44 találat a(z) szellemi termék cimkére
Bejelentett immateriális jószág Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy a bejelentett immateriális jószág taotörvény 7. §(22) bekezdésének figyelembevételénél szükséges-e, hogy az immateriális jószág érdekében felmerült közvetlen költséget k+f-ként számoljuk el a társaság könyveiben szellemi termékként történő aktiválásig? Vagyis a könyvelésben szerepeltethető-e beruházásként a költség aktiválásig vagy mindenképpen a kísérleti fejlesztés aktivált értékei közt kell-e szerepelnie? Illetve kötelező-e a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától k+f minősítést beszerezni, vagy az csak egy lehetőség a tevékenység ilyen irányú minősítéséhez? Illetve jól értelmezem, hogy amennyiben a szellemi terméket csak saját munkaerővel, illetve független alvállalkozókkal fejlesztjük, úgy a 22-es pont szerinti arányszám 1? Segítségét előre is köszönöm!
Saját előállítású szoftver Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. saját előállítású szoftvert készít, mely tárgyéven belül elkészül. Költségei kimutathatók, melyeket szabályzatai szerint állományba vesz. A szoftver előállítása cél is, használatba kívánják adni térítés ellenében másik kft.-nek. Év közben 5-ös számlaosztályban kerülnek kimutatásra a felmerült költségek, melyeket kimutatás alapján év vége felé (befejezéskor) az 58-as számlával szemben tervezünk állományba venni (szellemi termékek között). Helyes lenne-e ez a megoldás, vagy az éven belül elkészült szoftver értékét át kell-e vezetni mindenképpen a kisérleti fejlesztés aktivált értéke (és lekötött tartalékot is kell képezni) számlán? Valamint kapcsolódik-e áfa-elszámolás a bekerülési érték állományba vételéhez? Ha igen, akkor miként? Köszönöm!
Saját előállítású szellemi termék apportálása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy "A" Kft., amely 3 magánszemély tulajdonosból áll. A tulajdonosok az "A" Kft. tevékenységében személyesen közreműködnek, de bért nem vesznek fel (más társaságban megfizetik a kötelező járulékokat). Az "A" Kft. magánszemély tagjai létrehoznak egy szellemi terméket (cég logó, design). Bérköltség és más igénybe vett szolgáltatási költség nem merül fel. Ennek az arculati elemnek a piaci értéke 1000 e Ft körül van. Kérdések: - Hogyan kell ezt a terméket az "A" Kft. könyveiben szerepeltetni? T 1 Szellemi termék - K 58 Saját előállítású eszközök aktivált értéke az összeg a piaci érték? - Áfafizetési kötelezettség van? - Bármilyen más adófizetési kötelezettség van? Akár "A" Kft.-nek, akár a magánszemély tulajdonosoknak pl. szja, eho? Az "A" Kft. 49%-os tulajdonos egy másik "B" Kft-ben. Az általuk kifejlesztett szellemi terméket szeretnék apportként bevinni a "B" Kft.be. Kérdések: - "A" Kft-nél hogyan könyveljük ezt az eseményt? T 86 Egyéb ráfordítás - K 1 Szellemi termék (1 M Ft) majd cégbírósági bejegyzéskor T 1 üzletrész - K 96 Egyéb bevétel (1M Ft) Az arculati elemet a "B" Kft. áfa köteles tevékenységhez használja fel. Ilyenkor az ÁFA tv. 17§ (1) bekezdése alapján áfa mentes az apport? Vagy fel kell számítani az áfa-t az 1 M Ft után? Van-e más adófizetési kötelezettség? Kérem, hogy a jogszabályi hivatkozáson túl egyértelmű igen / nem válaszokat is adjanak a kérdésre. Köszönettel:
Támogatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szellemi termék beszerzésére kapott vissza nem térítendő támogatást 2015. évben egyéb vagy rendkívüli bevételek közé kellett könyvelni? Válaszát előre is köszönöm!
Dilemmák az ekhóról: a kisebb eho miatt van, amikor kevésbé éri meg Cikk
Az egészségügyi hozzájárulás (eho) mértékének csökkentése miatt nem biztos, hogy minden esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) a legkedvezőbb adózási forma azoknál a tevékenységeknél, amelyeknél azt egyáltalán választani lehet.
Kevesebb adókedvezmény, szűkült a jogdíj fogalma Cikk
Jelentősen csökkentek a jogdíjakhoz kapcsolódó kedvezmények 2016 júliusától. Szűkült a jogdíj fogalma, vagyis ezután csak a szabadalmakból, különféle oltalmakból és szoftverek szerzői jogából, valamint a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény minősül jogdíjnak.
Ne dőljön be, ne fizessen! Cikk
Az elmúlt időszakban elterjedt gyakorlat szerint főleg külföldi cégek kéretlen díjfizetési felszólításokat küldenek közvetlenül védjegyjogosultaknak, olyan látszatot keltve, mintha hivatalos számláról lenne szó. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is igen részletesen foglalkozik a gyakorlattal, mely több százezer forintos kárt is okozhat a gyanútlan áldozatok számára.
