44 találat a(z) szellemi termék cimkére
Szellemi termék vagy vagyoni értékű jog? Cikk
Néha gyakorlott szakember számára is nehézséget jelent annak eldöntése, hogy egy számítógépes program megvásárlása vagyoni értékű jog vagy szellemi termék lesz-e. Majd meg kell határozni, hogy elszámolható-e terv szerinti értékcsökkenés, és ha igen, akkor azt hány évre kell elosztani. Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Know how elszámolása Kérdés
Szellemi termékre aktiválás Kérdés
Külföldről érkező bevétel, támogatás adózása Kérdés
Kriptovaluták a magyar számvitelben és a társasági adózásban Cikk
A kriptovaluta digitális eszköz, mely a gazdasági életben jelen van, sokan használják, bányásszák, kereskednek vele, ennek ellenére a kriptovaluta-elszámolásra jelenleg még nincs semmilyen kötelező érvényű előírás hazánkban és az EU-ban sem. A vállalkozások azonban, amennyiben kriptovaluta kerül a birtokukba, nem hagyhatják figyelmen kívül ezeket a számviteli beszámolóikban.
Saját tőke rendezése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségüket. Kft. saját tőkéje nem éri el a jegyzett tőkét. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a tulajdonos egy szellemi termékét bocsássa a vállalkozás rendelkezésére? Van-e lehetőség esetleg pótbefizetésre szellemi termékkel, vagy a saját tőke valamilyen módon történő helyreállítására ilyen formában? Ez a szellemi termék egy szoftver. Köszönettel.
Szellemi termék értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakartő! Szeretném a segítségüket kérni. Könyvelő iroda munkatársa vagyok. Kisvállalkozások könyvelését végezzük. Az egyik bt. formában működő cégünk főtevékenysége a kutatás-fejlesztés. Ez a cég a saját fejlesztési eredményeit termékké fejleszti, majd értékesíti, és ebből szerzi a jövedelmét. Egy vállalkozás megvásárolná a bt. egyik szellemi termékét, amiért készpénzben fizetne. A kérdés az, hogy a know-how értékesítése milyen könyvelési eljárásokat igényel, hogy az minden tekintetben szabályszerű legyen? Megjegyzendő, hogy a know-how egy tetszőleges számban újraértékesíthető szellemi termék. Különösen fontos tudnunk, hogy az árazással kapcsolatosan van-e bármilyen kikötés, vagy azt a bt. vezetője tetszőlegesen szabhatja meg. Egyáltalán van-e bármilyen bizonylatolási kötelezettség azon túl, hogy a know-how értékesítéséből származó bevételt elkönyveljük? Várom szíves tájékoztatását!
Szerzői tulajdon értékesítése Kérdés
Magánszemély egy szoftvert hozott létre, melynek a teljes használati, tulajdon, szerzői jogát értékesíteni kívánja. Milyen adót és járulékot kell ilyen esetben megfizetni, ha kifizető vásárolja meg a jogokat?
Értékcsökkenés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. május 1-jén aktivál egy 150 ezer forint bekerülési értékű szellemi terméket. A gazdasági társaság 2 év alatt, 50-50 százalékos kulccsal kívánja leírni az eszközét. A kérdésem az lenne, hogy az értékcsökkenés megállapításánál alkalmazni kell-e a napi arányosítást?
Szellemi termék vagy igénybe vett szolgáltatás? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik vállalkozási szerződés tárgya a megrendelő fejlesztési stratégiájának elkészítése (helyzetelemzés, kohézióanalízis, forrástérkép). A szerződés 4. pontja kimondja, a szerződő felek tudomásul veszik, hogy a szerződés tárgyát képező termékekben szellemi alkotásnak minősülő, és így jogi oltalom alatt álló megoldás alkalmazható, illetve jöhet létre. Továbbá leszögezték, hogy a szerződés teljesítése során létrejött szerzői mű jogi jogosultja a vállalkozó. Kérdésem az, hogy a létrejött szerzői művet szellemi termékként kell-e könyvelni, vagy ez igénybe vett szolgáltatás? Köszönöm a válaszát.
