2768 találat a(z) számlázás cimkére
Július utáni számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég heti rendszerességgel megrendezésre kerülő üzleti találkozóit a partnerekkel előre történt írásos megállapodás alapján negyedéves szinten, a negyedév első hónapjában teljes összegben kiszámlázza. Eddig a teljesítés időpontja a banki teljesítés időpontjával egyezett meg. Az új törvény szerint ez előlegnek minősül, és ezért előlegszámlát kell kiállítani, majd a negyedév végén nullás végszámlát, (mint jeleztem, fix összegről van szó, tehát utólag nincs elszámolás, vagy összeg módosítás)? Azt olvastam, hogy a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad, hogy a nullás végszámla helyett az előleg kivezetésre kerüljön. Ezt a mondatot hogyan kell értelmezni? Ha igen, akkor rá kell-e írni valamilyen paragrafus hivatkozást, vagy más tájékoztatást a számlára? Azt semmiképpen nem tartanám normális dolognak, ha kétszer kellene ugyanarról az eseményről kiállítani számlát, könyvelni is kétszer kellene előleg és árbevétel tételeket (sok apró tételről van szó), de tudom, hogy a számviteli törvényeket nem az én felfogásomnak megfelelően állapítják meg. Nagyon megköszönném, ha válaszukban a paragrafusra hivatkozáson kívül magyarázattal is szolgálnának, ugyanis lehet, hogy én félreértek valamit, és az egyszerűből is bonyolultat csinálok. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
Július utáni számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég heti rendszerességgel megrendezésre kerülő üzleti találkozóit a partnerekkel megállapodás alapján negyedéves szinten előre kiszámlázza. A számla mindig az előlegbekérő alapján beérkezett banki teljesítés után készül el. Kérdésem az, hogy lehet-e ebben az esetben előlegszámla helyett végszámlát kiállítani, mivel azt olvastam, hogy a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad, hogy a nullás végszámla helyett az előleg kivezetésre kerüljön. Ezt a mondatot hogyan kell értelmezni? Ha igen, akkor rá kell-e írni valamilyen paragrafusra hivatkozást, vagy más tájékoztatást a számlára? Azt semmiképpen nem tartanám normális dolognak, ha kétszer kellene ugyanarról az eseményről kiállítani számlát (sok apró tételről van szó), de tudom, hogy a számviteli törvényeket nem az én felfogásomnak megfelelően állapítják meg. Nagyon megköszönném, ha válaszukban a paragrafusra hivatkozáson kívül magyarázattal is szolgálnának, ugyanis lehet, hogy én félreértek valamit, és az egyszerűből is bonyolultat csinálok. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
Lakás, termőföld bérbeadása: mikor kell adószám, hogyan kell számlázni?
Cikk
Amennyiben magánszemély termőföldet ad bérbe, azaz haszonbérleti díj címén tesz szert jövedelemre, akkor az – bizonyos feltételek mellett – adómentes, míg ha a lakását, nyaralóját hasznosítja ily módon, úgy számolnia kell az adó- és adott esetben egészségügyi hozzájárulás fizetésével is. Vajon a számla kiállítása során is ügyelni kell a részletekre, azaz mit írjunk a számlára? Esetleg adható másféle bizonylat is?
Áfa EU-s országban történő építési tervezés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott „A” Kft., mely Luxemburgban található, ingatlan vonatkozásában végez építési hatósági engedély köteles tervezési tevékenységet, alvállalkozóként egy luxemburgi illetőségű cégnek. 1. kérdés: Jól sejtjük, hogy a számlázást az EU-s áfa szabályai szerint kell végezni, tehát nem kerül számlára áfa, és EU-s értékesítésnek számoljuk el? „A” Kft. alvállalkozója „B” Kft., mindkettő magyarországi illetőségű áfaalany. „B” Kft a fent említett luxembourgi projektbe dolgozik be „A” Kft-nek. 2. kérdés: Jól sejtjük, hogy a „B” Kft. számlázását az áfatörvény 142. §-a alapján az építési hatósági engedély köteles tevékenységekre vonatkozó fordított áfa szabályai alapján kell elszámolni? Köszönettel: Nagy Erika
Evás bt. számlázás bírósági per után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több éve húzódó bírósági per végén megszületett a határozat, melyben az alperes egyéni vállalkozót az elmaradt 90 000 forint szolgáltatási díj, továbbá a felmerült ügyvédi költség és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Ennek összege 161 280 forint. Erre az alperes részletfizetést kért, melyet 3 hónap alatt fizet ki. Kérdésem az lenne, hogy a havonta megfizetett teljes összegről kell-e számlát kiállítanom, vagy csak a tőkerész után arányosan? Evás bevételnek minősül a teljes összeg, ami után meg kell fizetni az evát? Köszönöm.
Nyaralótulajdonosok, figyelem! Így lehet szálláshelyet kiadni
Cikk
Beindult a nyári “nagyüzem” a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatóknál is, ennek ürügyén ismertetjük a bejelentési kötelezettségre, valamint a számlázásra vonatkozó szabályokat.
