690 találat a(z) többes jogviszony cimkére

Társas vállalkozó – főállású katás egyéni vállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem tulajdonos egy társas vállalkozásban (nem egyszemélyes kft.), az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el, emellett főállású katás egyéni vállalkozó. A kérdésem az, jól értelmezzük-e, hogy ebben az esetben (azaz, ha az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el) nem minősül társas vállalkozónak, és a katás vállalkozásban fizeti meg a főállású katát? Válaszukat előre is köszönöm!

Ügyvezető munkaviszonyban, katás egyéni vállalkozás mellett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozásban az ügyvezető, az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban látja el. A társas vállalkozás mellett van az ügyvezetőnek egy katás egyéni vállalkozása, amelyben főállású. Helyesen járunk-e el akkor, ha a munkaviszonyában, amelyben az ügyvezetői feladatokat látja el, heti 2 órára jelentjük, és meghagyjuk főállású katás egyéni vállalkozónak, ahol fizeti továbbra is az 50 ezer forintot? Vagy munkaviszony esetén is köteles – mint ügyvezető – a minimálbér alapján megfizetni a járulékokat, ezzel, mivel eléri a heti 36 órát, már mellékállású egyéni vállalkozóvá válna a katában? Előre is köszönöm a segítségét!

Közalkalmazotti jogviszonyból katás nyugdíjas kereseti korlátja Kérdés

G-né 2019. 10. 05-étől nők kedvezményes nyugdíjával, közalkalmazottként (Nők 40) ment nyugdíjba. Nyugdíj mellett katás egyéni vállalkozó. Kérdésem, hogy ebben az esetben a katás egyéni vállalkozásából származó bevétele bele számít-e a keresetkorlátba.

Ügyvezetői tevékenység külföldön és itthon Kérdés

Az egyszemélyes kft.-ben 2 fő ügyvezető van. Egy fő a tulajdonos, 40 órás munkaviszonyban dolgozik Ausztriában, hétfőtől csütörtök estig, ahol biztosított. 1 fő nyugdíjas ügyvezető megbízási szerződés alapján nulla forintért látja el az ügyvezetői teendőket. A tulajdonos ügyvezető pénteken és szombaton Magyarországon szeretne dolgozni. Az elvégzett munkákról a kft. számlát adna. Kérdésünk, hogy milyen jogviszonyban végezze e 2 napi tevékenységét. Járulékfizetési kötelezettség terhelné-e, illetve milyen bejelentési kötelezettségünk lenne a NAV felé? Köszönettel: Szabó Kálmánné

"Kettős" kata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tudom, nem rendezett kérdés, a véleményére lennék kíváncsi. 36 órás munkaviszonnyal rendelkező katás egyéni vállalkozó, aki egy bt. személyes közreműködésre kötelezett ügyvezető kültagja, ebben a minőségében szintén kataalany. A beltag személyes közreműködésre nem kötelezett. Fenntartható-e ez a felállás jövőben is ?

Adószámos magánszemély és a kata 2020-ban Kérdés

Adószámos magánszemély szálláshely-szolgáltatást mellett (a tételes átalányadózást választotta) lehet-e katás egyéni vállalkozó a könyvelési tevékenységére tekintettel? Áfa tekintetében alanyi mentes. Felmerült még az a kérdés, hogy a kata esetében 2020-tól bevezetésre kerülő minimálbér 2,5-szeresét meghaladó bevétel után 40%-os adóteher már elfogadott törvény, vagy csak tervezet? Várom válaszukat.

Több munkaviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy közalkalmazott, aki 8 órás munkaviszonyban alkalmazott. Vállalhat-e egy másik munkaviszonyt, napi 2 órában? Amennyiben napi plusz 2 órában munkaviszonyt nem vállalhat, lehet-e a közalkalmazott egyéni vállalkozó vagy adószámos magánszemély? Amennyiben a közalkalmazott megváltozott munkaképességű, úgy a szochokedvezményt csak az egyik munkaviszonyában érvényesítheti a munkáltató? Válaszát köszönöm.

Katás bt.-ben megbízási díj Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíves szakmai véleményüket az alábbi kérdésre vonatkozóan. Katás bt. beltagja a bejelentett kisadózó. Ő személyesen közreműködő tag, ügyvezető. A bt. speciális körülményei miatt szükségessé vált, hogy ezen beltag megbízási dijat kapjon a bt.-től. Lehetséges-e, hogy a bejelentett kisadózó részére megbízási díj is számfejtésre kerül, tehát abban a cégben, amelyben a katát megfizetik utána, még – teljesen külön feladatra – megbízási díjat is számfejtenek, természetesen adó- és járulékterhekkel, ugyanúgy, mint egy "normál" megbízásnál? Várom válaszukat, tisztelettel: Merckléné Pósa Judit

