922 találat a(z) pénztárgép cimkére

Pénztárgép üzemeltetése: mi számít egy napnak? Cikk

A pénztárgép szempontjából, ha az üzlet 9 és 18 óra között tart nyitva, akkor az számít egy napnak? – ezt a kérdést tette közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Üzletben nyilvántartott készpénz pénztárgéphasználat esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy üzletben, ahol kötelező a pénztárgéphasználat, milyen módon kell a készpénzt nyilvántartani? Azokat az értékesítéseket, melyekről a vevő készpénzes számlát kér, tudomásom szerint a pénztárgépbe már nem kell beütni, de ezt az összeget ebben az esetben milyen módon kell nyilvántartani? Esetleg a pénztárgépbe mégis be kell ütni mint pénzbevételezés és így kell a kasszába belerakni? Ha a szállítókat fizetik ki készpénzzel, akkor pedig a pénztárgépbe be kell ütni egy pénzkivételt? Ha igen, ezeknek mi a módja? A pénztárgépes kasszában ennek megfelelően annak az összegnek kell szerepelnie, amit akár nyugta ellenében, akár számla ellenében a pénztáros megkapott, illetve amit készpénzes szállítókra kifizetett? Ha igen, ezt a NAV helyszíni ellenőrzés alkalmával ellenőrizheti, hogy a kasszában lévő pénz megegyezik a bevételezett és kiadott összegek egyenlegével? Abban az esetben, ha a szállítók készpénzes számlái már a könyvelőnél vannak, akkor a NAV milyen módon tudja ellenőrizni, hogy a kasszában nyilvántartott összeg stimmel a bizonylatok (kimenő-bejövő) összegeinek egyenlegével? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, abban az esetben, ha a vevő erről számlát is kér? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, ha a vevő nem kér róla számlát? Hisz ekkor a pénz nem jelenik meg a kasszában.

Lakossági vásárlás Kérdés

Tisztelt Partnerünk! Kiskereskedő vállalkozó pénztárgépet használ, valamint készletei nyilvántartására számlázó programot. Minden ügyfélnek számlát bocsát ki, aki készpénzes fizető, azt a pénztárgépbe nyugtával beütik, és ha számlát kér kiállítják, ha nem kér, akkor egy opció szerepel a számlázó programban "Lakossági vásárló". Ezt használva tudja a készletet azonnal kezelni, valamint a napi pénztárjelentését elkészíteni, és a pénztárgép forgalma igy tud egyező lenni mindig számolhatóan a saját és az elszámoltatás miatt is, minden egyező. A napokban volt egy NAV-próbavásárlás. A kereskedő a pénzt elvette, a pénztárgépbe a nyugtát beütötte, megkérdezte, hogy kérnek-e számlát, a válasz az volt, hogy nem, ezért a lakossági opcióval kinyomtatott számlát adták át az ügyfélnek. Aki ezek után igazolta magát és közölte, hogy az eljárásuk nem felel meg a törvényi előírásoknak, mert a nyugtaadási kötelezettség adását elmulasztották. Lefotózták és leírták jegyzőkönyvben, hogy minden bevétel rendezetten a pénztárgépbe beütésre történt, de a nyugta a vállalkozó példányához került betűzésre. Ezért az adási kötelezettség elmulasztását tartalmazza a jegyzőkönyv. Kérdés: ez ténylegesen kimeríti az adási, vagy a vállalkozó csak a nyugta "átadási" kötelezettségét mulasztotta így el. A számlázó rendszer megbízható, viszont jóhiszeműen használták így. Most azóta a nyugtást ugyan úgy lakosságiként rögzítik, de a számla helyett a nyugtát adják oda annak a vevőnek, aki nem nevesíti önmagát. Mekkora hibát vétett?

