419 találat a(z) munkaszerződés cimkére

Diákmunka: legalább a minimálbért meg kell fizetni Cikk

A diákok foglalkoztatásánál is írásban megkötött munkaszerződésre van szükség, amelyben meg kell határozni az alapbért és a munkakört, ezen felül célszerű, de nem kötelező rögzíteni a munkaviszony időtartamát, a munkavégzés helyét és a napi munkaidőt – ecsetelte Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára mai sajtótájékoztatóján.

Külföldi munkavállaló költségeinek elszámolása Kérdés

Bértámogatás: mit vehetünk figyelembe ellátási alapként? Cikk

A járvány okozta gazdasági nehézségek kapcsán hozott átmeneti szabályok számos pontban érintik a munkavállalók, illetve vállalkozók társadalombiztosítási jogállását, illetve ellátásokra való jogosultságát, pénzbeli ellátásai alapját. E körbe tartozik a bértámogatás is, amelynek szabályait a módosított 105/2020. kormányrendelet taglalja.

Külföldi munkáltató hazai kötelezettségei Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy angol cég (Ltd.) szeretne magyar állampolgárt magyarországi alkalmazottként (employee) felvenni, úgy annak a külföldi munkáltatónak milyen kötelezettségei vannak? Külföldi munkáltatóként hol kell regisztálni és milyen adókat kell fizetnie? A munkavállaló munkaszerződésében lehet-e az angol az irányadó jog, ha Magyarország a munkavégzés helyszíne? Ezek a szabályok változtak-e már (vagy várható-e hogy változhnak) a BREXIT érintettségében? Más-e az adók mértéke vagy bejelentési kötelezettség EU-s és nem-EU-s országok között? Válaszát előre is köszönöm és várom!

Osztott munkakör ellátása Kérdés

Az alábbi eset merült fel társaságunknál, melyben szeretném a szakmai állásfoglalásukat kérni. Adott egy határozatlan időre, 8 órás munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló, akinek jelen helyzet miatt megközelítőleg a felére csökkent a munkaideje. (Díjbehajtó, és ezt a tevékenységét most szünetelteti a társaság.) Adminisztratív és egyéb kiegészítő munkát tud csak végezni. Adódott egy másik pozíció, amelyben lehetősége lenne a hiányzó „4” órát ledolgozni. Ez egy frissen kialakuló szervezeti változás kapcsán létrejövő pozíció, melyet jelenleg nincs lehetőségünk új munkavállaló felvételével betölteni. (Jutalom formájában nem lehetséges a kifizetés.) Ez az opció május 1-jétől június 1-jéig tartana. A munkabérét a két pozícióból számolnánk, 50-50%-ban. Mivel az új munkakör a munkavállaló számára előrelépési lehetőség lenne, így az egy hónapot követően szeretnénk számára biztosítani a lehetőséget, amennyiben mindkét fél egybehangzóan pozitívan ítéli meg az új munkakörben elvégzett teljesítményt, hogy a munkavállaló dönthessen az új vagy a régi pozíciója között. Hozzá kell-e nyúlni a meglévő munkaszerződéséhez? Lehetséges-e ezt az egy hónapot egy – az eredeti szerződés meghagyása mellett – valamilyen külön megállapodás keretén belül lefedni? Az Mt. alapján nem pontosan értelmezhető erre az esetre a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. Jelenléti ívet hogyan kell ilyen esetben vezetni? Pontosan milyen formában lehetséges ezt az 1 hónapot munkaszerződés tekintetében szabályosan rendezni?

Felmondás, ha a munkavállaló nem írja alá a járvány miatt változó munkaszerződést Cikk

A koronavírus-járvány miatt rövidebb ideig nyitva tartó ruházati boltban csökkentették a munkaidőt és a munkabért is. A munkaszerződés módosítását az egyik dolgozó nem fogadja el. Mit tehet a munkaadó? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Próbaidő-problémák járvány idején Cikk

A kijárási korlátozások, illetve a járvány következtében előálló gazdasági lassulás valamennyi munkáltató tevékenységét érinti. Kérdés, hogy ezek a folyamatok milyen hatással vannak a felek szerződéses viszonyrendszerére, jelen esetben a próbaidő megállapítására.

Kötelező szabadság után munkaidő-csökkentés: így teheti meg a munkáltató jogszerűen Cikk

A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése óta egyre több cég oldja meg home office keretei között a foglalkoztatást. A gazdasági visszaesés azonban gyakran további intézkedéseket igényel, így munkaidő-csökkentést vagy kényszerszabadságolást. Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a szabadságról „visszatérő” munkavállalók napi munkaidejét – ennek megfelelően természetesen a fizetésüket is – napi 2 órára csökkentse? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd és Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

Fontos kérdés járvány idején: csökkenthetik a fizetésemet? Cikk

Sokféle munkáltatói reakciót láthatunk a napokban arra vonatkozóan, hogyan éljék túl a vállalatok a jelenlegi koronavírus okozta meglehetősen nehéz gazdasági helyzetet. Sajnos még a végét sem látva bizonytalan nagyon sok vállalat helyzete a bejelentett rendeletek, intézkedések ellenére is. Az egyik jellemző reakció, amit hallani lehet számos helyről, a munkavállalók bérének a csökkentése. Kérdés, megteheti-e ezt a munkáltató?

