395 találat a(z) továbbszámlázás cimkére
Jegyértékesítő portál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az ügyfél jegyértékesítő portált működtet. A szervező a jegyértékesítő rendelkezésére bocsátja a jegyeket, amit a jegyértékesítő nettó 3 százalékkal olcsóbban kap meg, effektíve ez a 3 százalékos árrés a haszna. A 27 százalékos áfás rendezvényeknél nincs is gond. Minden esetben ráírják a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Viszont vannak olyan rendezvények, amelyekről 18 százalékos áfás számlát állít ki a szervező az áfatörvény alapján, mivel megfelelnek a hivatkozott rendeletnek. Ha a jegyértékesítő ugyanezt a rendezvényre szóló jegyet továbbértékesíti közvetített szolgáltatás keretében, akkor jogosult-e 18 százalékos áfával továbbszámlázni vagy 27 százalékos kulcsot kell alkalmaznia? Válaszát előre is köszönöm! Bereczky Réka
Gépjárműjavítás vállalkozásban.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem személygépkocsi-karbantartás, -javítás szolgáltatást végez. Kérdésem az lenne, hogy a vállalkozó a vállalkozás nevére vásárolhat-e alkatrészt, és azt továbbszámlázhatja-e a javítási számlában a megrendelő nevére? Köszönöm válaszát.
Időszaki elszámolás – mellékszolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném segítségét. Vállalkozás tehergépkocsit ad bérbe alvállalkozónak. A bérleti díjat havonta számlázza (fizetési határidő a hónap utolsó napja, egyben a teljesítés napja). A cég a negyedéves casco biztosítás díját is továbbhárítja. Jelen gyakorlat szerint – a tehergépkocsihoz hasonlóan – áfásan történik a továbbszámlázása, külön számlán, negyedévente. A teljesítés időpontja a casco biztosítás bizonylatán szereplő időszak első napja. Szerintem továbbszámlázáskor az időszaki elszámolás szabályai szerint a teljesítési időpont a számla kelte kellene, hogy legyen. Viszont, ha ezt mellékszolgáltatásnak tekintjük, akkor nem kellene-e a bérleti díjjal összhangban számlázni, hasonlóan az ingatlan-bérbeadás rezsiköltségéhez? Konkrét példa az lenne, hogy a 2017. november havi bérleti díjat november végén fogják számlázni, fizetési határidő, teljesítés időpontja: november 30. A casco, amelyet továbbszámláznak 2017. októbertől szól 2018. januárig terjedő időszakra. A casco bizonylatot 2017.11.18-án állította ki a biztosító. Az utolsó gondolatom az volt, hogy a 2017. novemberi időszak megjelölésével, a bérleti díjhoz hasonló számladátumokkal kellene továbbszámlázni vagy a bérleti díjjal együtt. Nem tudom, mi a helyes eljárás ilyen esetben, amikor a bérleti díj egy hónapra szól, a kapcsolódó biztosítás pedig negyedévre és előremutató időszakra. Esetleg minden hónapban számlázni kellene az arányos cascót a bérleti díjjal? Mi lesz a casco számla teljesítési időpontja? Egyben vagy külön számlázandó?
Bérelt ingatlanon végzett beruházás továbbszámlázása
Kérdés
A bérleti díj lejárta után a kft. szeretné a magánszemély tulajdonos számára továbbszámlázni a többéves felújításra költött összeget. Ez a számla ingatlanértékesítésnek minősül-e az áfában? A cég nem választotta az ingatlanértékesítésre az adókötelessé tételt, így lehetséges, hogy áfamentes számlát kell kiállítania? Köszönöm ha válaszolnak. CsK
Belföldi rendezvény EU-n belüli továbbszámlázása
Kérdés
Egy nemzetközi cégcsoport Magyarországi tagjaként idén ránk jutott a cégcsoport ifjú tehetségeinek szóló rendezvény megszervezése itt, Magyarországon. (Minden számlát mi fogadunk be és fizetünk ki.) A rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő költségek: – szállás – étel, ital – meeting room bérlés – esti hajókázás. A rendezvény költségeit arányosan minden országnak (EU-s) továbbszámlázhatjuk. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem: 1.) A továbbszámlázáskor a kimenő számláinkon milyen áfamérték kell, hogy szerepeljen? 2.) Ha a fenti szolgáltatásokat továbbszámlázzuk, akkor a bejövő számláim után az egyes meghatározott juttatások utáni 43,66 százalékos adóteher felmerül vagy sem? Válaszukat előre is köszönöm.
