147 találat a(z) számviteli törvény cimkére
IFRS: kinek lesz kötelező alkalmazni, ki választhatja, és ki nem?
Cikk
Az IFRS rendszere a világon széles körben alkalmazott számviteli szabályozási rendszer, amely jellemzően pénzügyi szemléletű, és főleg a befektetők számára lényeges információkat szolgáltat. Cikkünkben részletezzük, kiknek lesz kötelező alkalmazni az IFRS-t, kik választhatják, illetve kik nem választhatják azt egyedi beszámolóiknál.
Végelszámolás: így kell felosztani a vagyont a tulajdonosok között
Cikk
Végelszámolás alatt álló cégnél mi a teendő a beszámoló zárása előtt? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértő, mérlegképes könyvelő válaszolt.
Nagyító alatt a számviteli törvény változásai, táblázattal!
Cikk
Jelentős változásokat hoznak a magyar számviteli szabályozásban a 2016. január 1-jén hatályba lépő , módosított rendelkezések. A változások célja a 2013/34/EU irányelv átültetése, így számos, az IFRS-ben (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) már alkalmazott szabállyal találkozunk a magyar számvitelben is. A Mazars, nemzetközi könyvvizsgáló társaság részletesen vázolja a változásokat, amelyeket jelen cikkünkben ismertetünk.
Megjelent a júniusi VálaszAdó
Cikk
Nem sok idejük lesz a könyvelőknek, könyvvizsgálóknak, adózási szakembereknek, hogy a bevallási hajrá után pihenjenek; máris itt a nyakukon az újabb jogszabály-módosítás.
Értékcsökkenés: erre is figyeljen a társaságiadó-bevallás kitöltésekor!
Cikk
A számviteli értékcsökkenés növeli, míg a társasági adótörvény szerint számított amortizáció csökkenti a társaságiadó-alapot. Ez egyszerű. Papíron. A gyakorlat azonban általában bonyolultabb. A jó hír az, hogy az adótörvény is lehetőséget ad arra – korlátok között persze –, hogy az adóalapot a cég érdekeinek megfelelően formáljuk.
Könyvelők figyelem: így módosul a számviteli törvény
Cikk
A jövőben a vállalkozások többsége egyszerűsített éves beszámolót készíthet, kevesebb társaság lesz kötelezett konszolidált beszámolóra, változik az osztalék elszámolása – egyebek közt ezt tartalmazza a számviteli törvény tervezett módosítása.
Kivás könyvvezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésfeltevésem abból az ellentmondásból merítkezik, hogy a számviteli törvény 2/A paragrafus (1) bekezdése szerint a kivás bt. nem alanya ezen törvénynek..., a kivatörvény 15. paragrafusa szerint pedig a kivaalany a számviteli törvény hatálya alá tartozik...?! Önök szerint melyik törvény a mérvadó? Válaszukat köszönjük.
Fantomköltségek a cégben: könyvelni vagy nem könyvelni?
Cikk
Egészen biztos, hogy minden könyvelő találkozott már olyan számlával, amelyen vevőként ugyan a cég neve állt, de a vásárolt terméknek, szolgáltatásnak halovány köze sem volt a vállalkozás tevékenységéhez. Ez nem csak adózási, de számviteli problémát is felvet.
Behajtási költségátalány
Kérdés
A behajtási költségátalányt (40 eurót) a kötelezett a tárgyévi könyvelésében elszámolja ráfordításra és kötelezettségre. A jogosult nyilatkozatával ezt a követelését elengedi. Ha az elengedő nyilatkozat dátuma a tárgyév december 31-ei, vagy azt megelőző, akkor a kötelezettnél a ráfordítás és az elengedett kötelezettség miatti bevétel azonos üzleti évben jelentkezik. Mi a helyzet akkor, ha az elegendő nyilatkozat dátuma a tárgyévet követő évi? Lehetséges, hogy a ráfordítást és a bevételt ekkor nem ugyanabban az évben kell elszámolni? A számviteli törvény melyik paragrafusa lehet az irányadó utóbbi esetben?
