215 találat a(z) nyugtaadás cimkére
Pénztárgép "mozgó" asztalnál
Kérdés
Egy cég fél évre lehetőséget kapott egy mozgó asztalnál való értékesítésre. Ez úgy néz ki, hogy fix helyen vannak, de minden este 'eltolják' az asztalt. Ajándéktárgyakat értékesítenek. A cégnek nincs boltja, webshopon keresztül értékesítenek. Kell-e a cégnek erre a 6 hónapra pénztárgép, vagy elegendő nyugtát, illetve számlát kibocsátania? Köszönöm
Kiknek kell, s kiknek nem kell a számla adatairól jelenteniük?
Cikk
Most, hogy remélhetően elcsitulnak a kedélyek azok után, hogy a NAV újabb, 2014. április 9-ei közleménye az „eredeti állapotot helyreállítva” továbbra is elfogadhatónak tartja a nyugtakibocsátással együttjáró pénztárgép-használat melletti számlaadást, érdemes ennek fényében is áttekinteni, hogy kiknek kell, s kiknek nem kell az általuk kibocsátott számlák adatairól jelenteniük az állami adóhatóság felé.
A számlával bizonylatolt ügylet adatainak pénztárgépben való rögzítéséről
Kérdés
A 2014.04.09-ei NAV tájékoztatóban ez szerepel: "Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell. " Itt minden típusú pénztárgépre gondolnak (hagyományos, illetve online)? Még sok kereskedő használ hagyományos pénztárgépet, mert például van érvényes megrendelése, de még nem kapta meg a gépet. Korábban pedig 04.01-jén azt írta a NAV: "Abban az esetben, ha az adóalany az adott ügyletről – nem az online pénztárgéppel előállított – számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe." Köszönettel: Kurunczi Flóriánné
Kereskedők, figyelem! Új tájékoztató a NAV honlapján pénztárgép ügyben
Cikk
Új tájékoztatót tett közzé a NAV honlapján a számlával bizonylatolt ügylet adatainak pénztárgépben való rögzítéséről. Az adóhatóság ismételten leszögezi: egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy nyugtát) kell kibocsátani. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell. Az adóhatóság ugyanakkor azt ígéri, hogy nem alkalmaz szankciót, ha a számlával bizonylatolt értékesítést a pénztárgépben is szerepeltetik az adózók.
Nem csitul a pénztárgép-hisztéria: a NAV hallgat, mit tegyen a kereskedő?
Cikk
Az adóhatóság honlapján megjelent egy „gyönyörű” értelmezés arról, hogy számla adásakor nem szabad gépi nyugtát adni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Önöknek mi erről a véleménye? – kérdezte olvasónk. Mint arról az Adózóna.hu elsőként beszámolt, olvasónk kérdésének feltevése napján, április 3-án eltűnt az adóhatóság oldaláról az április 1-jén kiadott értelmezés. Azonnal érdeklődtünk az adóhatóságnál ennek okáról, kérdésünkre mostanáig nem kaptunk választ.
Pénztárgép-használat szikvízes vállalkozónak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni, hogy kell-e pénztárgépet használnia a szikvíz-készítő és később autóról áruló egyéni vállalkozónak, vagy elegendő a nyugtaadás és a számla, ha az ügyfél kéri?
Nyugtaadás elmulasztása miatt bírságoltak az adórevizorok
Cikk
A Dél-Alföldön ellenőrzött külföldi érdekeltségű pékáruboltok háromnegyedénél találtak szabálytalanságokat a közelmúltban végzett vizsgálatok során a revizorok és a társhatóságok szakemberei – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális sajtóreferense hétfőn az MTI-t.
Számlaadási kötelezettség online pénztárgépeseknek
Kérdés
Számlakibocsátás esetén az online pénztárgépből nem szabad nyugtát kibocsátani címmel április 1-jén volt a NAV honlapján egy cikk, mely szerint "az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. §-ának, 165. § (1) bekezdés b) pontjának és 166. §-ának együttes olvasata alapján egy adott ügylet tekintetében az adóalany vagy számlaadási, vagy nyugtaadási kötelezettséget teljesít, e kettő sosem történhet párhuzamosan". Ez vajon hogyan, és mennyiben igaz?
