2541 találat a(z) számla cimkére
Beolvadás utáni számla áfatartalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadásával foglalkozó kft .beolvad ugyanilyen tevékenységet folytató másik kft.-be. A beolvadó cég adókötelessé tételt választott, így áfásan számlázta a bérleti díjakat. A jogutód az áfatörvény általános szabályai szerinti áfakörbe tartozó volt, és az áfatörvény 86. § (1) l) pontja értelmében áfamentesen számlázta a bérleti díjakat. A beolvadás után a jogutód áfa szerinti besorolása nem változott. (Maradt az általános szabály szerint, bérbeadásnál mentességet élvező.) Ebben az esetben a beolvadás után hogyan történik a számlázás? Vannak eredetileg és jogutódként is a bérbeadó céghez tartozó bérbe adott ingatlanok. Előzőek az áfamentes, utóbbi, jogutódlással szerzettek az áfás bérbeadáshoz tartoztak. Befolyásolja-e a kiállított számlák áfa tartalmát, hogy a beolvadó cég korábban áfásan számlázott? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: SG
Így lát bele a NAV a tranzakciókba
Cikk
Az online számlázás tesztüzeme sikeresen zajlik, a számlázó programok adóhivatalhoz történő bekötésével évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára – közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel.
Feles bérlet, terményértékesítés bizonylata, áfatartalom
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az értékesítés formájával és az áfával kapcsolatos lenne. A feles bérleti szerződés értelmében annak díját – megállapodás alapján – terményben egyenlíti ki a bérlő. A bérbeadó a terményt cégünk felé értékesíti. Mivel őstermelői tevékenységet nem végzett ezzel a terménnyel kapcsolatosan, őstermelőként ezt nem értékesítheti felénk, kompenzációs felárra ezzel kapcsolatosan nem jogosult (tudomásom szerint). Kérdésem, hogy akkor hogyan értékesítheti a terményt? Felvásárlási jegyet így nem állíthatok ki, akkor csak egy szerződés alapján történjék a vásárlás, és így nem kell kiállítani más dokumentumot, vagy mégis ki kell állítani bizonylatot, de milyet? Az elszámolásban a magánszemély 8-as adószámával értékesít? Mivel kukoricáról van szó, ami fordított áfás, van-e itt valamelyik félnek áfafizetési kötelezettsége? Nekem mint cégnek van-e jelentési kötelezettségem a 1708-as bevalláson? Köszönöm válaszát.
Őstermelő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdéseim a következők lennének: – Őstermelőnek, ha nem áfaalany, akkor is ki kell váltania az adószámot? – Ha igen, akkor ezt milyen nyomtatványon teheti meg? – Őstermelő vállalkozásnak értékesíthet vagy csak magánszemélyeknek? Milyen bizonylatot állithat ki, ha nem magánszemélynek értékesít? Számlát vagy felvásárlási jegyet? Nyugta magánszemélynek? Köszönöm!
Elvesztett számlatömb
Kérdés
Adószámos magánszemély (aki a bérbeadásról számlát állít ki) elvesztette a számlatömbjét. Milyen kötelezettsége van, hova kell ezt bejelenteni? Elég, ha jegyzőkönyvet készít, és esetleg a másolatokat beszerzi a bérlőtől?
Sokat költünk számla nélkül privát orvosra
Cikk
Egy felmérés szerint évente 54 milliárd forintról nem kap számlát a lakosság a magánegészségügyi ellátása után Budapest és Pest megyében, ez az összeg a becslések szerint országosan meghaladhatja a 100 milliárd forintot is.
Folyamatos teljesítés
Kérdés
Az alábbi kérdésem merült fel. A általam könyvelt távközlési cég folyamatos teljesítés szerint számláz. A példa alapján levezetném a kérdésem okát: A számla sorszáma: 2017/00136. A teljesítés kelte: 2017. 05. 24. Kelte: 2017. 05. 03. Fizetési határidő: 2017. 05. 24. Viszont a soron következő számla sorszáma: 2017/00137. A teljesítés ideje: 2017. 05. 16. Számla kelte: 2017. 05. 08. Fizetési határidő: 2017. 05. 16. A számla sorszáma és a teljesítés ideje nem követi soron egymást, hanem teljesítésben visszamegy. Lehetséges ez folyamatos teljesítésnél? Válaszukat előre is megköszönve!
