1448 találat a(z) munkaviszony cimkére
Ügyvezető tag munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja a kft. ügyvezetője is egyben. A társasági szerződésben az van rögzítve, hogy az ügyvezetői feladatait megbízási jogviszonyban látja el. Most szeretné munkaviszonyban ellátni az ügyvezető feladatokat. Ebben az esetben a társasági szerződést módosítani kell. Amennyiben munkaviszonyban látja el a tag az ügyvezetői feladatokat az emelt szintű járulékot kell megfizetni vagy a számfejtett bruttó bért kell alapul venni és nem kell az alapot megemelni a járulékfizetés szempontjából? Amennyiben munkaviszonyban látja el, attól ő még társas vállalkozónak számít?
Bt. beltag járulékai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kérdésben szeretném a segítségét kérni. Bt. beltag elláthatja-e az ügyvezetői tevékenységet munkaviszonyban, ha erről a társasági szerződés külön nem rendelkezik? A másik kérdés: bt. beltag máshol napi 4 órás munkaviszonnyal rendelkezik, a bt.-vel mérnöki feladatok ellátására szintén napi 4 órás munkaviszonyt létesített (tehát összesen megvan a heti 36 órás munkaviszonya). Ügyvezetésére tekintettel meg kell-e utána fizetni a minimálbér járulékait, vagy mivel összesen megvan a heti 36 órás munkaviszonya (de ennek fele a saját bt.-ből származik), csak az ügyvezetésre tekintettel ténylegesen kifizetett összeg után járulékol?
Vezető tisztségviselő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég alkalmazottja, aki jelentős részt vállalt eddig is a vállalkozás munkájában, az egyik tulajdonostól megvásárolta az üzletrészét, ezzel együtt pedig vezető tisztségviselővé is vált. A kérdésem az lenne, hogy be kell-e jelenteni őt mint társas vállalkozót (17T1041)? A munkaviszonyát a cégbírósági bejegyzést követően sem kell megszüntetni? Ha a munkaviszonya fennállhat a már eddig is ellátott munkakörében, akkor ki lehet-e egészíteni az ügyvezetéssel is? Amennyiben a heti 36 órát meghaladja (eddig is teljes időben foglalkoztatott volt) saját cégében a munkaviszonya, akkor vonatkozik-e rá a minimális járulékfizetési szabály? Már eddig is meghaladta a havibére a garantált bérminimum kétszeresét, ami ezután is megmaradna. Válaszát előre is köszönöm!
Ügyvezető járuléka
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Kft.-nek külső ügyvezetője van megbízásban, aki rokkant nyugdíjas. Megbízási díj havi 10 000 forint. Ugyanakkor a kft.-ben 6 órában dolgozik 129 000 forintért havonta. Most beteg lett, a kft.-ben nincs termelés, és munkaviszonyát megszüntetné. A megbízási díja pedig 0 forint lenne. Lehet-e ebből tb-hiány? A kft.-t szeretnék eladni, mivel veszteséges. Válaszukat köszönöm.
Kft. tag, ügyvezető biztosítási jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő, az alábbiakban kérem válaszát: Kft. tulajdonosa ügyvezető is. Társasági szerződés tartalmazza, hogy az ügyvezetői feladatát munkaviszonyban látja el heti 8 órában. Biztosítási jogviszonnyal heti 10 órában – más cégnél – rendelkezik. Ha a saját cégében csak ügyvezetői feladatokat lát el, kötelező-e bejelenteni a heti 8 óra munkaviszonyon kívül, mivel nincs meg a heti 40 órás biztosítási jogviszonya. Ha az ügyvezetői feladatokon kívül munkát is végez a cégében heti 15 órában, ezt alkalmazotti jogviszonyban végezheti-e? Ha nincs meg a heti 40 órás biztosítási jogviszonya, akkor fizetni kell-e a minimálbér v. garantált bérminimum után a járulékot? Köszönöm válaszát . F. Ágnes
Nyugdíj igénylése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk munkaviszonya 2017. június 15. napjával megszűnt. A nők kedvezményes nyugdíjigényét 2017.06.16. napjával elektronikusan beküldtük. A megállapodás szerint továbbra is fog dolgozni. Kérdésem: be lehet jelenteni a nyugdíjigény elbírálása előtt is? Vagy meg kell várni, hogy a nyugdíjigényt elbírálják? Milyen feltételek mellett lehet foglalkoztatni, hogy a nyugdíját ne veszítse el? Köszönettel: Égei Emese
Rokkantellátás
Kérdés
2017.04.01-től C2 csoportba tartozó 64 százalékos egészségkárosodott rokkantellátásra lennék jogosult. 2017. 04. 01-én főállású mezőgazdasági őstermelő voltam, napi 8 órás munkaviszonyom van 2017. 05. 22-től, mellette őstermelő is vagyok. 2016-ban őstermelésből 3 600 000 bevételem volt, mint átalányadózó a jövedelmem 540 000 forint volt. 2017-re várhatóan ugyanennyi bevételem keletkezik. Kérdésem: Jogosult vagyok-e a rokkantellátást igénybe venni, ha igen, mikortól? Meg kell-e szüntetnem a munkaviszonyom vagy az őstermelői tevékenységem?
