200 találat a(z) tag cimkére
Végelszámoló egyéni vállalkozás mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017.01.01-jén végelszámolást kezdett. A korábbi ügyvezető, aki többségi tulajdonú tag is, a végelszámoló. A végelszámolásért díjazásban nem részesül. A végelszámolás megkezdéséig személyesen közreműködő főállású tagként tevékenykedett. A kft. tevékenységét befejezte. Az végelszámoló a kft. végelszámolásával egyidejűleg (2017.01.01.) katás egyéni vállalkozói jogviszonyt létesített. A végelszámolás ideje alatt lehet-e a végelszámoló főállású katás és nem fizet járulékot mint végelszámoló, vagy a kft.-ben fizet személyesen közreműködő tagként főállású járulékot és kiegészítő tevékenységű katásnak minősül? Válaszát köszönöm.
Kft. tagjának személyes közreműködése 4 órás munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja, akinek nincs munkaviszonya sehol, és a kft.-be heti négy órás munkaviszonyban közreműködik, nemcsak ügyvezetői teendőket lát el, hanem dolgozik is a tevékenységi körnek megfelelően. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? A kft.-ben két tag van, a másik tagnak van heti 36 órás munkaviszonya, ő utána nincs fizetve járulék.
Költségtérítés gépkocsihasználatra
Kérdés
Tisztelt szakértő! Egy egyszemélyes kft. végelszámolást indított el. A kft.-ben a tag (aki nyugdíjas) eddig személyes közreműködésért tagi kivét formájában volt díjazott. Most mint díjazás nélküli végelszámoló nem vesz föl pénzt, viszont a cég raktárkészletét a végelszámolás alatt értékesíti és ő is szállítja ki. Hogyan lehet elszámolni a végelszámolónak a gépkocsihasználati díjat? Köszönöm válaszukat.
Családi gazdaság áfamentes értékhatára
Kérdés
Kedves Júlia, köszönöm a válaszát. Még az nem egyértelmű számomra: ha külön kell a családi gazdaság tagjait áfaalanyként kezelni, akkor a bevételeiket, amelyeket nyugtán állítanak ki, külön-külön kell nevesíteni a 3 tag nevére? Mert eddig a nyugtára a családi vállalkozás vezetőjének bélyegzője került.
Kata kft.-tulajdonrész mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem X Kft.-ben nem többségi tulajdonrésszel rendelkezik. Ott személyesen nem működik közre, semmilyen díjazásban nem részesül. Jelenleg Y Kft.-ben alkalmazott, ahol a munkaviszonyát megszünteti amint vállalkozó lesz. Egyéni vállalkozó szeretne lenni katás adózással. Kell-e X Kft.-ben járulékot fizetni utána, mivel a kata havi befizetésével (még az emelttel sem) nem fizeti meg a kötelező járulékalapot vagy a kata megfizetésével mint vállalkozó kifizet minden járulékot és X Kft.-nek nincs fizetési kötelezettsége? Segítségüket köszönöm.
Bújtatott munkaviszony – katás gazdasági társaság tagjaként?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Önöknél is rendszeresen visszatérő kérdés a bújtatott munkaviszony a kata-problémakör kapcsán. Ez érthető is olyan esetekben, amikor a kata-alany egyéni vállalkozó vagy egyéni cég. Mi a helyzet azonban Önök szerint egy katás kkt. vagy bt. esetében? Egy gazdasági társaság ugyanis fogalmilag nem létesíthet munkavállalóként munkaviszonyt, ellentétben az említett két vállalkozói típussal, ahol a természetes személy elvileg munkaviszonyt is létesíthet! Például katás bt. ahol a beltag kisadózó (és fizeti a bt. utána a havi 50 000 vagy 75 000 forintot), és van a cégnek 3-4 ügyfele (megbízója, megrendelője), akik közül többektől éves szinten 1 millió forintot meghaladó bevétel származik. Kell-e egyáltalán vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek közül legalább kettőnek fenn kell állnia a munkaviszony-vélelem megdöntéséhez? Abszurd és életszerűtlen, hogy a beltag munkaviszonyban állna 3-4 munkáltatóval; és ha igen, ki és mi alapján döntené el, hogy a jogviszonyok közül melyik a munkaviszony? Ismeretes olyan (jog)eset, NAV-ügy, ahol egy társaság (bel)tagja vonatkozásában állapították meg a bújtatott munkaviszonyt, ráadásul úgy, hogy a társaság nem is egy partner felé állított ki rendszeresen számlákat, azaz több partner felé dolgozott rendszeresen? Biztos vagyok benne, hogy többeket foglalkoztat ez a kérdés, hiszen a fellelhető esetek, szakmai cikkek ezzel az aspektussal nem igazán foglalkoznak. Kérem szíves állásfoglalásukat! Köszönettel és tisztelettel.