Felmentési idő Kérdés

Tisztelt Szakértő, „A” kft. 2019.12. 31-gyel beleolvad „B” kft.-be. „A” kft. jogutódja „B” kft. lesz. Az „A” kft. munkavállalójának munkaviszonyát 2020. 03. 31-gyel – ekkor már mint „B” kft. alkalmazottja – közös megegyezéssel megszüntetik, és „B” kft. szolgáltató központjába („C” kft.) új munkaszerződéssel kerül át nem jogfolytonosan. „B” kft.-nél csak a végkielégítést akarják kifizetni. A munkavállalónak ilyenkor is jár a felmentési idő? Jogszerű így, hogy „B” kft. nem foglalkozik a felmentési idővel? Válaszukat előre is köszönöm!

Gyed mellett egyszerűsített foglalkozás ugyanannál Kérdés

Tisztelt Adózóna! Ha teljes idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló gyeden van, vállalhat-e ugyanannál a munkaadónál egyszerűsített foglalkoztatással munkát a gyed ideje alatt? Válaszát előre is köszönöm!

Itt az idő a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálatára, illetve a munkavállalói kapacitás (újra)tervezésére! Cikk

Több munkaügyi kérdésben is reagálniuk kell a hazai cégeknek a január 1-jétől érvényes törvénymódosításokra. A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás szabályai, míg a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése a 25 főnél nagyobb vállalkozásokat kivétel nélkül érinti. A változások követéséhez elengedhetetlen a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálata, illetve a munkavállalói kapacitás tervezése, olvasható az Ernst & Young (EY) elemzésében.

Lehetnek-e az ápolók készenléti jellegű munkakörben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy nyugdíjasotthonban az ápolók, gondozók, 24/72 munkaidő beosztásban dolgoznak, munkaszerződésük szerint heti 40 órás munkaidőben. Így az általános munkarendhez viszonyítva a két hónapos munkaidőkeret végére midig túlórájuk keletkezik. Ennek elkerülése végett, módosítani szeretnénk a munkaszerződésüket, és a tevékenységüket készenléti jellegűnek minősíteni. A készenléti jellegű munkakörnél a munkaidő akár heti 60 órára is emelhető, de mi csak heti 48 órára emelnénk a munkaidőt. Így nem képződne rendszeresen túlórájuk, ezáltal nem illetné meg őket a túlórára tekintettel rendes munkaidőre járó munkabér. Ezzel a megoldással csak bérpótlékokra lennének jogosultak, amit viszont egyhavi fixösszegű átalányként fizetnénk. Természetesen a munkaszerződést közös megegyezéssel módosítanánk. Helyes lenne ez így? Vagy ez a tevékenység csak megszakítás nélküli tevékenységnek minősíthető? Ki dönti ezt el, hogy melyik tevékenységbe sorolható az ápolói tevékenység? Ha ez így megoldható, akkor a másik kérdés az, hogy a konyhai és egyben takarító személyzet szintén nem napi 8 órát dolgozik, hanem napi 12 órázik. Kettőt dolgoznak, kettő szabad. Ha az otthon tevékenysége készenléti jellegűnek minősül, akkor őket is be lehet tenni a készenléti jellegű munkakörbe, a heti 48 órás munkaidőbe? A részmunkaidősöknél lehet-e részarányosan számolni a minimálbért, a heti 48 órából számolt minimál órabérrel? Köszönettel várom válaszukat!

Nyugdíjas társas vállalkozó jövedelme Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy konkrét ügyben szeretném segítségét kérni. Adott egy egyszemélyes kft., egy öregségi nyugdíjas taggal, aki 2019-ben megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői feladatokat 0 forintért. A tavalyi év fellendülése miatt úgy döntött idén jövedelmet venne ki, havonta munkabér formájában. Amennyiben jól értelmeztem a jogszabályokat, mivel a Gt.-t hatályon kívül helyezték, egyszemélyes kft. tulajdonosa is köthet saját magával munkaszerződést. Nyugdíjas munkavállalóként pedig nincs más járulék mint a levont szja? Ez esetben az ügyvezetés ellátásáért van egy jogviszonya, ami után megfizeti az egészségügyi szolgáltatási díjat, a munkaviszony után pedig a levont szja-előleget. És nincs más járulék? Ez így megfelel jogszabályoknak? Válaszát előre is köszönöm! S. Móni

Járulékfizetés, ha a kft. tag külföldön munkavállaló Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az egyik tag nem fizet járulékot mert, máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya van. A másik tag a garantált bérminimum alapján kap juttatást, és azután fizet járulékot mint társas vállalkozó. Ez a tag 2020. 01.13-ától Hollandiában dolgozik, ott van teljes körű biztosítása és munkaszerződése. A szükséges nyomtatvány le lett adva az Egészségpénztárhoz. A NAV-nál azt a felvilágosítást kaptam,hogy őt ki kell léptetnem, és idehaza ezentúl nem kell járulékot fizetnie. Kicsit bizonytalan vagyok, ez a kft. grafikai tervezéssel foglalkozik a munkát itthon tovább folytatná számlát bocsátana ki. A munkát az a tag végzi, aki külföldön munkát vállalt. Ilyenkor kell valamilyen juttatást adni, és járulékot fizetni neki, vagy elég ha év végén osztalékot fizetnek mind a két tagnak az eredményből? Köszönöm a segítséget!