Internetjuttatás lehetőségei dolgozóknak
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Cikk: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Internethozzaferes_szamitogepjuttatas_a_dol_SIZ7S7 Úgy látjuk, a jogszabály alapján két lehetőség van internet-hozzáférés juttatására: 1. Adómentesen – munkavégzéshez szükséges: ha a munkaszerződés, munkaköri leírás alapján a munkavégzésből adódóan a munkahelyen kívül is szükséges az internetkapcsolat. Bizonylatolás: munkáltató nevére szóló számla alapján+kifizetési bizonylat+belső bizonylat. Ha belső szabályzatban rögzítem az otthoni munkavégzés lehetőségét, akkor az elegendő? Mindenképpen a munkáltató nevére szóló számla szükséges az elszámoláshoz? 2. Egyes meghatározott juttatás: Minden munkavállalónak azonos feltétellel (vagy bizonyos kör), vagy cafeteria keretében belső szabályzatba foglaltan. Adóteher: 1,18*(15+22%) Milyen bizonylatolás szükséges ebben az esetben? Adhatok havi 3000-4000 forint juttatást oly módon, hogy arról csupán belső szabályzatban nyilatkozunk és nem kérünk sem cégnévre, sem a dolgozó nevére szóló számlát? A cikkben azt írják, hogy a cégek számára a legegyszerűbb az lenne, ha költségtérítés fizetésével segítenénk a dolgozók internethasználatát. Ez melyik kategóriába tartozik? Ilyen esetben kell a cég nevére szóló számla? A jelenlegi gyakorlat nálunk a következő: A munkavállalóknak lehetőségük van bizonyos összeösszeghatárig internetköltséget elszámolni otthoni munkavégzés miatt dolgozó nevére szóló számlával, melyet adóztatunk:1,18*(15+22%). Jó ez a gyakorlat? Köszönjük a választ!
Kéményseprés számla pontosítás
Kérdés
A délelőtt feltett kérdésemet pontosítanám. A vállakozás ebben az esetben gazdasâgi társaság, kft.
Online pénztárgép: ezek a legfontosabb teendők
Cikk
Tájékoztatót közölt honlapján a NAV az online pénztárgépekkel kapcsolatos legfontosabb teendőkről.
Áfa alanyi mentes értékhatár túllépése
Kérdés
Katás nyugdíjas egyéni vállalkozó szezonális tevékenységet végez és ezért évente 3-6 hónapot szünetelteti a vállalkozását. Abban az esetben, ha az éves bevétele 6,5 millió forint, és 5 hónapot szünetelteti a vállalkozását, akkor a kata fizetési kötelezettsége 7 hó x 25 ezer forint. Kérdés: hogyan alakul az áfa alanyi mentessége? Kell-e arányosítani a 8 millió forint felső értékhatárt 7 hónapra, vagyis 8 000 000/12x7=4 666 667 forint, vagy ez az arányosítási kötelezettség csak az év közben kezdő vállalkozóra vonatkozik alanyi mentesség választása esetén? Így a példabeli esetben átlépte az alanyi mentesség időarányos értékhatárát és elvesztette az alanyi mentességét és a 4 666 667 forintot elérő számlától áfásan kell-e számláznia? Ha ezt elmulasztotta, akkor mi a teendő? Önrevízióval helyesbíthető?
Láncügylet számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ukrán cég terméket ad el egy magyar cégnek, amely továbbszámlázza a terméket Hollandiába. A holland cég vámoltat és az áru is közvetlenül a holland céghez érkezik be. A fuvart az ukrán cég szervezi. Kérdésem: hogyan kell a magyar cégnek számláznia és hogyan szerepelteti ezt az áfabevallásában?
Őstermelőként számláz csed mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném segítségét, hogy 40 órás munkaviszonnyal rendelkező őstermelő ha a munkaviszonyából csedben részesül, akkor számlázhat-e őstermelőként úgy, hogy ne veszítse el a csed jogosultságát? Nem biztosított őstermelőként a 36 órát elérő munkaviszonya miatt, így úgy értelmezem, hogy ez nem minősül keresőtevékenységnek attól, hogy számlázik csed alatt, de azért várnék egy megerősítést. Köszönöm
Alvállalkozói díjak elismerése
Kérdés
Kérdező társaság alvállalkozók igénybevételével végez építési, mérnöki, kivitelezési szolgáltatásokat, munkákat. Kérdező társaságnál bevett gyakorlat, hogy nem fogadja el addig az alvállalkozói teljesítésekről szóló beérkező számlákat, amíg a megrendelőnek a munkát nem számlázta, nem zárta le a teljesítést. Azzal az indokkal, hogy az esetleges hibákat, hiányosságokat nem tudja az alvállalkozóval érvényesíttetni. Kérdésünk, van-e a fenti helyzetre jogszabályi háttér, mi a gyakorlat? Segítségüket előre is köszönjük, M.Consulting Bt.
Online pénztárgép – nyugtatömb
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Online pénztárgép használatára kötelezett adózónak rendelkeznie kell-e nyugtatömbbel, ha számlatömbbel rendelkezik, és a pénztárgép meghibásodása esetén számlát állít ki a bevételekről? Melyik jogszabályhely írja elő, hogy nyugtatömbbel kell rendelkeznie ilyen esetekben? Illetve létezik-e kizárás, hogy ezen esetekben számla nem állítható ki. Köszönöm szépen a tanácsát előre is.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
