltüntetése?