167 találat a(z) részvény cimkére
Kapott részvény eladása – eho, szja, 1553-as bevallás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Abban szeretném kérni a segítségüket, hogy egy magánszemély kapott 2010-ben néhány részvényt, melyeket 2015 decemberében tudott eladni. Előtte nem tehette. Ezek a részvények úgynevezett restricted stock unitok, melyek 2015 decemberében váltak elérhetővé. Az adományozó a magánszemély munkahelyének, a leányvállalatnak a külföldi, amerikai anyavállalata. Azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan adózik a megszerzéskor, azaz ténylegesen 2015 decemberében? Hány százalékos ehót kell utána fizetni, ha kell, és kell-e szja-t is fizetni a megszerzésekor? Valamint az értékesítéskor (szintén 2015. december) milyen adófizetési kötelezettség merül fel (szja, eho), és az eho hány százalékos mértékű? Az értékesítéskor a jövedelem után (szerzési érték mínusz eladási), vagy, ha a szerzéskor nem kellett, a teljes eladási érték után kell-e fizetni az adókat? Mivel USD-ben került értékesítésre, az alkalmazott árfolyam a jóváírást megelőző hónap 15-ei, az MNB árfolyamán átszámított érték lesz? A 1553-as adóbevallás mely soraiban kell ezeket feltüntetni? Segítségüket ezúton nagyon köszönöm! Várva válaszukat, tisztelettel.
Sorozatos tájékoztatási hibák miatt 10 milliós bírságot varrtak a nyakába
Cikk
A KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. több esetben nem tett maradéktalanul eleget a jogszabályokban előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének. Az MNB ezért ma közzétett határozatában összesen 10 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a társasággal szemben, s figyelmeztette – a tőkepiac biztonságos és átlátható működését garantáló – tájékoztatási kötelezettségei jövőbeni betartására.
Dolgozói részvény utáni adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkáltatóm, egy amerikai cég 2010-ben 1000 dollárnyi részvényt ajándékozott minden dolgozójának azzal a feltétellel, hogy akkor kerül ténylegesen a dolgozó birtokába a részvény, ha 2015. december 1-jén még az adott cég aktív dolgozója. A munkáltatóm – tehát akitől a részvényt ajándékba kaptam – tájékoztatása szerint – mivel 2015. december 1-jén kerül ténylegesen a birtokomba a 2010-ben ajándékba kapott részvény –, a jelenlegi értéke után fizetnem kell ehót és szja-t, függetlenül attól, hogy a részvényt még nem értékesítettem. Munkáltatóm tájékoztatása szerint ezen adókötelezettségek befizetésére 2016. január 12-e a határidő. Próbáltam minderről az interneten tájékozódni: azt olvastam, hogy jelen esetben két év után adómentesnek minősül az ajándékba kapott részvény. Kérem, legyen szíves segíteni, hogy pillanatnyilag van-e bármilyen adófizetési kötelezettségem? Ha jelenleg nincsen, akkor milyen esetben (például a részvény továbbértékesítésekor) keletkezne? Köszönettel: Ivett
Részvény bekerülési értéke
Kérdés
2000-ben a cégem vásárolt 10 millió forint értékben egy másik társaságtól részvényeket, amelyeket 2009-ben a társaság felém, mint magánszemély felé fennálló tartozása kiegyenlítéséül átadott. A részvényt kibocsátó cég 2015-ben tőzsdére ment és a tözsdei cég lett. A részvényeim értéke a tözsdei bejegyzés napján 15 milliió forintot értek. 2009 és 20015 között gyakorlatilag eladhatatlan volt ez a részvénycsomag. Kérdésem, milyen értéken kell, hogy egy értékpapír-forgalmazással foglalkozó cég a tözsdei bejegyzést követően nyilvánatartásba vegye a részvényeimet? Az általan megkapott 10 millió forintos értéken, vagy az első jegyzési napon megadott piaci nyilvános jegyzési áron, azaz 15 millió forint értéken.
Részvényopció adózása magánszemélyeknél
Cikk
A társaságok év végi jutalmazás során gyakran juttatnak munkavállalóiknak részvényopciót, illetve cégcsoportok esetén az anyavállalat is gyakran ad ilyen formában jutalmat a leányvállalat dolgozóinak.
Részvényopció megszerzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban tennék fel egy újabb kérdést. Amerikai társaság részvényére szóló, bármikor beváltható részvényopció megszerzése esetén milyen adókötelezettségek (ideértve az illetéket is) merülnek fel, ha a megszerző magánszemély, és milyen adókötelezettségek (ideértve az illetéket is), ha a megszerző egy belföldi kft? Az opció ingyenesen kerül a magánszemély vagy a társaság tulajdonába. Már ebben az esetben is keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy csak amikor az opció beváltásra kerül (a részvényre)? Előre is köszönöm válaszát!