Áruértékesítés Angliából
Kérdés
Tisztelt Szakértők, A kérdésem az lenne, hogy megvalósul-e a közösségen belüli értékesítés egy angol cég részéről magyarországi irányba, amennyiben az angol cég "harmadik országból" importál elektronikai termékeket, azokat Németországban lépteti be az EU területére, ott vámoltatja az árut, majd onnan közvetlenül Magyarországra szállítja egy logisztikai központba, ahol egy megbízott magyar cég átcsomagolja és feladja a címzett nevére, akik jellemzően magyar cégek, áfaalanyok. Illetve kisebb részben tovább megy az áru a környező országokba is? Fontos, hogy a végső értékesítésig az áru az angol cég tulajdonában marad, ő állítja ki a számlát a magyar megrendelőjének. Erre az utolsó jogviszonyra irányul a kérdésem. Köszönettel, Baldauf Pál
Bérbeadás számlázása
Kérdés
A magyar kft. bérbe adja a román vállalkozásnak a teherautóját. Jól gondolom, hogy az áfatörvény 37. § (1) alapján nettó módon kell feltüntetni a bérleti díjat a számlán? Valamint a közösségi adószámokat is?
Harmadik országból áru tévesen rossz cégnek vámolva
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy osztrák cég, amely harmadik országból rendelt árut magyarországi bérelt raktárába. A számla az áruról nem a cég nevére érkezett, hanem annak a cégnek a nevére, amelytől bérli a raktárt. A vám és az áfa is a magyarországi céget érinti. Meg lehet ezt úgy oldani, hogy a magyarországi cég kiszámlázza ezt a bérlőjének? Előre is köszönöm a válaszát.
Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a továbbszámlázandó közüzemi díj egyik eleme a szolgáltató számlájában szereplő "pénzeszközök AHK" tétel ,vagyis áfa hatályán kívül, akkor ez az elem számlázható tovább ugyanígy, vagy erre is rá kell számolni az áfát, amennyiben a fő tevékenység áfaköteles ingatlan-bérbeadás?
ÖBV és a napelem
Kérdés
Az alábbi problémám van: önálló bírósági végrehajtó (ÖBV) napelemet telepített az iroda tetejére, tetemes mennyiséget, most elszámolás jött, és többet termelt, mint amennyit fogyasztott. Le kellene számláznia, viszont ő nem klasszikus egyéni vállalkozó, és semmi más tevékenysége nem lehet. Tevékenységi körébe kellene felvenni, de mit, és lehet-e egyáltalán? Köszönöm a segitséget.
Karamból utáni roncs értékesítésének áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Cím! Cégünk nyílt végű lízinggel, havi bérleti díjat fizet, az áfát visszaigényeljük a havi bérleti díj után, mivel 100 százalékosan a vállalkozás érdekében használjuk az autót, útnyilvántartás vezetve, cégautó adó befizetve. Sajnálatosan egy baleset következtében (mi voltunk a vétlenek) az autó totálkáros lett. A lízingcégnek a biztosító kifizeti a kárt, a lízingcég elkészítette az elszámolást, és átutalt részünkre 1 600e forintot, mondván, nekünk ennyi visszajár (a befizetett előleg, a havi díjak és a biztosító végfizetése után). Küldött egy számlát cégünk nevére, mint vevő, amin áfásan maradványérték szerepel 3 500e forint (ami anno a bérleti szerződésben szerepelt, ha letelik a 4 év, akkor ennyiért megvehetjük. A roncs nálunk van, amit egy cég meg akar vásárolni, és áfás számlát szeretne. A kérdésem, hogy mi állíthatunk ki áfás számlát a roncsról? Elvileg a miénk lett az autó, és elküldték a törzskönyvet.... is. Nem látom tisztán, és szeretném a segítségüket kérni, hogy helyesen tudjak eljárni az ügyben. Előre is köszönöm. Tisztelettel: Czotter Kati
Közvetített szolgáltatás számlázása
Kérdés
A közvetített szolgáltatás számlázási követelményeivel kapcsolatos kérdésünk: cégünk szociális szolgáltatással, ezen belül házi betegápolással foglalkozik, azonban kizárólag külföldi megbízókat (betegeket) lát el. Ehhez alvállalkozók szolgálatait vesszük igénybe. A beteg felé kiállított számlánkban nehezen tudnánk nevesíteni az alvállalkozó által végzett munka arányát, hiszen a betegápolás nem hasonlítható a "vakolás, szigetelés, gipszkartonozás stb." kategóriához. A betegápolás az betegápolás. Ezen túlmenően, nem tartozik az ügyfelünkre, hogy a számla teljes összege vagy annak mekkora része képezi az alvállalkozó munkájának értékét, hiszen ezzel "kiadnánk" az árrésünket. Nem hinném, hogy ezt bármely vállalkozó készséggel megteszi. Kérdésünk: esetünkben sem elegendő csupán a közvetített szolgáltatás tényét feltüntetni, illetve miért kell feltüntetni egyáltalán, ha egyszer a megbízónk egyetértett az alvállalkozók közbeiktatásával?
Tárgyi adómentes szolgáltatás EU-n belül
Kérdés
Egyéni vállalkozó, adószáma: 1-es, tehát áfamentes. Tárgyi adómentes tevékenységet végez. Ha számláz unión belül egy uniós cégnek (azaz ottani adóalanynak), akinek van EU-s adószáma, akkor hogyan kell eljárnia: – simán mentes számlát kell kiállítania, ahogy belföldön eddig is tette, mert az általa végzett szolgáltatás tárgyi mentes tevékenység? – közösségi adószámot kell kiváltania, mentesen kell számláznia és összesítő nyilatkozatot kell beadnia? – esetleg egy harmadik megoldás? Válaszukat előre is köszönöm.
Alvállalkozókkal dolgoztat? Így csökkentheti az elvárt jövedelmét
Cikk
Sarkalatos kérdés az elvárt jövedelem számítása során, hogy az alvállalkozó teljesítése közvetített szolgáltatásnak minősül-e vagy sem. Alvállalkozók igénybevétele jellemzően az építőipari vállalkozásoknál fordul elő, és – nem véletlenül – őket is ellenőrzik e téren a leggyakrabban.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