Nyugta 18 százalékos értékesítés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha valaki nyugtaadással teljesíti a bizonylatolási kötelezettségét (ehhez minden feltétel jogszabályszerűen jelenleg még számára adott), és 18 százalékos, valamint 27 százalékos áfakulcsú termékértékesítés is történik, miképpen tudja nyugtaadás keretein belül megvalósítani azt, hogy az eltérő áfakulcsú értékesítések külön kezelhetők legyenek? Kérdésem azért merült fel, mert a nyugta nyomtatványon nincs lehetőség az áfakulcs feltüntetésére, így véleményünk szerint minden nyugtára írt összeget a magasabb áfakulcs alá tartozónak kell tekinteni. Helyes-e az álláspontunk? Válaszát előre köszönöm: Tekeli Tímea
Eltűnt a NAV értelmezése! Kereskedők százezrei bizonytalanságban
Cikk
Eltűnt a NAV honlapjáról tegnap reggelre az áfatörvénynek az az értelmezése, miszerint ha az adóalany – nem az online kasszával előállított – számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe, s ha a nyugtakibocsátást követően kér valaki számlát, akkor sztornírozni kell a nyugtát – hívta fel az Adózóna.hu figyelmét egy olvasónk. Az adóhatóságnak csütörtökön délelőtt elküldött levelünkben meg szerettük volna tudni ennek az okát, de kérdésünkre mostanáig nem érkezett válasz.
Számlaadáskor valóban nem kell nyugtát adni?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Adóhatóság honlapján megjelent egy gyönyörű értelmezés arról, hogy számla adásakor nem szabad gépi nyugtát adni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Önöknek mi erről a véleménye, mivel a vállalkozások 99 %-a eddig úgy járt el, hogy a pénztárgépbe beütött ellenértékről gépi nyugtát adott, majd arról számlát állított ki, és azt hozzátűzte a számlához, ezzel igazolva, hogy a pénztárgépbe beütötték a számla ellenértékét, kettős könyvelés ne történjen. Viszont a NAV kiadott közleménye ezt a gyakorlatot megtiltja, ami igen furcsa helyzetekhez vezethet, hiszen eddig azért bírságoltak meg valakit, mert a bevétel rögzítésére a pénztárgép volt az elsődleges az arra kötelezetteknek. Azért sok kérdést felvet a kiadott közlemény, például: – számláról beszél és nem egyszerűsített számláról, – az áfatörvény akkor szól nyugtaadási mentességről, ha mindenkinek számlát ad és nem egyet-egyet, – áfatörvényre hivatkozik és nem a 3/2013-as NGM rendeletre, – nyugta stornírozásról beszél pénztárgépben, ami nem történhet meg, stb… Szóval ez a NAV-os vélemény valószínűleg megmozgatta mind a szakmabeli, mind a vállalkozói réteget és szeretném ha Önök is elmondanák róla véleményüket! Köszönöm!
Adatszolgáltatás
Kérdés
A masszőr magánszemélynek nyugtát ad. Ráírja a nyugtára az ügyfél nevét, címét, adóazonosító jelét. Nyugtát nem tud jelenteni a nyomtatványon. Számlát kell adnia. Most meg nem tudjuk az adóazonosító jelet beírni. Katás, 2013. szeptember 1-jén kezdte a tevékenységét. A lakásán dolgozik. Milyen adatbázissal menjünk a masszőrhöz?
Lecsap a NAV a Valentin-napra építő árusokra
Cikk
Február 14-éhez közeledve egyre nagyobb az érdeklődés a különböző szolgáltatók, kereskedők Valentin-napi kínálata iránt. Az elkövetkező napokban többek között az árusok nyugta- és számlaadásának teljesítését ellenőrzi a NAV a fővárosban és Pest megyében.
KIVA – Nyugtaadás elmulasztásának szankciói
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Nyugtaadás elmulasztása miatt kizárták a cégünket a kivából. Milyen más "listára kerülés" (például be nem jelentett alkalmazottak), illetve egyéb negatív elbírálásban lehet még részünk? Barcs Nóra
Nyugta utáni áfafizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem kisgyermekeknek tart úszásoktatást. A szülők az oktatást a helyszínen fizetik be, és az ügyfelem erről nyugtát állít ki. Ügyfelem áfakörös, tehát minden bevétele után fizetendő áfája keletkezik. A nyugtának nincs áfatartalma, de gondolom, bruttó összeggel állítja ki. Lehet-e bizonylata az áfabevallásnak a nyugta? Vagy mi ilyenkor a teendő? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
