2768 találat a(z) számlázás cimkére
Számla késedelmes fizetésekor alkalmazott költségátalány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Ptk. módosítása tartalmazza a 40 euró behajtási költség felszámításának lehetőségét. Részletes szabályok ezzel kapcsolatban nem jelentek meg. Van-e nyilvántartási kötelezettség? Milyen összeghatárnál kell/lehet alkalmazni? Kell-e róla számlát kibocsátani, és milyen áfával? Ha a behajtási költség nem hajtható be, mi a teendő? Köszönettel.
Bizományosi díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk belépőjegyek értékesítésével foglalkozik. Az egyik üzlelti partnerünkkel az elszámolással kapcsolatban nem értünk egyet, és ezzel kapcsolatban szeretnék Önöktől állásfoglalást kérni. A kettőnk között létrejött megállapodás szerint a mi cégünk (mint bizományos) az ő cégük által szervezett rendezvényre értékesít belépőjegyeket. Cégünk saját, tehát nem a megbízó nevében jár el a belépőjegyek értékesítése során. Az eladott jegyek értéke után százalékban meghatározott bizományosi díjat kapunk. A rendezvény, amelyről szó van, az áfatörvény szerint 18 százalékos adózás alá esik. Véleményünk szerint a helyes elszámolás az, ha a megbízó (tehát a rendezvény szervezője) állít ki felénk a bizományosi díjjal csökkentett számlát, amely számlán a bizományosi díj szintén 18 százalékos áfakulcs alá tartozik. A szervező véleménye szerint pedig az a helyes elszámolás, ha ők kiszámlázzák felénk az eladott jegyek teljes értékét, mi pedig visszaszámlázzuk nekik 27 százalékos áfakulccsal az értékesítési jutalékot. Az lenne a kérdésünk tehát, hogy melyik elszámolás a helyes? (A szerződésünk egyértelműen bizományosi díjról rendelkezik, és nem jutalékról).
Külföldről behozott személygépkocsi áfája
Kérdés
Ügyfelem (kft.) Németországból hozott be használt személygépkocsit (kétéves, 22 ezer kilométert futott) üzleti célú használatra. A német bejövő számlán szerepel a 19 százalék MWST, ügyfelem neve helyesen van feltüntetve, uniós adószám nélkül. Jól gondolom-e, hogy a számla kiállítása nem helyes, miután a személygépkocsit Magyarországba behozták, az itteni áfa felszámításával kellene az áfabevallásba feltüntetni a fizetendő 27 százalékos áfát? Üdvözlettel, CSK
Közösségen belüli értékesítés teljesítési időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk gépegységeket értékesít közösségen belül. A rakomány kiszállítása több kamionnal történik, nem egy, hanem körülbelül négy-öt napon belül. A fizetési határidő 30 nap. Mivel gyakorlatilag 1 darab szerződésről van szó, szabályos-e, ha az utolsó felrakodás napján 1 darab számlát állítok ki a teljes értékről, és a teljesítés napja, valamint a számla kelte az utolsó kiszállítás dátuma lesz? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Kovács Istvánné
Cégautó eladása esetén áfás számlát kell-e kiállítani?
Kérdés
Van egy bt., amelynek a tulajdonában van egy használt személygépkocsi, amit magánszemélytől (használtan) vásárolt több mint két éve, így akkor áfát természetesen nem igényelt vissza. Most 2015-ben a bt. eladja a személygépkocsit. Kérdés, hogy milyen számlát kell kiállítania: áfásat, áfamenteset, vagy 0 százalékos áfásat? Sürgős lenne, mert az adásvétel várhatóan holnap megtörténik. Köszönöm mielőbbi válaszukat.
Hiányos katás számla?
Kérdés
Kedves Szakértő! Katás ügyfelem utasításom ellenére nem tüntette fel a kimenő számláin a "kisadózó" kifejezést. Az első példányokra ügyfele utólag ráíratta, mit tegyünk a másodpéldányokkal és a tőpéldányokkal? Hiányosnak minősül-e az a számla, amelyen a nettó érték és az áfa értéke nincs kitöltve, csak a bruttó érték? Ügyfelem áfamentes. Ezt hogyan javítsa? Köszönettel: Boldog Zsuzsanna
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mi történik abban az esetben, ha a két fél az előre utalást, mint fizetési módot választja? Ebben az esetben a számlát kiállítja a vevőnek például 02. 01-én, a teljesítés 02. 15., a fizetési határidő 02.14., mivel a gyártó csak akkor adja oda a terméket, ha kifizették. Ez a számlázási módszer helyes vagy nem? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Reklámügynöki szolgáltatás harmadik országba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó reklámügynöki tevékenységet végez a közösség más országaiba és harmadik országba is adóalanyok részére. Jól értelmezzük-e, hogy ez a tevékenység az áfatörvény 46. paragrafusa alapján belföldön adómentes. Mit kell feltüntetni a számlán az adómentesség indokaként? Jól gondoljuk-e, hogy az áfa területi hatályán kívüli kifejezés megfelelő? Gyors válaszát előre is köszönöm.