Utazási iroda számlázása
Kérdés
Utazási iroda, amely Magyarországon lévő szálláshelyet bérel, annak költségét kiszámlázza egy romániai utazási irodának, fordított adózással, mivel mindkét vállalkozásnak van közösségi adószáma. A magyar utazási iroda visszaigényli a szállás után kiszámlázott levonható áfát, az értékesítésnél pedig a fordított áfa szabályait alkalmazza. Nem árrés szabályai szerint adózik, hanem az általános szabály szerint. A kérdésem az lenne, hogy helyesen jár-e el az áfa szempontjából, amikor kiszámlázza és visszaigényli az áfát? Köszönöm a segítséget.
Promóciós nyereményjáték továbbterhelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. megbízza "B" Kft.-t promóciós nyereményjáték szervezésével. A játék nem tartozik a szerencsejáték felügyelet hatáskörébe. Egy üzletközpntban aki vásárol, feltölti a blokk kódját az internetre és így vehet részt a sorsoláson. "B" Kft. megszervezi a játékot, megveszi az ajándékokat, levonja és befizeti az adókat belőle, kiosztja a nyereményeket a magánszemélyek részére. Kérdésem első körben, hogy az ajándékok bruttó értéke 1,18-szorosa után 15 százalék szja és 22 százalék eho a megfelelő adóteher, ugye? "B" Kft. az ajándékok értékét és az adókat továbbterheli "A" Kft. részére. Kérdés, hogy hogyan járjon el a továbbszámlázás során úgy, hogy nála hátrány ne keletkezzen? Arra jutottam, hogy mivel az ajándékok áfáját nem vonhatja le "B" Kft., ezért az ajándékok bruttó értékét áfával növelten kell hogy továbbszámlázza. Az adókkal kapcsolatban vagyok gondban, hogy az szja-t és az ehót is áfával növelten kell hogy továbbszámlázza? Az adók ilyenkor az ajándékhoz kapcsolódnak és szintén áfaalapot képeznek, vagy csak az ajándék lesz áfás, az adók továbbszámlázása pedig áfa körön kívüli? Előre is köszönöm a segítségét.
Csomagoló anyag továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk árut vásárol – adott esetben – Szlovákiából. Eddig a szlovák cég szerezte be az áru csomagolására szolgáló kartondobozt, de jelentős áremelkedés miatt a partner arra kért minket, hogy szerezzük be mi a kartondobozt, és számlázzuk ki a részükre. A magyarországi céggel termékdíjas átvállalási szerződésünk van. Így megoldható a továbbszámlázás, vagy hogyan lehet ezt kivitelezni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Krisztina
Magánóvoda üzemeltetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nonprofit kft. által fenntartott magánóvodával kapcsolatban lenne kérdésem. A magánóvoda külön adószámot kapott, de az állami támogatást a nonprofit kft. kapja. Első kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy a kft.-nek minden esetben ezt a támogatást tovább kell számláznia a magánóvoda felé, és a kiadási számlákat így a magánóvoda nevére kell kérni, illetve az alkalmazottakat is a magánóvoda foglalkoztatja, így a bejelentést is a magánóvoda teszi meg, nem a nonprofit kft.? Ez valóban így van vagy ellenkezőleg, minden számlát a kft. rendez, és az alkalmazottakat is a kft. foglalkoztatja?
Dolgozó részére biztosított bérlemény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. néhány alkalmazottjának bérel lakást, nem mindenkinek, a bérleti díjról és a rezsiköltségről a kft. kapja a számlát, és annak ellenérték költségként elszámolja. Egy lakásban egy alkalmazott van elhelyezve. Kérdésem a következő: ha megáll a mobilitási célú lakhatási támogatás esete, akkor az adómentes részen felüli rész hogyan adózik a munkáltató illetve a dolgozó részéről? A munkáltató eljárhat-e úgy, hogy az adómentesen adható részen felüli albérleti díjat és rezsiköltséget továbbszámlázza a dolgozónak? Köszönettel várom válaszát!
Közvetített szolgáltatás biztosításközvetítés esetén
Kérdés
Független biztosítási alkusz kft. több biztosítóval áll szerződéses kapcsolatban biztosításközvetítői tevékenység végzésére. Az alkusz kft. a biztosításközvetítői tevékenységet kizárólag ügynökökön keresztül végzi, akikkel közvetítői szerződést kötött. A szerződés tárgya a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 33. § (1) bekezdésében szabályozott biztosításközvetítői tevékenység végzése, azaz biztosítási szerződések megkötésének elősegítése, biztosítási termékek ismertetése, ajánlása, az ezzel kapcsolatos felvilágosítás, illetve a biztosítási szerződések megkötése. Az ügynök számláz az alkusz kft. felé, az alkusz kft. számláz a biztosító felé, ez utóbbin szerepel, hogy a számla összege továbbszámlázott szolgáltatást tartalmaz (a biztosítóval kötött szerződésekben is szerepel, hogy a szolgáltatás nyújtásához megbízottakat vesz igénybe). Kérdés: helyesen történik az ügynökök számlájának az elszámolása továbbszámlázott szolgáltatásként és levonása az iparűzésiadó-alapból?