Kft. tagja eladói munkakörben
Kérdés
Tisztelt Szakértő, Egy kft.-nek a tagja dolgozhat-e a kft. boltjában nulla forintért, ha van szabadideje, mert máshol nincsen munkahelye? Mit kell fizetni utána? Lesz-e biztosított, ha mint magánszemély fizeti havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönettel
Itt a határidő! Kérdések és válaszok a kötelező törzstőkeemelésről
Cikk
Tavaly tavasszal, az utolsó pillanatban döntött arról az Országgyűlés, hogy 2017. március 15-éig még 1 év haladékot ad az olyan vállalkozásoknak, akiknek a törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket a törzstőkeemeléssel kapcsolatban.
Katás egyéni vállalkozó lehet-e bt-ben katás tag?
Kérdés
Egyéni vállalkozó 2016-ban katás volt, kizárták a kata alól mivel 100 ezer forintot meghaladta az adótartozása. Kérdésem az lenne, hogy ez a magánszemély ha megszünteti egyéni vállalkozását, lehet-e ebben az évben bt. beltagja vagy személyesen közreműködő kültagja mint katás?
Alapítványnak adott kölcsön
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Nem közhasznú alapítvány kuratóriumi tagja, az alapítvány alapítása után, de még a jogerős bejegyzés előtt (a bejegyzés elhúzódott) kénytelen volt a saját vagyonából (saját bankszámlájáról) kifizetni annak a teleknek a vételárát, melyen a néhány hónappal később már bejegyzett alapítvány, az alaptevékenysége szerinti tevékenységét (zarándokház létrehozása, fenntartása) kívánja folytatni. Enélkül a lépés nélkül meghiúsult volna a telekvásárlás és az alapítvány további működése is. A végleges vételi szerződésben a tulajdonos a már bejegyzett alapítvány, így a tulajdonjog is az alapítványra került jegyzésre. Időközben pályázatot nyertek, és hamarosan vissza nem térítendő támogatást kapnak a zarándokház létesítésére, fedezettel a telek vételárára is. A kényszerű kölcsönt folyósító tag szeretné visszakapni az alapítvány helyett kifizetett telek vételárát. A hitel- és kölcsönfelvételi korlátokat figyelembe véve (az alapítvány alapítói vagyona 800 ezer forint, a telek vételára 10 millió forint volt), lehet ez az összeg a tag által az alapítványnak folyósított kölcsön? Ennek bizonylata lehet egy - a tag és az alapítvány közötti - megállapodás, kölcsönszerződés? A kölcsön nyújtása egyszeri tevékenység volt, kamatot nem számítana fel érte. Ha nem lehetséges a kölcsön, akkor milyen szabályos formában lehet a fenti eseményt elszámolni, visszafizetni? Válaszukat előre is köszönöm!
Kata 2017
Kérdés
Közkereseti társaság 2 fő taggal rendelkezik. Az egyik nyugdíjas tag és ügyvezető is, a másik tag főállású alkalmazott és üzletvezető is. Jövőre a főállású alkalmazott katás kisvállalkozó lesz és fizeti a katát. Kell-e fizetni 25 ezer forintot a nyugdíjas után, aki után egy másik kft.-ben havonta megfizetjük a 7050 forintot, mert egyúttal a másik cégben is tag és ügyvezető. Kérem szives válaszukat.
