2803 találat a(z) szja cimkére
Külföldi illetékességű tag megbízási díja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cég tulajdonosa külföldi illetékességgel bír, jelenleg Nagy-Britanniában dolgozik főállásban. Ha megbízási díjat vesz fel a cégétől Magyarországon, akkor kell-e járulékokat fizetni a megbízási díjból, vagy csak jövedelemadót kell vonni? Ugyanez a kérdés a kifizetendő osztalékkal kapcsolatban, kell-e ehót vonni tőle? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Bérbeadás
Kérdés
Kedves Szakértő! Tíz éve Spanyolországban élő magyar állampolgár Spanyolországban dolgozik, és ott fizet adót, járulékot. Van Magyarországon egy saját tulajdonú ingatlana, ahová be is van jelentve, tehát magyarországi bejelentett lakhellyel rendelkezik. Ezt az ingatlant bérbe adta 2016. 03. 01-től 2017. 02. 28-ig 2 millió 600 ezer forintért, amit már ki is fizettek a részére. A 10 százalékos költséghányadot alkalmazhatja? A 15 százalék szja már most, 04. 12-én befizetendő? Ehofizetési kötelezettsége van? Üdvözlettel.
Ingatlanértékesítés bevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2015 novemberében 40 millió forintért eladta az ingatlanját (családi ház). Foglalóként 3 millió forintot kapott 2015 novemberében, míg a maradék 37 millió forintot csak 2016 februárjában kapta meg. Az adásvételi szerződést még 2015-ben benyújtották a földhivatalba, és a birtokbaadás is megtörtént még tavaly. Az eladó magánszemély 2015. évi bevételének csak a 3 millió forint számít vagy a teljes 40 millió forint annak ellenére, hogy azt csak 2016 februárjában kapta meg? Köszönöm.
Szoftverkészítés után fizetendő járulékok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély szerzői jogvédelem alatt álló szoftvert készített. Ennek értékesítéséért járó jövedelem után milyen járulékok terhelik a magánszemélyt? Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Rácz Fanni
Ingatlaneladás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szántót kaptam édes szülémtől ajándékba 2004 májusában. Időközben azt megosztottuk, s az egyik része lakótelek lett, belterület helyrajzi számmal két éve. A maradék szántó maradt. El kívánom adni az egészet, a lakótelket és a szántót is. Kérdésem, hogy az esetleges értékesítéskor milyen terhekkel kell számolnom (szja stb.)? Köszönöm a választ.
Rendezvényszervezés áfa- és adókötelezettség
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szíves tájékoztatásukat szeretném kérni az alább részletezett ügylet adókötelezettsége tekintetében. Konferencia, kereskedelmi bemutató és céges rendezvények szervezésével foglalkozó áfaalany gazdasági társaság (továbbiakban: vállalkozó) vállalkozási szerződés keretében lát el rendezvényszervezési feladatokat más gazdasági társaságoknak, civil szervezeteknek és egyéb intézményeknek (továbbiakban: megrendelő). A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó megszervezi a rendezvényeket a megrendelő igényei szerint. A megrendelői igények a rendezvényen részt vevők szállásának biztosításától, az élelmeztetésükön át (étel-ital biztosítása anyag és árubeszerzés útján, éttermi szolgáltatás alvállalkozó bevonásával), akár szabadidős programok szervezéséig is terjedhet (koncertek, előadások). A rendezvények minden esetben a megrendelők üzletpolitikai, gazdasági, társadalmi vagy egyéb céljait szolgálják. 1. Levonásba helyezheti-e a vállalkozó az áfatörvény 120. és 125. §-ai értelmében a beérkező számlák áfatartalmát az étel-italbeszerzések, a vendéglátó-ipari, valamint a szórakoztatási célú szolgáltatások tekintetében? 2. Ki minősül az étel-italfogyasztás, vendéglátási, szórakoztatási célú szolgáltatások után az egyes meghatározott juttatásnak minősülő adókötelezettségek kifizetőjének? A vállalkozó vagy a megrendelő? Kit terhel az egyes meghatározott juttatások után adó- és járulékfizetési kötelezettség? A vállalkozót vagy a megrendelőt? 