Dalszerzés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni. Adott egy egyszemélyes kft., amely az ügyvezető személyes közreműködésével dalszerzéssel, kiadói tevékenységgel, művészeti tevékenységgel, médiareklámok készítésével foglalkozik. Saját szerzésű dalai és klipjei is vannak, amiket egyéb közreműködőkkel hoz létre, akik számlát adnak a művészeti tevékenységről, operatőri, egyéb tevékenységekről. Kérdésem, hogy az így létrejött "szellemi terméket" a szellemi termékek között kell-e nyilvántartásba vennünk a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben, és értékcsökkenést számolunk el a dalok, klipek után a tao szerinti 50 százalékos kulccsal? Vagy ha nem jó a gondolatmenetünk, hogyan történik a dalszerzés számviteli elszámolása? A kft előadói és kiadói jogdíjat is kap a dalok után, viszont a szerzői jogdíjat az ügyvezető kapja, mint magánszemély. Köszönöm válaszát.
Számvitel Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk partnereivel 3 oldalú együttműködési és fejlesztési megállapodást kötött informatikai megoldások fejlesztésére. Az IT fejlesztés véghezvitele során a felek együttműködnek, a fejlesztés eredményét egymás közt megosztják. A tényleges IT fejlesztést társaságunk végzi és felügyeli. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfizetik a létrejött eredmény vételárának rájuk vonatkozó részét, amely minden fél esetén a létrejött eredmény teljes vételárának 1/3-a. A felek rögzítették, hogy a fejlesztés eredménye a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVII. törvény 6. §-ában meghatározott együttesen létrehozott szerzői jogi műnek minősül és a felek között 1/3-1/3-1/3 arányú osztatlan közös tulajdonná válik. Számviteli szempontból helyesen értelmezzük-e, hogy társaságunk a teljes bekerülési érték 1/3 részét mutatja ki könyveiben a szellemi termék bekerülési értékeként? Helyesen tesszük-e azt, hogy a vételárat szoftver értékesítés jogcímen számlázzuk ki és egyéb bevételként könyveljük a tárgyévben, a befejezetlen állományból a kiszámlázott összeget egyéb ráfordításként számoljuk el?
Szellemi termék apportja Kérdés
Ajánlott-e, és ha igen, hogyan és mi a menete, ha jegyzett tőkét szeretnénk tanulmány mint immateriális javak apportálásával emelni? Milyen az erre megfelelő tanulmány? A tanulmány lehet a kft. tagjai által készített tanulmány is, amelynek forgalmi értekét a könyvvizsgáló határozza meg?
Szellemi termék hasznosítása plusz ingó eszköz bérbeadása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély a tulajdonában álló hajót rendszertelen időközönként bérbe adna egy vállalkozásnak. A bérbeadás adóvonzata a 15% szja plusz 22% eho egyéb jövedelemként, vagy kötelező egyéni vállalkozást létrehozni az üzletszerűség miatt? 2. A magánszemélynek van egy szellemi terméke is, amit egy vállalkozás hasznosítana díj fejében. Az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell itt alkalmazni (15%szja plusz 22% eho)? Köszönettel: Szentesi Péter
Szellemi termék vagy áru? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely egy szoftver terméket – mobil telefonos applikáció – fejlesztetett egy erre szakosodott szolgáltatóval. A kérdésben szereplő kft. a fejlesztett programmal kapcsolatban minden jogot megszerzett, vagyis szabadon felhasználhatja, fejlesztheti, értékesítheti stb. A szerződés alapján a kft.nél ez szoftver termék a szellemi termékek közé került besorolásra. Az aktiválása 2017.06.01-jével megtörtént. A kft. a szoftver terméket használatba vette, az alkalmazás során már árbevételt is elért. A kérdés arra irányul, hogy a kft. ezt a szoftver terméket értékesíti például 2017. december hóban, vagy akár 2018. év elején – tehát még éven belül –, akkor számvitelileg helyes-e a szellemi termék besorolás? Ha kevesebb mint 1 évig használja ezt a szellemi terméket, akkor nem inkább az áru a helyes számviteli besorolás? Vagy az átsorolás csak a tárgyi eszközökre vonatkozik? A másik kérdésem, hogy ha nem értékesíti a szellemi terméket, hanem használja, akkor az 50 százalékos Szt. szerinti értékcsökkenés – időarányosan – jogos lehet-e? A mai világban az okos telefonokra íródott applikációk valóban elavulnak 2 év alatt. Sőt folyamatos fejlesztést igényelnek, hogy használhatóak maradjanak. Ez azért fontos kérdés, mert a szóban forgó applikáció bekerülési értéke 8-10 millió forint. (A kft. a kiva szerint adózik) Válaszát előre is köszönöm.