Részvényeladás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: 1993-ban állami vállalat önprivatizáció (decentralizált privatizáció) keretében kft.-vé átalakult. Az ott dolgozóknak lehetősége volt üzletrészt vásárolni. A kft. később zrt. lett, és az üzletrészek névre szóló 10000 forintos címletű törzsrészvények lettek. A zrt. 2003-ban kétfelé vált, külön az ingatlan és külön a gyártó bázis. Ennek alapján a törzsrészvények névértékét is ketté osztották. Az egyik egységben 2500 forint lett a névérték, a másikban 7500 forint. Később az ingatlant eladták és a vételárat a részvények száma alapján fizették ki a részvényeseknek. Adózáskor költségként az 1993-ban az üzletrészre kifizetett összeg lett levonva. Most lehetőség nyílt 7500 forint névértéken eladni a részvényeket. Kérdés: kell-e újra adót fizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Startup befektetés utáni adózás
Kérdés
Külföldi (EU-s) startup vállalkozásba szeretnék befektetni, mint részvényes. A kérdésem az, hogy kell-e adózni a részesedés után Magyarországon (ha igen, mi után, és mennyit)? Ha esetleg kapok osztalékot, azzal mi a helyzet? Köszönöm!
Osztalék kalkulátor 2015
Kalkulátor
Mit számol a kalkulátor? Az osztalék-kalkulátor a fizetendő közterheket, valamint a nettó jövedelmet számítja ki a személyi jövedelemadó (szja) kötelezettség szempontjából kizárólag a belföldi (magyarországi) illetőségű, ehoköteles magánszemély osztalékként adóköteles belföldről (Magyarországról) vagy külföldről származó bevétele, illetve osztalék címén kifizetett, de egyéb jövedelemként adóköteles külföldről származó bevétele esetében.
Öröklés útján szerzett részvények eladása utáni adózás
Kérdés
2006-ban magyar részvényeket örököltem, amelyek eladását tervezem. Ebben az esetben, hogyan kell megállapítani a szerzési értéket? Hogyan képződik az árfolyamnyereség vagy -veszteség? Mi az adóalap? Milyen adókat kell megfizetni?
Figyelem! Így igényelheti vissza a kamatadót
Cikk
A 2013. augusztus 1-jét megelőzően megszerzett kamatjövedelem összevonható a tőzsdei veszteségekkel, vagyis csak az egyenleg után kell megfizetni a 16 százalék kamatadót és az augusztustól bevezetett 6 százalék egészségügyi hozzájárulást (ehót). Az összevonási szándékról az érintettnek az év végéig nyilatkoznia kell bankjának, pénzügyi szolgáltatójának.
Több elektronikusan előállított részvény lehet
Cikk
A jövőben a zrt-k áttérhetnek dematerializált részvényről nyomdai úton előállítottra, emiatt nőhet az előbbiek népszerűsége - írja a vg.hu.
Zrt. részvény adás-vétel szja bevallás
Kérdés
A kérdésem a következő lenne. Egy zrt-ben részvénytulajdonos, eladja részvényeit egy másik tulajdonosnak a zrt-n belül. A részvényeit névérték alatt adta el, tehát az értékesítéskori jövedelem alacsonyabb a beszerzéskor megfizetett értéknél. A részvényekhez vásárlás utján (korábbi tagok részvényeit) jutott hozzá. A kérdésem az szja bevalláshoz kapcsolodik , szerepeltetni kell-e a bevallásban a részvényekért kapott pénzt ha az eladásból nem keletkezett jövedelem . A magánszemély a zrt-ben dolgozik .
Külföldi cégtől kapott részvény
Kérdés
Tisztelt Szakértő!Néhány munkavállalónknak a külföldi anyavállaltunk részvénycsomagot szeretne adni. A részvényekkel a munkavállaló teljes mértékben rendelkezhet. A részvényeket juttató cég a külföldi vállalkozás lesz. A részvények értékét a magyar munkáltató megtéríti a külföldi cégnek, de nem veszi meg a részvényeket a külföldi cégtől. Kérdésem, hogy ebben az esetben a magyar munkáltató kifizetővé válik-e, valamint milyen adó és járulékterhek merülnek fel egy ilyen részvénycsomag juttatás esetén?
Az osztalékadó négyszeresét is fizethetik a póruljárt részvényesek
Cikk
A Fővárosi Bíróság szeptemberi jogerős ítéletében megsemmisítette a Magyar Telekom 2008-ban hozott döntését az osztalék kifizetéséről, mint ahogy a 2008. évi rendes közgyűlésen hozott többi határozatot is. A társaság fellebbezett ugyan a jogerős ítélet ellen, de ezt túl későn, az előírt határidő után két nappal postázták. A részvényeseknek ezek után vagy vissza kell fizetniük az osztalékot, vagy önellenőrzés keretében kifizetni a majd négyszeres adókülönbözetet. Megkérdeztük, mit szól mindehhez a Magyar Telekom és mit gondol erről az APEH. A Fővárosi Bíróság szeptemberi jogerős ítéletében megsemmisítette a Magyar Telekom 2008-ban hozott döntését az osztalék kifizetéséről, mint ahogy a 2008. évi rendes közgyűlésen hozott többi határozatot is. A társaság fellebbezett ugyan a jogerős ítélet ellen, de túl későn, az előírt határidő után két nappal postázták.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