Pénztárgépes katás bevétele Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás ügyfelem pénztárgépes kiskereskedő, bevételeit a gépi nyugta alapján kell nyilvántartania. A kérdésem az lenne, hogy a bevétele a pénztárjelentés napi forgalma, vagy a kerekítés szabálya miatt kerekített tényleges készpénzforgalma? A katás vállalkozások pénzforgalmi szemléletű elszámolása miatt számomra az 5, illetve egész számra kerekített bevételi nyilvántartás tűnik a helyesnek. Válaszát és segítségét előre is köszönöm!

Használtcikk-kiskereskedelem, különbözeti adózás Kérdés

Tisztelt Szakértő, tanácsát szeretném kérni. Ügyfelem kérte, hogy vegyem fel a tevékenységek közé a használtcikk-kiskereskedelmet, mert idéntől szeretne magánszemélyektől bizományba vagy adásvételi szerződéssel venni kerékpárokat, amit ő különbözeti adózással eladna. Kérdéseim egy konkrét példán keresztül: megvesz 50 ezer forintért egy biciklit, és eladja 80 ezer forintért, a bt. áfakörös. Azt értem, hogy csak az árrés után kell megfizetni a 27 százalékos áfát. Azt nem értem, hogyan kell kiszámlázni. 1. ) Ha számlát kérnek: akkor a bruttó eladási árról 80 000 Ft-ról állítom ki a számlát, és a számlára ráírom, hogy különbözet szerinti adózás, vagy a számlán meg kell bontanom, és 2 sorban számlázom, első sor 50 000 Ft különbözeti áfával, és második sorban 30 000 Ft 27%-kal? Melyik a helyes számlázás? 2.) Ha nem kérnek számlát, csak nyugtát, vagyis értem ez alatt, hogy beütjük az online pénztárgépbe, akkor ezt hogyan teszem meg? Be kell állíttatnom pénztárgép szervizessel egy különbözet szerinti adózás kulcsot? Vagy hogy ütöm be a pénztárgépbe? 3.) Az adóhatóság felé be kell-e jelentenem a 20T201T, hogy viszonteladó leszek, és különbözeti adózást választok? Előre is köszönöm a választ! Üdv

Klímaszerelés, -értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy cég, aki klímaszereléssel foglalkozik, elsősorban klímát szerel ügyfeleknek, de magát a klímaberendezést is ő viszi és beszereli. Néha előfordul, hogy csak magát a klímaberendezést értékesíti. Nincs üzlet, nincs bolt, nincs bemutatóterem... Az első és a második esetet tekintve köteles pénztárgép használatra? Válaszát előre is köszönöm! Szilvia

Pénztárgép, számlaadás, bankkártyás fizetés - egy kezdő vállalkozás nehézségei Cikk

Kezdő és akár már működő vállalkozások esetében is sok kérdést vet fel a pénztárgép használata. Olvasónk hotel üzemeltetése és online bankkártyás fizetés kapcsán érdeklődött a pénztárgép-használatról, illetve azt is meg akarta tudni, hogy miként kell helyesen eljárni, ha az ügyfél személyesen bankkártyával fizet és számlát kér a szolgáltatásról. A kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló adott választ.

Kata – pénzárgép, bankkártya Kérdés

Kata hatálya alá tartózó adóalany pénzárgépet üzemeltet, bevételi nyilvántartást vezet. Az üzletben terminált is üzemeltet, bankkártyás, SZÉP-kártyás értékesítéseit a pénzárgépben rögzíti. Az áfatörvény 165. § (1) bekezdés b.) pontja szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti... A nyugta rögzítésével a vevő egyidejűleg megtéríti a szolgáltatás, termék értékét, igaz, a banki jóváírás elhúzódik – akár 2-3 napig –, de ez nem a vevőn múlik. A katatörvény 2. § 13. a.) ....átvétel vagy a számlán való jóváírás napja.......... A katás nyilvántartásban mi a bevétel megszerzésének időpontja? A nyugta dátuma? A banki jóváírás dátuma? Köszönöm válaszát!