Szellemi szabadfoglalkozás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szellemi szabadfoglalkozásúként nyilatkozó adószámos magánszemély restaurálási munkáról adott számlát. Kérdésünk, hogy ez a tevékenység belesorolható-e a szellemi termék kategóriába? Megbízási díjként kell kezelni, vagy mint szellemi terméket felhasználói jogviszonyként? Amikor valaki szellemi szabadfoglalkozásúként nyilatkozik, akkor kell-e vizsgálunk, hogy milyen tevékenységet végez? Például egy szoftverfejlesztőnél egyértelmű, de egyébként van-e valami útmutatás arra vonatkozóan, hogy mely tevékenységek sorolhatók ebbe a körbe? Válaszát előre is köszönjük.
Szellemi termék kft.-be való bevitele Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a tagok létrehoztak egy szofvert, amely használatát most szeretnék a piacra bevezetni. Eddig a szoftver ingyen volt használható az interneten, most díj ellenében fogják a használatát engedélyezni. A szoftvert milyen módon és könyveléssel tudnák a cégbe betenni? A létrehozásra csak munkaóra-ráfordítás volt, egyéb anyag- és szolgáltatási költség nem volt. A tagok jelenleg nem főállásban vannak a kft.-ben, ezért bérköltség itt nem volt elszámolva. A piaci érték jelenleg több millió forint. Az 1-es számlaosztályba, hogy felkerüljön, mivel szemben kellene, hogy álljon?Tőketartalékkal? Jegyzett tőkét emeljenek? Saját termelésű készlettel? Adókímélő megoldást szeretnénk választani. Várom válaszukat.
Eho fizetése Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm a válaszát "Szellemi alkotásból származó jövedelem" című kérdésemre, de ha jól értelmezem, ha van munkaviszonya és jövedelme a magánszemélynek (40 órás munkaviszonya van), akkor nem kell ehót fizetnie a külföldi jövedelem után, csak a 16 százalék szja-t? Ebben az esetben a jövedelem 90 százaléka az alap és nem a 78 százaléka? Tehát az szja-bevallás 7. sorában beírom a bevétele 90 százalékát, befizeti a 16 százalék szja-t, és más teendője nincsen? Előre is köszönöm a válaszát.
Weboldal kifejlesztése-értékesítése saját vállalkozásnak Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérdésem a következő: egy gépek nagykereskedelmével foglalkozó kft. egyik tagja mint magánszemély kifejlesztett a cég számára egy weboldalt. A cég megveheti-e ezt a weboldalt a magánszemély tagjától, mint szellemi terméket, kell-e ehhez szerzői jogvédelem? Továbbá, ha jól tudom, önálló tevékenység jövedelmeként adózik utána a magánszemély 16 százalék szja, melyet a cégnek kell levonnia, és 27 százalék eho, mely a céget terhelő költség? Előre is köszönöm
Külföldön eladott szellemi termék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy olyan magánszemélyről kérdeznék, aki írt egy könyvet. Az írói-költői tevékenységre semmilyen vállalkozása nincs, nem adószámos magánszemély, munkahelye nincs, csak a könyvírással foglalkozik. Külföldön szeretné lefordíttatni a könyvét, és ebből külföldi ügynökségeken keresztül – elektronikus és könyv formában külföldön megjelenő minden darab könyv után – a Magyarországon meglévő bankszámlájára kap bizonyos százaléknyi jutalékot. Milyen járulék- és adófizetési kötelezettségei vannak Magyarországon, esetleg külföldön? Köszönettel: Nick
Arculattervezés Kérdés
Tisztelt Cím! Kérdésem az lenne, hogy egyéni vállalkozó esetében, aki webalapot, valamint arculattervezést készíttet (jogilag nincs levédetve), hogyan kell elszámolni ezen kiadásokat? Értékük meghaladja a nettó 100 ezer forintot. A vagyoni értékű jogok vagy szellemi termékek között kell nyilvántartani, vagy egyéb igénybevett szolgáltatás? Ha vagyoni értékű jog, vagy szellemi termék, mi a leírási kulcs? Ahhoz, hogy szellemi termék vagy vagyoni értékű jog legyen, le kell védetni valahol, hogy például az az arculat csak az övé lehessen? Hogyan tudom eldönteni, hogy a weblap tulajdonjogát, vagy használati jogát szerezte meg, hiszen általában magát a domain nevet csak bérlik hosszútávra?
Szellemi termék apport Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. tagjai kifejlesztettek egy szoftvert. A fejlesztés nem a társaság fejlesztése, hanem a magánszemélyeké. A szoftvert, mint szellemi terméket apportálnák a kft.-be. Ezzel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: - Ezzel a tőkeemelési módszerrel eleget tehetünk a 3 millió forintra történő kötelező tőkeemelési kötelezettségnek? (Jelenleg a jegyzett tőke 500 ezer forint.) - Az apport értékét hogyan lehet meghatározni, és ki határozza azt meg? - Milyen adó- és járulékvonzata van az apportnak a magánszemély szempontjából? - Van-e a szellemi termékekhez kapcsolódó adókedvezmény?