18 találat a(z) tárolás cimkére
A nap kérdése: eltűnt a könyvelő ügyfele – mi a helyes eljárás, meddig kell tárolni az iratokat? Cikk
Olvasónkban felmerült a kérdés: meddig kell tárolnia a könyvelőnek a megbízójától átvett iratokat, ha megbízójával időközben megszakad a kapcsolat. A kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Fejlesztési tartalék Kérdés
Tb, bér, szja Kérdés
EU-s beszerzés Magyarországon tárolt termék Kérdés
Tárolási engedély Kérdés
Bizonylati rend kialakítása Kérdés
Elektronikus számla Kérdés
Közösség területén tárolás Kérdés
Raktár Kérdés
Tárolás vagy parkolás? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Földmunkagép (minikotró, lánctalpas, nem közlekedik közúton, nincs rendszáma) tárolóhelyének bérlése parkolásnak minősül-e? Csak tárolás céljára, gazdasági tevékenység nem társulna hozzá a bérlendő helyen. Az áfatörvény 86. § (2) bekezdése vonatkozik-e rá? Vagyis áfás a bérleti díj, vagy sem? A kérdést utánfutóra (rendszámos) vonatkoztatva is feltenném. Egyforma megítélés alá esik-e, vagy különbség van a kettő között? A bérleti jogviszony társas vállalkozás és magánszemély között jönne létre, gazdasági épület a bérlendő épület. A magánszemélynek kell-e számlát kiállítani, vagy elég a bérleti szerződés? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel!
Zöldségek és gyümölcsök gondatlan kezelése miatt bírságolt a Nébih Cikk
25 hazai hipermarket zöldség- és gyümölcskínálatát vette górcső alá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az ellenőrzések során a szakemberek kiemelt figyelmet fordítottak az alma- és burgonyatermékekre. A mintegy 300 vizsgált tételből összesen 15-tel szemben merült fel kifogás, ami főként az ömlesztve kínált árucikkek gondatlan kezeléséből, illetve a hiányos jelölésekből adódott. A kiszabott bírság mintegy 390 ezer forint.
A számviteli bizonylatok elektronikus tárolásáról Cikk
Olvasói kérdés nyomán Antretter Erzsébet adószakértő (Niveus Consulting Group) körbejárta, őrizhetők-e a számviteli alapbizonylatok szkennelve, elektronikus formában.
Ekáer, beérkezés EU tagállamból nem vevőnek Kérdés
Kérjük válaszukat az alábbi ügyben! Egy cseh cég az áruját Magyarországon fogja eladni, az beérkezik egy megbízott cég telephelyére, ahol tárolásra kerül addig, míg egy vevő meg nem vásárolja. A magyarországi lebonyolítással megbízott cég nem vásárolja meg az árut, csak tárol, fuvart szervez. Kérdésünk az, hogy a két szállítás viszonylatában milyen ekáer-ügyintézés szükséges, melyik szereplőnek kell azt elvégezni illetve milyen célú behozatalt kell jelenteni (egyéb v. termékbeszerzés)? Szállítási viszonylatok: 1. Csehországból a magyarországi kft. telephelyére. 2. A magyarországi kft. telephelyéről a vevőhöz. Szereplők: 1. Eladó : cseh cég, 2. Vevő : Magyar egyéni vállalkozó vagy őstermelő, adószámos áfaalany. 3. Bonyolító, tároló cég: magyar kft, aki telephelyén tárolja a leszállított árut, neki majd a magyar tárolási helyről fuvarral kell elszállítania a vevői címre. A szállítás megszervezését az árut tároló cég végzi a vevő részére, kérésére. Ha vevőnek kell igényelni az ekáer-számot, akkor ebben az esetben további kérdések merülnek fel. A vevő magánimportot valósít meg, a szállító a cseh cég, azaz a viszonylatnak elvileg külföld-belföldnek kellene lennie, viszont a felrakodási hely Magyarország. Az ekáer- rendszer nem tudja azt kezelni, hogy cseh a feladó, viszont magyar hely a felrakodási cím, azaz ebben az esetben csak belföld-belföld viszonylatot lehet elkészíteni a bejelentést, ekkor viszont az ekáerben nem „jelenik meg” sehol a cseh szállító.
Lejárt szavatosságú húskészítményeket semmisített meg a Nébih az egyik fővárosi piacon Cikk
Súlyos higiéniai problémákkal és élelmiszerbiztonsági mulasztásokkal szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei egy fővárosi piacon működő, húskészítményeket forgalmazó kereskedelmi egységben egy múlt hét eleji ellenőrzés során. A hatóság több mint 3,2 tonna lejárt fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejű, jelöletlen vagy egyéb okból nem nyomon követhető, valamint penészes, erősen szennyezett és szabálytalanul előállított, vagy tárolt termék forgalomból való kivonását és megsemmisítését rendelte el, továbbá – a hibák kijavításáig – felfüggesztette az üzlet működését.
Telephelynek minősül-e a raktár? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő esetben. Egyik vállalat egy másik önkormányzat területén raktározza az áruját, ami egy vámraktár. A raktár nem a vállalat tulajdona. A raktár tulajdonosa havonta tárolási díjat számláz ki nekik, az ott tárolt áru mennyiségétől függően. Az árut onnan szállítják tovább a cég vevőinek. Az önkormányzat a tevékenységet, mint kereskedelmi tevékenységet nyilvántartásba vette. Viszont az áruk le- és felrakodását és tárolását a raktár dolgozói végzik és felügyelik. A vállalat részéről nem dolgozik a raktár területén senki, és eszközei sincsenek ott. Kérdésem az lenne, hogy ez a raktár telephelynek minősül-e? Továbbá, ha külföldön tároltatnák az árut, és a raktár tárolási díjat számlázna ki nekik, akkor az a ráktár telephelynek minősülne-e? Kellene-e nekik külföldön adószámot igényelni? Előre is köszönöm szíves segítségét!