Társas vállalkozás munkaviszonyban Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. 50%-os tulajdonosa, tagja a kft.-ben a személyes közreműködését heti 40 órás munkaviszonyban látja el, mellette ügyvezető igazgató is megbízási jogviszonyban, de erre díjazást nem vesz fel. Érdeklődnék, hogy ezt hogyan kell jelenteni a 1908-as nyomtatványon: a sima 20-as jogviszony kódon és mivel a megbízást ingyenesen látja el, ezért azt nem kell jelenteni, vagy mivel ügyvezetésére tekintettel társas vállalkozónak minősül, ezért a 35-ös kódon, társas vállalkozó munkaviszony mellett. Ilyenkor van-e jelentősége, hogy heti 36 órát elérő munkaviszonyát a saját vagy más cégében teljesíti? Mi a helyzet akkor, ha a továbbiakban a heti 40 órás munkaviszonyból 20 órát a saját kft.-jében akar ledolgozni, és mellette egy másik cégnél akar heti 20 órás munkaviszonyban dolgozni? Milyen kódon kell ezt jelenteni a saját kft.-jében? Ha tovább bonyolódik a helyzet, és emellett a katás bt.-jében személyesen közreműködik és ügyvezetői teendőket is ellát,akkor ilyen esetben milyen kódon kell jelenteni a jogviszonyokat a kft.-ben és a bt.-ben?

Fizetés nélküli szabadság bejelentése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A fenti kérdéshez kapcsolódóan még az alábbi a kérdésem. Amennyiben a dolgozónak, aki fizetés nélküli szabadságon van, egyetemi tanulói jogviszonya is van, a fizetés nélküli szabadságot kell-e jelentei a T1041-n, valamint kell-e eü járulékot fizetnie a dolgozónak?

Párhuzamos foglalkoztatás (Magyarország–Ausztria) Kérdés

Külföldi munkáltató számára végzett munkával összefüggő járulék- és szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség teljesítése, illetve személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban szeretném szakértői véleményüket kérni. Ebben a témában már olvastam korábbi kérdés-választ, ennek ellenére szeretném feltenni a kérdést, még az erre vonatkozó NAV 2019.04-es számú tájékoztató füzetének áttanulmányozását követően is. Adott egy természetes személy, aki magyarországi állandó lakhellyel, Magyarországon heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, emellett Ausztriában heti 8 órás munkaviszonya van. A természetes személy lakóhelyét, továbbá a munkaórák két ország közötti arányát tekintve is belföldi illetőséggel bír, akkor az ausztriai munkavégzésből származó munkabér (a munkavégzés helye is Ausztria) után Magyarországon a külföldi munkáltató számára szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik-e, illetve a kettős adóztatást elkerülő egyezmény figyelembe vétele mellett, mivel a természetes személy által Ausztriában végzett munka ideje 183 napnál kevesebb, ezért az Magyarországon adóztatható, adóköteles-e? Az EU-s tagországban létesített munkaviszonyt tekintve a munkavégzés helye befolyásolhatja-e a külföldi munkáltató adó- és járulékfizetési kötelezettségét Magyarországon? Válaszukat előre is köszönöm!

Rokkantsági ellátás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Rokkantsági ellátásban részesülök. A komplex minősítés alapján egészségügyi minősítésem C2-es, az egészségügyi állapotom mértéke 50%. Katás egyéni vállalkozóként dolgozom az ellátás mellett. Ebben az esetben a havi ellátás összegét számításba kell-e venni a minimálbér 150 százalékánál, illetve egyéni vállalkozóként a minimálbért vagy a garantált minimálbért kell a jövedelem számításnál figyelembe venni? Rokkantsági ellátás mellett 25 000 Ft vagy 50 000 Ft összegű katát kell fizetni havonta? Köszönettel várom válaszukat.

Többes jogviszony Kérdés

Társas vállalkozás járulékai polgármesteri megbízatás mellett Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Egy kkt.-nak két főfoglalkozású – személyes közreműködésre tekintettel –, társas vállalkozónak minősülő ügyvezető tagja van. Az egyiküket megválasztották polgármesternek, ennek következtében a közszolgálati törvény szerint választott tisztségviselői jogviszonya keletkezett. Erre az új jogviszonyra tekintettel a város által juttatott havi díjazása meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A kkt.-ban nem kíván már személyesen közreműködni, de az üzletrészétől és az ügyvezetői megbízatásától sem szeretne megválni (a város jegyzője szerint erre jogilag minden lehetőség adott). Szükséges-e a kkt.-ban továbbra is megfizetni maga utána a minimálbér utáni járulékot? Vonatkoztatható-e a 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ának (5) bekezdése erre az esetre? Megváltozik-e a főfoglalkozású társas vállalkozó 1451-es jogviszonykódja, ha igen, mire? Be kell-e jelenteni a 19T1041-es nyomtatványon a változást? Válaszukat előre is köszönöm.

Katás egyéni vállalkozó lehet-e bt. személyesen nem közreműködő kültagja Kérdés

Üdvözlöm! Lehetséges-e, hogy egy katás egyéni vállalkozó bt. kültagja legyen olyan módon, hogy ott személyesen nem működik közre a bt. tevékenységében ? Tehát a saját kisadózói tevékenységét egyéni vállalkozóként űzi és ott fizeti meg a katát, a bt.-ben pedig csak csendestársként/befektetőként van jelen. Köszönettel. D. Varga