Családi gazdaság bevételének megosztása az szja-bevallásban
Kérdés
Családi gazdaság január o1. napján 8 fő, majd február 16-án kilép 4 fő, de február 16-án be is lép 3 fő, majd november o1-től ismét belép 1 fő. Tehát az évvégi létszám 8 fő. Az árbevétel megosztása lenne o1.o1-től o2.15-ig 8 fő, majd o2-16-tól 12.31-ig ismét 8 fő. A kérdés az, hogy a november o1. napján belépő emberre el lehet-e számolni o2.16. napjától (ebben az esetben számolunk az év végén 8 fővel), vagy ezt az 1 főt nem vehetem figyelembe csak november o1. napjától, tekintettel arra, hogy ő ugyan folyamatosan a családi gazdaság tagja volt, o1.o1-től október 31. napjáig munkaviszonyban volt foglalkoztatva a csg-ban?
Készfizető kezesség
Kérdés
Tisztelt Cím! A kft. egyik tulajdonosa mint magánszemély tartozik egy másik magánszemélynek. Nemfizetés miatt most egy új megállapodást kötöttek, melyben kölcsönvevő adós, a kft. egyik tulajdonosa kölcsönadó a másik magánszemély és készfizető kezesként belépett a kft. Az új megállapodásban szereplő időpontra sem tudott fizetni a magánszemély a kölcsönbeadónak, ezért a kft. készfizető kezessége lép érvénybe, mely szerint havonta fizet a kft. a kölcsönbeadónak. Helyes-e ez az eljárás? Milyen adóvonzata van a kft.-nél és a magánszemélynél? Mi a helyzet akkor, ha ezt a törlesztőt, amit a magánszemély tag helyett fizetett ki a kft., a magánszemély tag később megfizeti a kft.-nek? Erre külön kölcsönszerződést kell kötni a magánszemély tag és a kft. között? Mi a helyzet akkor, ha a kölcsönvevő magánszemély tulajdonos mellé az új megállapodásban a férj is belép mint kölcsönvevő, aki nem tulajdonosa és nem is alkalmazottja a kft.-nek? Hogyan, miként kell ezt a készfizető kezesség alapján fizetett részleteket könyvelni kft.-ben? Nagyon szépen köszönöm a válaszukat előre is és szeretném ha kérdésenként válaszolnának a feltett kérdésekre. Polyák Márta 70-3872719
Szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogyviszony
Kérdés
Tapasztalatom szerint nincs kialakult eljárás arra vonatkozóan, hogy a szociális szövetkezetekben hogyan jöhet létre, és maradhat fenn a tagi munkavégzésre irányuló jogviszony (TMIJ). Szociális szövetkezetben tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az Sztv. 18. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn. Ezt úgy értelmezem, hogy e jogviszonyt csak addig tarthatja fenn, amíg regisztrált álláskereső az illető. Viszont NSZF Bálint István főigazgató-helyettes szerint a minimálbér összegéig kaphat juttatást a tagi munkaviszonyban lévő (akár természetben vagy pénzben), megtarthatja a munkanélküli regisztrált státuszát és kaphatja az álláskeresési járadékot. Eszerint a TMIJ dolgozó tag munkabére nem haladhatja meg a mindenkori minimálbért, mert akkor megszűnik az álláskereső státusz, akkor pedig nem áll fenn a 18. § (3) bekezdés szerinti feltétel. A kormányhivataloknál sem találtunk egyértelmű eljárási rendet. Az egyik területi irodában néhány perc alatt nyilvántartásba vették a meglévő szociális szövetkezetben már tagsággal rendelkező tagot, mondván, ha neki nem kell segélyt adni, akkor nem kell vele sokat foglalkozni. A másik hivatalnál elküldték ugyanezzel a paraméterekkel rendelkező tagot, azzal az indokkal, hogy a szövetkezeti tagság kizáró ok, hogy álláskeresőként nyilvántartásba vegyék, először lépjen ki a szövetkezetből. Önnek mi az álláspontja?
Munkáltatói adómentes lakáscélú támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja részére adható-e adómentes lakáscélú támogatás, ha igen, milyen feltételeknek kell megfelelni? Alkalmazott részére adott adómentes lakáscélú támogatásnál van-e jövedelem/támogatási arány előírás, valamint vizsgálni kell-e, hogy munkaviszonya mióta áll fenn? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, F.Mária
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