3. Átháríthatja-e a megrendelő az egyes meghatározott juttatások utáni adó- és járulékkötelezettséget a vállalkozóra? 4. Miben és mennyiben befolyásolja a szerződési és számlázási gyakorlat az 1-3. pontokat a. amennyiben a vállalkozó a szolgáltatásról „rendezvényszervezés” megnevezéssel egy tételt számláz? b. amennyiben a vállalkozó a szolgáltatásról „rendezvényszervezés” megnevezéssel egy tételt számláz, azonban a számla részét képező melléklet tételesen tartalmazza a rendezvény során felmerült költségeket? c. amennyiben a vállalkozó külön tételként számlázza a szerződés szerinti „rendezvényszervezés” összegét és az egyéb tételeket, mint „étel-italfelhasználás”, „vendéglátás”? A 2. és 3. pontra vonatkozó kérdésünkre a számlázási gyakorlattól függetlenül, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az alábbi, kötelező jogi erővel nem bíró, szakmai véleménynek minősülő tájékoztatást adta: „Az adókötelezettségek teljesítése a kötelezettől nem vállalható át, az Art. 35. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály alapján az adót annak esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra a jogszabály kötelez. Az Art. 36. §-a kizárólag arra ad lehetőséget, hogy az adózó adótartozását más átvállalja, illetve a Ptk. szerint kezességet lehet vállalni az adó megfizetéséért. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdése szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülő reprezentáció esetében az adókötelezettségek a kifizetőt terhelik. Az Art. értelmező rendelkezései alapján kifizetőnek az a belföldi illetőségű jogi személy minősül, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja útján teljesíti. Tekintettel arra, hogy a reprezentáció keretében biztosított vendéglátás és egyéb szolgáltatások juttatására a megrendelő tevékenységével összefüggő rendezvényhez, eseményhez kapcsolódóan került sor, ezért a közterheket az Szja tv. 69. §-ában foglalt rendelkezések szerint a kifizetőnek minősülő megrendelőnek kell megállapítani, bevallani és megfizetni, függetlenül attól, hogy ezekben a szolgáltatásokban a rendezvényszervező vállalkozás útján részesülnek a magánszemélyek.” Ezen tájékoztatás fényében, tisztelettel kérem Önöket, hogy a feltett kérdéseinkre vonatkozó válaszukat a számlázási gyakorlat, (tételesen külön, vagy egy összegben), a kifizetői alanyiság (megrendelő vagy vállalkozó), valamint a költségek számviteli elszámolása tekintetében (anyag, áru, alvállalkozói teljesítés, közvetített szolgáltatás vagy személyi jellegű egyéb kifizetés) törvényi hivatkozással is lássák el. Köszönettel!
Színházi előadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét abban, ha a munkavállalóink (mindenki) színházi előadáson vesz részt, a dolgozóknak juttatott színházjegy adómentes, de a hozzá kapcsolódó személyszállító autóbusz költsége után kell-e 16 százalék szja-t, 27 százalék ehót fizetni? Köszönöm a segítségét.
Egyéni vállalkozó elszámolása
Kérdés
Egyéni vállalkozó milyen jogcímen vehet ki munkabért, és milyen levonásokkal kell számolni utána? Illetve év végén milyen bevallásokat kell benyújtania, és a nyeresége után milyen adókat kell megfizetnie?
Ingatlan értékének meghatározása végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy kft. tulajdonosai a végelszámoláson gondolkodnak. A kft. tulajdonában van egy lakóingatlan (jelenleg irodaként bérbeadva), amelyet a cég 1994-ben vásárolt. Jelenlegi könyv szerinti értéke 200 ezer forint. A becsült forgalmi értéke 40 millió forint. Végelszámoláskor a vagyonfelosztási javaslatban milyen értéken kell szerepeltetni az ingatlan értékét? Kötelesek vagyunk-e a 20-30 éve vásárolt ingatlannak a könyvekben szereplő értékét felértékelni? A tulajdonosok a végelszámolás során összességében milyen típusú, és mekkora mértékű adóteher megfizetésére számíthatnak mind a cégben, mind magánszemélyként, mire az ingatlan a végelszámolás lezárultával magánszemélyként a tulajdonukba kerül?