Egyesület költségátterhelésének áfakezelése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem egy áfaalany egyesület, amely azért jött létre, hogy egy bizonyos szolgáltatástípusnál "fehérítse" a piacot. Ennek érdekében minősíti a szolgáltatókat, és amelyik a szigorú szempontrendszer alapján megszabott feltételeket teljesíti, az kap tőle egy "fair szolgáltató" védjegyet. A minősítés egyik eszköze a próbavásárlás, amelyet egy független külső, áfaalany cég végez. Mivel a szolgáltatók előtt érthető okokból titkolni akarják a próbavásárlást végző cég kilétét, de a vizsgált adóalanyoktól beszedik a próbavásárlás díját, így a próbavásárlást végző cég az egyesületnek számláz, az egyesület pedig továbbterheli a költséget a vizsgált szolgáltatók részére. Kérdésként merült fel az ügylet áfakezelése. Az egyesület áfatartalommal növelt számlát állít ki a vizsgált szolgáltatók felé, és a próbavásárlást végző cég által rá áthárított áfát levonásba helyezheti, vagy nem helyezheti levonásba a rá áthárított áfát, és áfamentesen kell számláznia? Válaszukat előre is köszönöm.
Parkolási díj továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy irodaházban bérel irodát, amely egyben kereskedelmi üzlet is. Vásárlóink az irodaház parkolójában 1 órán keresztül "ingyen" parkolhatnak, annak költségét cégünk állja. Az irodaház üzemeltetője utólag számlázza ki részünkre ezt a parkolási díjat. Cégünk a következőt tervezi bevezetni. Amennyiben vásárlónk 1 óránál hosszabb ideig parkol a parkolóházban, úgy az egy órán felüli parkolási díjat számla ellenében nekünk fizetné meg a vásárlónk (és nem a parkoló automatánál). A hónap lezárása után, tehát adott esetben a következő helyzet állna fenn: az üzemeltető kiszámláz cégünk felé például 100 óra parkolási díjat, amelynek egy részét, például 40 órát a vásárlók már megtérítettek részünkre. Helyes-e az a megoldás, ha ebben az esetben a cégünk felé kiállított számlából csak a 60 órára eső parkolási díj áfatartalmát nem vonjuk le és csak a 60 órára eső (áfával növelt) összegre fizetjük meg az szja-t és az ehót, míg a 40 órára eső parkolási díj összegéből levonjuk az áfát és nem fizetünk rá egyéb adókat. Mire kell cégünknek odafigyelni a parkolási díj továbbszámlázásánál? Számviteli szempontból az üzemeltető felénk kiállított számláját milyen költségként kell könyvelni? Például a 40 órára eső díjat esetleg közvetített szolgáltatásként, a 60 órára eső parkolási díjat személyi jellegű egyéb kifizetésként? Változtat-e a helyzeten, ha cégünk felé az üzemeltető 50 százalékos kedvezménnyel számlázza ki a parkolási díjat a parkolóautomata díjához képest? Válaszát előre is köszönöm
Bérbeadás telefon-, internetköltség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlan bérbeadása esetén, amennyiben a telefon/internetszámla egy része tovább van számlázva a bérlő felé, az áfa %-a megegyezik a bérbeadás áfa %-ával, vagy önállóan 18%, illetve 27%-kal kell továbbszámlázni? Válaszát előre is köszönöm.
Közüzemi költségek továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem ingatlanbérbeadáshoz kapcsolódik, azon belül a közüzemi költségek továbbszámlázásához. Az eset az, hogy tegyük fel február 3-án kiállítom a számlát a februári bérleti díjról, valamint egy külön számlán a január havi áramköltséget terhelem tovább a bérlőre, melyet almérő óra leolvasása alapján állapítok meg (és ezt a számlát is szintén február 3-án állítom ki). A bérleti díj esetében a teljesítés időpontja megegyezik a számla keltével. De mi a helyzet a továbbszámlázott áramköltség számlával? Ott mi a teljesítés időpontja? Segítségüket előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