Szabadulószoba működtetése Kérdés

Tisztelt Szakértők! Kérdésem a következő: szabadulószoba működtetése után hogyan kell adózni? Engedélyköteles ez a tevékenység? Kell pénztárgépet használni? Egy ismerősöm katás egyéni vállalkozóként szeretné működtetni. Lehetséges ez? Én nem teljesen értek vele egyet, ezért gondoltam, hogy megkérdezem. Előre is köszönöm! Éva

Kúria: elkülönítve kell tárolni a borravalót a pénztárgépben Cikk

A borravalót elkülönítve kell kezelni, ha bekerül a pénztárgépbe, s csak kivételes esetben térhet el a pénztár pénzkészlete a pénztárgép egyenlegétől a Kúria nemrégiben hozott elvi döntése szerint.

Pénztár-pénztárgép Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két kérdést szeretnék feltenni. 1. Hogyan szabályos a pénztárgépben beütött bevétel könyvelése? Ha a pénztárgép a székhelyen működik, kötelező a házipénztár mellé pénztárgépszámlát benyitni? Ha igen, akkor erre könyvelem a napi bevételt áfára bontva és záráskor az aznapi bevételt át kell vezetni a 381 pénztári számlára? Vagy mivel egy helyen van a cég működése a pénztárgép működésével, a pénztárgépbe ütött bevételt egyből könyvelhetem a 381 pénztári számlára? 2. Ha viszont a cégnek van külön telephelye, ahol pénztárgép működik, itt kötelező pénztárgépszámlát benyitni például 3812. a 3811 a pénztár, és a pénztárgépből zárás után a készpénzt befizetni a pénztárba? A költségszámlákat a főpénztárból fizetjük ki. Van a cégnek még egy telephelye a nagybani piac itt az értékesítésről készpénzes számla kerül kiállításra itt a bevétel a főpénztárba van be könyvelve. Helyesen járunk el? Köszönettel: Pánti Etelka

Pénztárgépzárások könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Pénztárgépzárások könyvelésével kapcsolatos a kérdésem, számviteli szempontból. A pénztárgép napi zárás külön részletezi a napi készpénzes, bankkártyás, utalványos....stb. bevételeket. Elegendő egy tételben lekönyvelni a napi zárások alapján a napi pénztáras bevételeket? Például a napi készpénzes bevétel T3811 K91 és 467 ..... napi bankkártyás bevétel szintén naponta egy tételben.... napi utalványos bevétel szintén napi egy tételben. Köszönettel.

Házipénztár és pénzkezelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég, melyben dolgozom, 1,5 hónapja nyitotta meg a boltját. A boltban történő értékesítésről gépi számlát állítunk ki. A programban található a házipénztár-kezelő modul is. A pénzkezelési szabályzatot jelenleg is készíti a könyvelő... Ezért még zárás és pénztárjelentés-nyomtatás sem készült. Jelenleg kb. 1 millió forint van a házipénztárprogram összesítése szerint. Vásárlás, bankba befizetés történt már ebből az összegből, tehát fizikailag nincs jelen ez a pénzmennyiség a kasszában. Ebbéli aggodalmunk miatt fordulunk Önhoz egy átfogó válaszért, hogyan is kellene történnie legegyszerűbben a pénzkezelésnek, ami szerint a könyvelő alakítaná a szabályzatot. Zárásnak már kellett volna történnie? Pénztárjelentést milyen időközönként nyomtassunk? Hogyan csökkenthető a házipénztárprogramban látható összeg, mivel a banki befizetésekről már a könyvelőnél vannak a bizonylatok? A könyvelőnk nagyon idős, és mielőtt újat találnánk, szeretnénk a törvény szerint eljárni. Köszönjük előre is.

Adatszolgáltatási határidő Esemény

Adózási határidők 2019. október 7-13. Cikk

Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.