Melyik hónapot érinti az adófizetési kötelezettség?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a munkáltató kifizet magánszemély helyett olyan oktatást, ami nem tartozik szorosan a munkaköréhez, akkor a magánszemélynek adóköteles jövedelme keletkezik. Ehhez kapcsolódóan az lenne a kérdésem, hogy ha ennek a kifizetése például március 10-éig történik, akkor azt melyik hónap számfejtésében kell szerepeltetni, és mikor kell megfizetni az adóját? Valamint, ha 10-e után történik a számla kifizetése, akkor változik-e az adó megfizetésének határideje? Válaszát ezúton is köszönöm.
Kilépő kft.-tag üzletrészének kifizetése
Kérdés
50 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező kft.-tag "kilép" a cégből. Fix összegben állapodnak meg, melynek kisebb része készpénz, a fennmaradó részért cserébe árut kapna a kilépő tag. A kérdés több irányú: 1. Lehetséges-e ilyen megállapodás, ha a saját tőke arányos része kevesebb a megállapodott összegnél? 2. A megállapodott összegből a korábban jegyzett tőkeként beadott összeg feletti teljes rész szja- és ehoalapot képez? 3. A kft. szempontjából hogyan kell a szóban forgó árut könyvelni? Áfavonzat? 4. A kilépő tag csak adásvételivel viheti be az árut a saját, másik cégébe? (Így elveszíti az áfa-levonhatóságot.)
Ingatlan-bérbeadás bevételével szemben elszámolható költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély különálló társasházban lévő, egyszobás lakását bérbe adta bérleti díj plusz rezsimegtérítés feltételével. Az időszakot érintő jövedelem kiszámításakor a bevételeket bérbeadás díja és a bérlő által megtérített rezsi összege alapján állapítottam meg. Költségek meghatározásánál az időszakban a bérbeadó által igazolt rezsikifizetéseket és az ingatlan időarányos értékcsökkenését vettem figyelembe. Felmerült az alábbi elszámolási korlát, amit a kiadott tájékoztatásokban és az szja-törvény 3. számú mellékletében sem találok leírva. Kérdésem a következő: az ingatlan-bérbeadás jövedelmének meghatározásakor csak azon igazolt költségeket lehet-e figyelembe venni, amelyeket a bérlő a bérbeadó felé megtérített? Az igazoltan a bérlő által elhasznált fogyasztásokat a bérbeadó megfizette a közüzemi szolgáltatók felé. Ennek ellenértékét nem kapta meg a bérbevevőtől. A bérbevevő fizetés nélkül távozott oly módon, hogy a postaládába dobta a kulcsot. Véleményem szerint ilyen korlát nincs. Adott időszakban a bérbeadással kapcsolatban felmerülő igazolt közüzemi számlák kifizetését a bérbeadás bevételével szembe lehet állítani. Függetlenül attól, hogy azt a bérbeadó felé megtérítették. Amennyiben későbbi adózási időszakban az mégis megtérülne, a kapott bevétel már 100 százalékban szja-alapot képez, mivel az korábbi időszakban kifizetésre és adóalapból levonásra kerültt.
Osztalékelőleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Osztalékkal, osztalékelőleggel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Kft. 2015-ben osztalékelőleget fizetett. A 16 százalék szja-t levonta, befizette, a 08-asban bevallotta. Úgy alakult, hogy a jóváhagyott osztalék kevesebb lesz, mint a kifizetett osztalékelőleg. 1. Hogyan kell a bevallott, befizetett adót rendezni? A 1508-as bevallás önellenőrzésével? 2. Az osztalék és az osztalékelőleg különbözete kölcsönnek fog minősülni, aminek a kamata a magánszemély jövedelmének minősül. Lehetőség van-e arra, hogy a kiszámított kamatot a magánszemély megtérítse, hogy ne kelljen befizetni a kamatkedvezmény utáni szja-t és ehót? Köszönöm! Vágner Emília
Jutalék kifizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Szerb magánszemély Magyarországról, magyar gazdasági társaságtól ügynöki jutalékot kap. Hogyan alakul az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha Magyarországon belföldi illetőséggel bír? Előre is köszönöm szépen a választ!
Társasház bérleti díj számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó helyiséget bérel egy társasháztól. A társasház által a bérleti díjról kiállított számlában a szóbeli megállapodott bérleti díjat külön soron, a fizetendő szja-val csökkenti. Így a számla végösszege ennek a különbözete. Szerintem a bevételeiről neki kell bevallást adni és befizetni az adót. A számlát viszont nem hajlandó javítani, számlából szerintem szja-t nem lehet levonni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