Számlajelentési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., amely telephellyel nem rendelkezik, a tulajdonos lakása a székhely. A tevékenységek között szerepel a 4752, 4778 TEÁOR, valamint a könyvelés. A 4778 TEÁOR alatt munkavédelmi kesztyűt vásárol nagykereskedelmi cégtől, és azt értékesíti adóalanynak a termék megérkezése napján, így készlettel nem rendelkezik, pénztárgéppel sem. Az értékesítésről minden esetben számlát állít ki, valamint a könyvelésről is. Ebben az esetben számlajelentési kötelezettsége fenn áll, és minden kibocsátott számláról szolgáltat adatot, vagy csak az értékesítésről, pénztárgép használatára lenne kötelezett? Eddig a kibocsátott számlákról nem szolgáltatott adatot. Köszönöm a segítséget.
Mobil parkolási díj elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném abban kérni, hogy egy bt. mobilszámláján rendszeresen van mobil parkolási díj, de a cég üzletvezetőjének nincs cégautója. A havi telefonszámla forgalmát 30 százalék plusz áfa továbbszámlázásával az üzletvezető befizeti a pénztárba. Ha a parkolási díjat is továbbszámlázom az üzletvezetőnek, akkor azt hogyan teszem helyesen? Áfa felszámításával vagy anélkül? Az átszámlázott parkolási díj értékét a közvetített szolgáltatás árbevételeként számoljam el? Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Válaszát előre is köszönöm!
Garancia-hosszabbítás áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Új gépjárművek kereskedelmével és szerviz tevékenységgel foglalkozó magyar cég garancia-hosszabbítást értékesít ügyfelei (külföldi/belföldi cég, illetve magánszemély) részére. A garanciális javításokat a márkakereskedő az Európai Unió területén működő gyártó felé elszámolja. Ennek a szolgáltatásnak milyen áfavonzata van, a számlát hogyan kell erről kiállítani? Válaszát előre is köszönöm!
Beépítetlen ingatlan – értékesítés számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlan adásvétellel foglalkozó vállalkozás, aki nem tette áfakötelessé az értékesítést, végrehajtási eljárásban vásárolt egy beépítetlen belterületi ingatlant. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben ugyanebben az állapotában értékesítené a cég az ingatlant, akkor az áfatörvény 86. § k) pontja szerint áfamentesen állíthat-e ki számlát?
Székhely változtatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság megváltoztatta a székhelyét. A cégbírósági végzés szerint a bejegyzés dátuma: 2015. 01. 30., hatályos: 2015. 01. 16-ától. A régi székhely fiókteleppé, telephellyé, illetve a központi ügyintézés helyszínévé lett átminősítve cégbírósági bejegyzéssel. A társaság a kimenő számláin 2015. január 30-át követően is a régi székhely, jelenlegi telephely címét tüntette fel a számla kibocsátója helyén. Kérdésem az lenne, hogy módosítani kell-e az eddig kibocsátott számlákat, vagy elégséges-e egy kísérő levél (tájékoztatva az új székhelyről). Egyáltalán lehetséges-e a továbbiakban, hogy a számlán nem a székhely, hanem a telephely, fióktelep címe szerepeljen? Előre is köszönöm a válaszát!
Ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogy amennyiben magánszemély ad bérbe ingatlant cégnek, és erről számlát állít ki, akkor azon fel kell tüntetni a 16 százalékos szja-t és az szja-val csökkentett érték lesz a fizetendő érték a számlán, vagy nem kell, és a cég fizeti meg a számlán szereplő összeg után az szja-t? Köszönöm!
Szerzői jogdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy most induló vállalkozás (kft.) programozást végez forráskód megadásával Ausztriában, illetve az Egyesült Arab Emirátusokban lévő reklámügynökségek részére. Terveik szerint az ügynökségekkel úgy kötné meg a szerződést, hogy a díjának 20 százalékát munkadíjként, a 80 százalékát pedig szerzői jogdíjként számlázná. Helyesen járunk el abban az esetben, ha a szerzői jogdíjat érvényesítjük a társasági adó számításánál adóalap-csökkentő tételként figyelembe véve az egyéb korlátozást, hogy a csökkentő tétel a jogdíjbevétel felét, illetve az adózás előtti eredmény 50 százalékát nem haladhatja meg? Az áfatörvény szerint helyes-e, ha az EU-ba számlázáskor a számlán a „fordított adózás” jelenik meg szövegként, illetve feltünteti az ügynökség a közösségi adószámát is a sajátján kívül. A bevételt szolgáltatásként vagy termékértékesítésként szerepeltessük az összesítő jelentésen? Az EU-n kívüli bevételek esetén helyes-e, ha az „Áfatörvény területi hatályán kívüli" szöveget írja a számlára? Esetleg a végzett tevékenységhez kapcsolódó, vagy a kiállított számlákra vonatkozó egyéb áfaelőírásra is figyelni kell? Válaszát előre is köszönöm: Simonné Mészáros Ibolya
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