Munkavállaló visszamenőleges bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném abban, hogy ha egy munkavállaló a bejelentés után szembesül azzal, hogy nem a megbeszélt időponttól volt bejelentve, hanem később, akkor kérheti-e a munkáltatót, hogy módosítsa a bejelentést? Ha igen, a munkáltatónak milyen büntetési tételekkel kell számolnia? Előre is köszönöm válaszát.
Dupla jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017.06.22-ével kezdett nálunk egy munkavállaló, bejelentését ezzel a nappal az adóhatóság felé meg is tettük, heti 40 órában. 2017.06.26-ával jött hozzám a munkavállaló és jelezte, hogy előző cége 2017.06.26-ával szüntette meg teljes munkaidős jogviszonyát. Érdeklődnék, hogy ez így szabályos-e, és ha nem, akkor a mi cégünknek mi a teendője, hogy megfelelően tudjon eljárni? Válaszát előre is köszönöm
Elszámolás/beszámítás közös megegyezés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő Asszony/Szakértő Úr! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében. Az Mt. 80. § (2) bek. alapján a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait. A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló részére nem kerül semmilyen összeg kifizetésre, tekintettel arra, hogy a felek között létrejött, a munkaviszonytól független polgári jogi megállapodás alapján a munkáltató a munkavállalóval szembeni követelését a munkabérbe és az egyéb járandóságba beszámítja? Vagy ilyen beszámításra csak az Mt. 162. §-ában (levonásmentes munkabér) foglaltak betartásával van lehetőség? Szíves válaszaikat ezúton is köszönöm, tisztelettel:
Kata ügyvezető jogviszonya
Kérdés
Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak kisadózóként KÖTELEZŐ bejelentenie azon magánszemély tagját, tagjait, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a megbízási jogviszony alapján végzett vezető tisztségviselői és más tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Kérdésem az lenne, hogy fenti szabály kizárja-e, hogy a munkaviszonyban álló ügyvezetőt (a társasági szerződésben ez került megjelölésre) bejelentse a bt. mint katás magánszemély? Vagy a jogszabály "engedő", vagyis azt mondja ki, hogy munkaviszonyon kívüli jogviszony esetében KÖTELEZŐ a bejelentés, munkaviszony esetén választható? Katás bt. esetében is külön kell vizsgálni az ügyvezetőség és a személyes közreműködés járulékfizetési kötelezettségét? Tehát, ha mint ügyvezetőt bejelentem a kata alá, és megfizeti a havi 50 ezer forintot, és emellett személyesen is közreműködik, ez utóbbi jogviszonya keletkeztet járulékfizetési kötelezettséget? Hiszen, ha külön kell vizsgálni, akkor nem minősül főállás melletti társas vállalkozónak, így személyes közreműködése alapján járulékot kellene fizetnie.
A munkáltató által folyósított lakáscélú támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkaadó milyen jogcímen adhat lakáscélú támogatást munkaviszonyban álló dolgozójának? Például hiteltörlesztés (előtörlesztés) számlával igazolt építési költségek utófinanszírozásához stb. A lakáscélú felhasználás tényét eltérő esetekben a dolgozónak milyen formában kell a munkáltatója felé igazolnia? A munkáltató a támogatás összegét kinek kell, hogy utalja? Az adott támogatás számviteli elszámolása az egyéb személyi jellegű ráfordítások között jelenik-e meg, illetve terheli-e a munkaadót adó- és járulékfizetési kötelezettség? Milyen hatása van a támogatásnak a társasági adóra? Köszönettel!
Felmondás munkáltató működésével összefüggő okból
Kérdés
Tisztelt Szakértő Asszony/Szakértő Úr! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: A munkavállaló évek óta csak heti 4 nap dolgozik, a munkavállaló teljes munkaideje heti 4 napra kerül beosztásra. Ezt a munkavállaló munkaszerződése is rögzíti. A munkáltató azonban átszervezte a munkarendet, mely szerint a munkavállalóknak nem csak heti 4 nap, hanem heti 5 nap, hétfőtől péntekig kell dolgozniuk (természetesen betartva a munkaidőre/pihenőidőre vonatkozó szabályokat). A munkavállaló az új munkarendet nem fogadja el, a vonatkozó munkaszerződés-módosítást nem hajlandó aláírni. Jól gondoljuk, hogy jelen esetben a munkáltató jogszerűen megszüntetheti a munkáltató működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát? Hiszen a munkáltató nem tudja a továbbiakban a munkavállalót a korábbiak szerint megállapított beosztásban foglalkoztatni. Szíves válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel:
Járulékfizetés, külföldi cég részére történő munkavégzés esetén
Kérdés
Magyar programozó németországi cég részére Magyarországon végezne munkát. A programozó a német cég alkalmazottja lenne. A német cég szerint neki nincs Magyarországon járulékfizetési kötelezettsége. Igaz ez? Ha igen, a magánszemélynek, hogy kell bevallani és befizetni maga után a járulékokat?
Katás vállalkozó munkaviszonytól való elhatárolása
Kérdés
Katás, tanácsadással foglalkozó vállalkozó bevételeinek 90 százaléka egy cégtől származik. Van más cégnél főállása. Év végén lejelentési kötelezettségének eleget tesz az 1 milliót meghaladó bevételről. A Kata tv. munkaviszonytól való elhatárolást, hogy kell értelmezni? Saját eszközein, saját telephelyén végzi a szolgáltatást.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