Behajthatatlan vagy elengedett követelés és a társasági adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cél az lenne, hogy kivezessük a könyvelésből azokat a vevőköveteléseket, amelyek nem fognak befolyni, de úgy, hogy ha lehet, ne kelljen még az adóalapot is megnövelni. A cégnek, amelyet könyvelek, 2014.10, hótól van néhány vevőkövetelése, amely 2010-ben keletkezett, azóta se fizették meg. Nem számoltak el értékvesztést az évek során. A ügyvezető információja alapján ezek a pénzek nem fognak befolyni. Van, amelyik már, ha megnézem a cégjegyzékben, akkor felszámolás keretében megszűntként jelenik meg. Ezen belül van, ahol a felszámolótól jött levél a behajthatatlanságról, ez megfelel a számviteli törvény 3. § 4. bekezdés 10. pontjának, tehát behajthatatlan követelés, nem kell növelni az adóalapot. Van olyan cég ellenben, amely megszűnt felszámolással, de vagy nem jött papír a felszámolótól, vagy nem találja az ügyvezető, tehát nincs papír a felszámolótól. Csak a cégjegyzékből lehúzott cégkivonat. Ezek a követelések minek minősülnek? A számviteli törvény szerinti fogalom felsorolásaiba nem fér bele. Akkor elengedettnek minősül? Kell-e növelni az adóalapot, ha nem kapcsolt félnek adom, de nem rendelkezem igazolással tőle, hogy enélkül is pozitív a beszámolója, hiszen megszűnt a cég felszámolással. Egy cikk szerint ezt is nézni kell (Tao. tv. 3. sz. melléklet 13. ponja)? Most számolnánk el 2014-ben. Hogyan kell? Köszönöm: Vné Andrea
Adóellenőrök jártak a boltban: hol a helye a pénztárgépnaplónak?
Cikk
Ugyanabban az épületben, ugyanaz a vállalkozás két boltot üzemeltet. Hogyan kell tárolni a pénztárgépnaplót, és milyen szabályokat kell betartani a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásával kapcsolatban? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla, adószakértő, könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Amortizáció: muszáj elszámolni, vagy ez csak lehetőség? Itt a válasz
Cikk
A gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozások veszteséget, vagy kevés nyereséget termelnek, gyakran már az üzemi eredményük is negatív. Felmerül a kérdés: muszáj-e az értékcsökkenést elszámolniuk például a könyv szerinti értékkel bíró, de nem használt eszközeik után? Sok esetben ugyanis létfontosságú lenne számukra a pozitív számviteli eredmény, például a folyószámlahitelük meghosszabbításához.
Pénzkövetelés fogalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az illetéktörvény belföldi ingatlannal rendelkező társaság fogalma 2014-től megváltozott. A fogalom szerint "olyan gazdálkodó szervezet, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) ..." Megkérdeztük a NAV-tól, hogy mit kell pénzkövetelés alatt érteni e tekintetben. Írásos válasz: "a számviteli törvényben foglalt követelés (számviteli törvény 29. § valamint a 3. § (9) bekezdés), ezen belül pénzkövetelés fogalmának meghatározását kell alapul venni és alkalmazni. Mi nem találtunk a számviteli törvényben pénzkövetelés fogalmat. Az lenne a kérdésünk, hogy ezek tükrében, Önök szerint a gyakorlatban, a mérlegben kimutatott eszközök, ezen belül a mérlegkövetelések sorából milyen tételeket (vevők, adott kölcsönök?) kell kivennünk, mint pénzkövetelés, hogy a 75 százalékos arányt meg tudjuk határozni? Segítségüket köszönöm.
Így spórolhat adót a selejtezéssel: semmit nem lehet csak lazán kidobni!
Cikk
Az idei évből még több mint egy teljes negyedév van hátra, de nem árt már most készülni az év számviteli zárására, és picit előre dolgozni. Érdemes körülnézni a raktárban és feltérképezni a felesleges eszközöket, eladhatatlan árut. Az alábbiakban ez utóbbival kapcsolatban adunk tippeket.
Állattenyésztési számvitellel bajlódik? Válaszok fogós kérdésekre
Cikk
Az állattenyésztési ágazat könyvviteli elszámolása összetett, speciális feladat – számos esetben a számviteli ismereteken túl egyéb szakmai (például agrármérnöki) ismeretek is szükségesek. Az állatállomány változásának könyvelésével kapcsolatos olvasói kérdésre Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
